Tippeljenek: mikor volt ez az olimpia? (a megfejtés a lap alján) 

Pontosabban jégre, amint az mindjárt kiderül. Az eddigi 22 téli olimpián mindössze 6 érmet szereztünk, négy bronz, két ezüst, az aranyra még várni kell. Különösen érdekes, hogy a legnagyobb sikereinket edző-tanítvány láncok kapcsolják össze.

Szepes Béla az első magyar síugró bajnok (a pályát maguk a sportolók építették) háromszor nyert brit bajnokságot gerelyhajításban.  

Az első téli olimpiát 1924-ben rendezték a franciaországi Chamonix-ben. A 4 magyar résztvevő (Déván István, Háberl Aladár, Németh Ferenc és Szepes Béla) északi összetettben és sífutásban indult. Szepes Béla Magyarország első síugró bajnoka volt, az olimpián az északi összetett számban indult, de nem ért célba.  Négy évvel később, az amszterdami olimpán kárpótolta magát: gerelyhajításban (hétszeres magyar bajnok) ezüstérmet szerzett. Később újságíró, karikaturista lett, a Képes Sport szerkesztőjeként dolgozott. Felesége Szepes Mária író.

Szepes Béla karikatúrája

 Az 1928-as St. Moritz-i olimpián az ekkor már 37 éves Eötvös Zoltán az 500, 1500 és 5000 méteres számban is elindult gyorskorcsolyában, a legjobb helyezése 10. volt 1500-on. 

Eötvös Zoltán gyorskorcsolyázó evezésben is a legjobbak között volt Magyarországon.

Az 1928-as olimpián részt vett a jégkorong válogatott is (ekkor még jéghokkinak hívták). A kapuban a 48 éves Ordódy Béla állt, aki fiatalabb korában focizott (fedezet pozicióban) és a Budapesti TC csapatával kétszeres magyar bajnok, sőt kétszer pályára lépett a magyar válogatottban is.  A csapat minden tagjáról külön is érdemes lenne megemlékezni, a csapatot erősítette például gróf Révay József, a Pázmány Egyetem későbbi erkölcsfilozófia professzora is. A csapat három szoros meccsen maradt alul Anglia, Belgium és Franciaország ellenében. 

Szklabinai és blathniczai gróf Révay József professzor az 1919-es kommunista veterán, Krupka Jakab 1945-ös gyömrői "rendcsinálásának'' egyik lemészárolt áldozata volt.  

Szollás-Rotter

Az első magyar éremre 1932-ig kellett várni.  A Szollás László, Rotter Emília páros a Lake Placidben (1932) és Garmisch-Partenkirchenben (1936) rendezett téli olimpián (a korabeli újságokban még téli olimpiásznak hívták) is bronzérmet nyert. Ők 1931-ben Berlinben, 1933-ban Stockholmban 1934-ben Helsinkiben és 1935-ben Budapesten is elnyerték a páros műkorcsolyázás világbajnoki címét, a sorozatot 1932-ben Montreálban egy ezüstérem szakítja meg. Ezt figyelembe véve minden bizonnyal fényesebb érmet szerettek volna az olimpiákon is, de így is a legsikeresebb magyar téli olimpikonok. Nekik köszönhetően Magyarország mindkét olimpián az éremtáblázat 10. helyén végzett.

A Garmisch-Partenkirchhenben rendezett  olimpián bemutatott  versenyszámukról (és az angol-magyar derbyről) a  filmhíradó tudósítását ide kattintva nézhetik meg.

Szollás László később a sportkórház sebész főorvosa lett és emellett korcsolyaedző is volt. Leghíresebb tanítványairól, a Nagy testvérekről (Nagy Mariann és Nagy László) még szót ejtünk. Unokája, Szollás Rita ügyvéd és korcsolyaedző...

Orgonista - Szalay

Az 1932-es és az 1936-os olimpián a bronzérem mellett a negyedik hely is a miénk lett. 1932-ben a kétszeres Európa bajnok Orgonista Olga, Szalay Sándor pár (1930-ban és 1931-ben nyertek, és soha nem találnák ki, de a Szollás-Rotter párost szorították a második helyre) lett negyedik, 1936-ban a Szekrényesy testvérek (Piroska és Attila) futottak be a pontszerző helyre.

Szekrényesy-Szekrényesy

A Garmisch-Partenkirchenben rendezett olimpián érte el eddigi legnagyobb sikerét a magyar jégkorong válogatott, a középdöntőbe került, és a 7. helyen végzett. Ezen kívül az 1928-as St. Moritz-i és az 1964-es innsbruck-i olimpián szerepeltünk.

Hogy ez a sport is hogy megváltozott,,,

Az első ezüstéremre 1948-ig kell várni, St Moritz-ban a Kékessy Andrea, Király Ede páros állhatott a dobogó második fokára. Ugyanebben az évben világbajnoki aranyat, 1948-ban és 1949-ben Európa-bajnokságot, majd 1949-ben világbajnokságot nyernek. Talán a formaidőzítéssel volt gond? Róluk is van egy rövid filmhíradó.

Kékessy-Király

Király Ede – akinek testvére, Király Zoltán, is a magyar elitbe tartozott – egyéniben és párosban is sorozatban nyerte a magyar bajnoki címeket. Egyéniben nagy ellenfele Kállai Kristóf volt aki – bár a korabeli újság azt írta róla, hogy  "Kevesen tudnak ma oly eleganciával, stílusosan korcsolyázni, mint Kállay dr.'' – a világháborúban katonaként nem tudott eleget edzeni és a bécsi korcsolyaiskolában nevelkedő Király egyre közelebb került hozzá, majd 1944-ben (óriási meglepetésre) legyőzte. Király St. Moritz-ban is elindult egyéniben és ötödik lett. Egyéni műkorcsolyában ilyen előkelő helyen csak Almássy Zsuzsa végzett 1972-ben Szapporóban. Kékesy 1949-ben, Király 1950-ben Kanadába távozott és ott éltek halálukig.

Pajor ma is nyűvi régi korcsolyáját. A jobboldalon  egy magyar téli olimpiai bajnokkal (a megfejtés a lap alján).

St. Moritz-ban éremesélyes volt a kerékpározó Pajor Kornél is, de csak 4. lett a 10000 méteres gyorskorcsolyában. 1949-ben 5000 és 10000 métereren világcsúcstartó volt, és ő nyerte az oslói világbajnokságot is. Az oslói bajnoki cím után Svédországban telepedett le, és épitészmérnökként tizenegyedik Porschéjét nyűvi.

Pajor és a gyors autója

A következő két olimpia (1952 Oslo, 1956 Cortina d'Ampezzo) a dr. Szollás-tanítvány Nagy testvérpár két bronzérmét hozta. 1950-ben Oslóban és 1955-ben Budapesten Európa-bajnokok lettek, tudásukat edzőként adták tovább, az egyik tanítványuk éppen Almássy Zsuzsa volt, aki 1968-ban Grenoble-ban 6. 1972-ben Szapporóban 5. lett. (A Nagy testvérpárról híres magyar sportcsaládokat bemutató sorozatunkban korábban már volt szó.)

Nagy-Nagy

A következő nagy siker a Regőczy-Sallai jégtáncpáros nevéhez fűződik. 1976-ban az innsbrucki olimpián ötödikek lettek, majd az 1980-as Lake Placid-i olimpián ezüstérmet szereztek. A jégtánc 1976-ban került fel az olimpiai számok közé és az új sport pontozási rendszerének gyengeségét semmi nem mutatta jobban mint a szovjet páros 1980-as olimpiai aranya.

Lake Placid óta érmet nem szereztünk, csak Knoch Viktor 2006-os torinói (gyorskorcsolya 1500 m 5. hely) és Huszár Erika 2006-os torinói és 2010-es vancouver-i gyorskorcsolyás pontszerzéseire emlékezhetünk.

Megfejtések: St. Moritz (1948), Hunyady Emese

Ajánljuk szíves figyelmükbe blogunk két állandó szerzőjének regényét. Lepje meg szórakoztató magyar könyvekkel szeretteit, barátait Újévre, születésnapra, vagy névnapra!Városok,stadionok kocsmák. Igazi magyar futballregény, a magyar labdarúgás egy igen sötét évtizedéről - számtalan olyan örömről, bánatról, amit csak egy magyar szurkoló ismerhet és élhet át. Facebookon is. A linkre kattintva minden további információ megtalálható a könyvről (ajánló, részlet, hol kapható?). Ezen felül ajánljuk blogunk másik állandó szerzőjének e-könyvét is, melynek címe, a Nagy titok.