Válogatott okosságok

Az elmúlt években sokszor hallhattuk, hogy a szurkolók tartják vissza a családokat, „békés polgárokat” a magyar bajnoki mérkőzések látogatásától. Sorozatunkban korabeli tudósításokra támaszkodva mutatjuk be, hogy az erőszak a kezdetektől fogva része volt a magyar futball mindennapjainak. Az embereket ez mégsem tartotta távol a stadionoktól, hisz még igazi futballt láthattak...

1921 szeptemberében hiába lépett fel a belügyminiszter majd a rendőrség a futballerőszak ellen, az incidensek száma nem csökkent. Az őszi utolsó forduló után a Sportlap szomorú statisztikát közölt: a fordulóban az 1., 2., 3. osztályban 36 mérkőzésen 33 játékost állítottak ki. Az egyik mérkőzésen hat, négy mérkőzésen pedig öt kiállítás volt. A lap levonta a konzekvenciákat: „Befejezéséhez közeledik az őszi szezon és a temperamentum-túltengésben szenvedő játékosok sietnek magukat még a téli pihenő előtt kitombolni. (…) A futball fékezhetetlen Rózsa Sándorai vígan folytatják tovább üzelmeiket.”

A Sportlap publicistája még nem tudhatta, hogy a számolatlan botrány közül az egyiknek súlyos következményei lesznek. Az MTK–Kispesti AC találkozó végén a rendőrök kardlapjai mellett egy bicska is előkerült, a bíró pedig néhány boxerütést is kénytelen volt elszenvedni.

„Sajnálatos botrány fejezte be az MTK–Kispest mérkőzést. A külvárosi csőcselék, mely Kispest és Erzsébetfalva tájékáról özönlött be a Hungária-úti sporttelepre és amely odahaza is mérkőzésről mérkőzésre provokálja botrányait, itt sem tagadta meg magát és a mérkőzés végén brutális indulattal támadt a korrekt és pártatlan bíróra s ha a rendőrség, és a pályarendezőség, valamint az MTK játékosai idejekorán segítségére nem sietnek, a nyitott bicskák is sorra kerültek volna.

Így csak pár rúgás, és boxerütés árán szabadult, amelyek azonban szintén olyan súlyosak voltak, hogy a kabinban eszméletlenül esett össze és az MTK orvosának kellett magához téríteni. A megvadult csőcseléket, melyet az igazságosan megítélt tizenegyes bőszített fel végletekig, a rendőrségnek kellett széjjelkergetni, miközben pár verekedő vadállatot igazoltattak és a legközelebbi őrszobára kísértek. Egy pár verekedővel szemben pedig a játékosok vettek a kabinban statáriális elégtételt.

Az izgatott hangulat az egész mérkőzést végigkísérte. A megítélt tizenegyes után pár perccel a mérkőzést Schissler bíró lefújta, azonban elkövette azt a taktikai hibát, hogy a pálya túlsó feléről indult az öltözőbe és miközben a pálya közepén tartott, az állóhely közönsége már szintén betört a pályára és így pillanat alatt körülfogta. És ekkor az elülső kijárat felé igyekezett, ahelyett, hogy az öltöző felé tartott volna, ahol a rendőrség készenlétbe helyezkedett.

Így módja volt a csőcseléknek reátámadni és ütlegelni, amire a rendőrség kivont karddal sietett segítségére és a nagy tumultusban az öltöző felé igyekezett utat törni. Az egyik brutális csirkefogót épp abban a pillanatban sikerült ártalmatlanná tenni, amikor nyitott bicskával akart a bírónak menni. Így sem lehetett elkerülni, hogy páran boxerrel meg ne üssék.

Legelszomorítóbb a dologban, hogy egy pár megfeledkezett Kispest játékos is kivette a részét a verekedésből, sőt egyenesen provokálta azt. Schlisser bíró állítása szerint Eisenhoffer is alattomosan megtámadta és a kísérés ürügye alatt folytonosan rugdalta. Stallmach pedig nyíltan inzultálta, akit csak Vágónak, az MTK játékosának sikerült leszerelni.”

A belügyminiszter és a rendőrség őszi intézkedései nem vezettek eredményre, nem is csoda: az MTK–KAC mérkőzésen történtekből is látható, hogy a rendbontók zöme nem a labdarúgók, hanem a nézők közül került ki. Újra az első osztályban történt súlyos rendbontás, ráadásul bicska és boxer is előkerült, így a budapesti rendőrkapitányság még szigorúbban lépett fel az erőszak ellen. Egyetlen eszközük volt: a nézők teljes kitiltása.

Az első hírek még arról szóltak, hogy fél éven át semmilyen labdarúgó mérkőzést sem rendezhetnek Budapesten (december 18-án nem volt forduló az első osztályban, és még megtartották a magyar–lengyel válogatott találkozót, a lengyel labdarúgó-válogatott történelmi, első mérkőzését 8000 néző látta). Az MLSZ a labdarúgók programjának zsúfoltságára hivatkozva kérte a rendőrséget, hogy engedélyezze a mérkőzések megtartását – a közönség kizárásával. Így az alsóbb osztályokban rendeztek meccseket, de ezt a rendőrség csak úgy engedélyezte, ha azokat zárt kapuk mögött tartják meg. December 18-án tehát véget ért a szezon, a szurkolók pedig azzal a tudattal készülhettek a téli szünetre, hogy fél évig nem mehetnek futballmeccsre.

Hamarosan folytatjuk sorozatunkat, de addig is szeretnénk olvasóink figyelmébe ajánlani jelen írás szerzőjének Riválisok című könyvét, amelyről blogunkban már tavasszal írtunk, Facebook oldala pedig itt található.