1955. április 13-án született Eller Arnold, a Videoton és a Haladás egykori kapusa.

Eller Arnold szűkebb pátriájában, a Kimlei TSZ SK-ban ismerkedett meg a labdarúgás alapjaival. Edzője Holló László volt, aki egyben az iskola igazgatója is volt. Sorkatonai szolgálatra került a Győri Dózsa csapatába.

Leszerelése után 1979-ben igazolta le a Videoton, ahol három idényt töltött el Kovács László, illetve Disztl Péter tartalékjaként. Tíz bajnoki mérkőzésen szerepelhetett.

Eller Arnold a Videoton csapatképén 1980-ban. Az álló sorban jobbról a legszélső játékos

Mikor a Videoton mindkét kapusa hónapokra harcképtelenné vált - Kovács L. a Vasas ellen súlyos bokatörést, Disztl pedig a tartalék mérkőzésen könyöksérülést szenvedett - Eller állhatott a kapuba, több héten át.

Eller Arnold a Videoton kapusaként

Eller Arnold első NB I-es mérkőzése 1979. szeptember 8-án. Előbb a tartalékcsoport mérkőzésén állt be csereként, majd pár órával később a bajnoki találkozón is

Második NB I-es mérkőzésén Nyilasi lövésével szemben tehetetlen

Disztl Péter, mikor Ellerről kérdeztünk, ezt válaszolta:
"Arni csupa izom volt, talán az egész keretből neki volt a legjobb fizikális kondija. És csupaszív ember is volt, igazi csapatjátékos. Mindig minden poénban benne volt, feláldozta magát a csapatszellem érdekében. Minden edzésen úgy készült, hogy hétvégén ő fog védeni. Beleadott apait-anyait. Ugyanakkor önztelenül fogadta, hogy nem ő az első számú kapus. Engem is, és Kovács Lacit is segített, támogatott mindenben. Legyen az edzés, vagy bajnoki előtti bemelegítés.

Disztl Péter és Eller Arnold

Később, mikor már nem a mi játékosunk volt, többször is mentünk Ausztriába edzőmeccsekre. Mikor keresztülmentünk Kimlén, mindig szeretettel emlékeztünk meg róla, meg azokról az időkről, mikor még nálunk játszott."

1979 őszén Zalaegerszegen helyettesíti Disztl Pétert

1982 nyarán igazolt Szombathelyre, a Haladáshoz.

Eller Arnold a Haladás csapatképén 1982-ben, az álló sor jobb szélén

A Haladás kapusaként

Kézenfekvő volt, hogy egykori edzőjét, Török Pétert kérdezzük róla:
"Arnold rendkívül jó fizikai képességekkel rendelkezett, igaz tett is érte... Kicsit talán túlzásba is vitte a testépítést, ami a fociban kissé merevítette Az edzésmunkáját teljes oda-adással végezte: nagyszerűen!!! Látszólag elfogadta, feldolgozta, hogy Hegedüs Péter személyében egy kiváló, válogatottszíntű kapus a vetélytársa, és az edzéseken maximálisan segítettem a közös munkát: a kapus-edzést. Emberileg egy rendkívül korrekt, őszinte "EMBER" volt... nagy-betűkkel!!! A csapaton belül is sokat tett a jó öltözői légkörért, a csapat egységért... Ha nem Hege a vetélytársa, képességei alapján több száz  NB I-es meccse lehetett volna... Jó ember volt !!!"

Két szezon alatt egy bajnoki mérkőzésen jutott szóhoz. Tagja volt a Nehru Kupa győztes csapatnak.

A Nehru Kupa győztesei, Eller Arnold a kép bal szélén

A kupagyőztes

Védett a Közép-európai Kupa sorozatában is.

1984 nyarán az NB II-es Sopronban folytatta pályafutását.

A Sopron 1984/85-ös NB II-es csapatában

Mivel a Rába ETO-ban Kovács László idény közben Békéscsabára igazolt, a győriek őt szemelték ki tartalékkapusnak. Bajnoki mérkőzésen nem szerepelt, de így is ezüstérmesnek mondhatta magát.

Eller Arnold a Rába ETO csapatképén, a középső sor bal szélén

Eller igazi csapatjátékos volt, holott tényleges tudása alapján ennél sokkal többre is hivatott lehetett volna. A Videotonban, Disztl Péter tartalékja volt, a Haladásban Hegedűs Péteré, az ezüstérmes Rába ETO-ban pedig Mészáros Bubué.

Eller a következő szezonban a Sopron NB II-es játékosa lett több éven át, majd innen a győri MÁV DAC-ba vezetett az útja. Mindkét helyen már első számú kapusként számítottak rá.

Eller Arnold 1987/88-ban a MÁV DAC kapusaként

A győriek játékosa volt, mikor 1990-ben, harmincöt éves korában, hosszantartó, súlyos betegség következtében elhunyt.

Betegségéről testvére írt nekünk:
Tréfát csinált a legnehezebb helyzetekben is. A műtét után Budapestre járt sugárkezelésre, amikor kérdeztük hogyléte felől, csak annyit mondott nevetve, hogy új öltöny vásárlását már nem javasolta neki az orvos. Fél év múlva a győri kórházba került kemoterápiás kezelésre. Nagyon szépen rajzolt, a kórházban is Miki egereket rajzolt megrendelésre nővérem gyerekeinek, hogy azt otthon kiszínezhessék. Halála előtti napokban megdöbbentem, mikor az oxigénpalackot ott láttam az ágya mellett (annyira elburjánzott már a rák a tüdejében, ezzel segítették légzését). Mikor látta ijedt arcomat, csak ennyit mondott: én is kérdeztem a nővéreket, hogy mi volt itt éjszaka, talán hegesztettek??

Szülőhelyén, Kimlén, azóta ötévenként összegyűlnek az egykori játékostársak egy emlékmérkőzésre.

Emlékét őrzi ez a tábla Kimlén, ahol nevelkedett

Sírja a kimlei temetőben

Az Osztálynapló cikkeit meg tudtam oldani egyedül. Eller Arnoldról nehéz volt írnom. Igaz, 1982-ben kaptam tőle aláírást. Próbáltam egy méltatlanul elfeledett labdarúgónak emléket állítani. Szeretnék külön köszönetet mondani Disztl Péternek, Török Péternek és Eller Gizellának, Kimle polgármesterének, Arnold hugának, hogy segítettek ebben.