Válogatott okosságok

A szezon kezdete előtt elmélkedtünk már azon, hogy mit is várhatunk a kézilabda-bajnokság közvetítését az idei évtől átvevő köztévétől. Azóta már rendelkezünk konkrét tapasztalatokkal is, és a benyomásaink elég vegyesek.

Bár eredetileg tartottunk attól, hogy a köztévé nem talál majd helyet a műsorrendjében a kézilabda-közvetítések számára, végül jó közelítéssel hozták ugyanazt a mérkőzésszámot, mint korábban a SportKlub csatorna.

A sportág rajongói ezt természetesen kevésnek találták, és mi is szívesen néztünk volna akár még több közvetítést, de azt mindenképpen elmondhatjuk, hogy az a félelmünk, miszerint a közvetítések száma az előző években megszokotthoz képest jelentősen csökkenni fog, nem igazolódott be.

Sőt, a meccseket az idén közvetítő Duna TV, ill. Duna World csatornák Magyarországon mindenütt elérhetőek, és ingyenes, jó minőségű, teljesen hivatalos internetes stream segítségével a mérkőzéseket az egész világon gond nélkül élőben lehet követni. A megelőző öt évben közvetítő csatorna adása sokkal korlátozottabban volt fogható, a netes streamek ellen pedig komoly hadjáratot is folytattak, így a legjobb esetben is csak valamilyen kétes minőségű kalóz-stream jutott azoknak, akik otthonában nem volt nézhető a tévéközvetítés. Ráadásul a meccseket az MTVA és a kézilabda-szövetség is feltöltötte az internetre (az előbbiek a Telesport weboldalára, az utóbbiak a Youtube-ra), így utólag az is megnézheti (ismét csak hivatalosan, legálisan), aki élőben lemaradt a kedvenc csapata mérkőzéséről.

Komoly visszaesés következett azonban be a kommentátoroknál, pedig korábban Léderer Ákos és csapata sem rakta túl magasra a mércét. A mérkőzések nagy részét Újvári Máté közvetítette, Mohay Bence közreműködésével. A két fiatal riporter látványosan felkészületlenül érkezett a sportágba. Ha valakinek komoly gondjai vannak úgy a szabályokkal, mint a játékosokkal, hogy a játék alapvető taktikai vagy technikai elemeiről már ne is beszéljünk, az nagyon átjön a képernyőn. A sportágat a riporternél jobban ismerő nézőket az ilyesmi kifejezetten bosszantja, a sportágat kevésbé ismerőknek pedig nem adja meg azt a támaszt, ami a feladata lenne, és amiért tulajdonképpen fizetik. A mérkőzések után az edzőkkel, játékosokkal készített riportok sok esetben arról tanúskodtak, hogy a riporter semmit nem értett meg abból, ami a mérkőzésen történt. Időnként teljesen bugyuta kérdéseket kaptak a riportalanyok, máskor olyanokat, amelyek már önmagukban is tévesen voltak feltéve, például a gyengén védő kapus edzőjét kérdezték a jó kapusteljesítmény okairól.

Nagyjából arányosan sikerül elosztani viszont a közvetítéseket. A női mezőnyben minden csapat képernyőre került legalább egyszer. Három csapatnak pont csak ennyi jutott, a tabella utolsó három helyezettjéről van szó. A legtöbbször pedig az élcsapatokat láthattuk: a csatorna által kötelezően közvetítendő mérkőzéseket (a Magyar Kupa négyes döntője és a bajnoki döntő minden mérkőzése) leszámítva az Érd 7, a Ferencváros és a Dunaújváros 6-6, a Győr és a Siófok 5-5 alkalommal volt látható - ez az öt csapat volt versenyben az elődöntőkbe jutásért.

Általában jól is választottak mérkőzéseket, kevés volt a valamelyik csapat sima győzelmével végződő tévés meccs, és azok többsége is olyan volt, hogy eredetileg akár izgalmasnak is gondolhatták a szerkesztők, aztán végül mégsem az lett.

A női alapszakasz 26 fordulójából 21 mérkőzést közvetítettek, és ha ennek okait keressük, akkor rögtön ott vagyunk, ami az MTVA közvetítéseinek legnagyobb rákfenéje, és amire már a címmel is utaltam: nem közvetítettek meccseket hétvégén. Eredetileg aggódtunk, hogy egyáltalán nem jut majd adásidő a kézilabdának, ebből annyi igaz lett, hogy hétvégén tényleg nem jutott (leszámítva az MK négyes döntőit). Azért is nem volt minden fordulóból közvetítés, mert a hétvégi fordulókból egy-egy meccset átraktak a közvetítés miatt hétköznapra (általában a férfiaknál keddre, a nőknél szerdára), de, ha egy héten két fordulót is rendeztek, akkor a hétköziből volt egy meccs a tévében, a hétvégiből viszont nem.

Az a régi mondás, miszerint a meccsnap a szombat, alapvetően megdőlt, rengeteg érdekes mérkőzés került át a tévé miatt hétköznapra, a meccsre járó szurkolók nagy bosszúságára. Különösen bántó volt ez akkor, ha a hétköznapi bajnoki után az adott csapat hétvégén egyáltalán nem játszott mérkőzést. A tévéközvetítés miatt a női bajnoki döntő első és második meccse is hétköznapra került (az esetleges harmadik lehet majd szombaton), akárcsak az FTC és a Kohász egymás elleni meccsei az elődöntőben. Eközben bajnoki mérkőzést a Fradi és a Győr is február végén játszott utoljára szombaton, és azóta 6-6 alkalommal léptek pályára hétköznap. Igaz, ezért nem minden esetben a tévé volt a felelős, a nemzetközi kupák, esetleg az, hogy az aktuális ellenfél csarnoka hétvégén foglalt volt, szintén befolyásolhatták az időpontokat.

Ezzel együtt az első szezont összességében pozitívan értékelnénk, ha pedig jövőre az induló új nemzeti sportcsatorna révén hétvégén is lesznek közvetítések, Újvári Mátéék pedig jobban megismerik a sportágat, akkor igazán elégedettek lehetünk a közvetítések állami kézbe vételével.