A játék lefolyása roppant egyszerű: a csoportköröktől a döntőig haladva, minden héten kiválasztunk az aktuális forduló országainak zenéiből egyet, majd közönségszavazás következik. A győztesek továbbjutnak a következő fordulóba, és újabb versenyművel jelentkeznek majd, a vesztesektől könnyes búcsút veszünk. A sorsolás és csoportbeosztás azonos az EB-ével.

Eredmények

Amint az sejthető volt, a hipnotikus koreográfiájú cseh műremek meghálálta a bizalmat, és könnyedén söpörte le a pályáról a nemlétező angol zenekart. De legalább nem a németek ellen és nem tizenegyesekkel. Hogy a valódi Eurovízión "elért" eredményekről már ne is beszéljünk.

Svájc – Törökország

Ugyan eljátszottunk a gondolattal, hogy egy törökajkú svájci muzsikust vessünk össze egy németül daloló török versenyzővel, de végül úgy döntöttünk, inkább tovább faragunk a sorozat olvasótáborából, hátha sikerül elérni a mágikus pontot, amikor már tényleg senki nem kíváncsi rá. És akkor végre írhatunk, amit akarunk, totális szerzői szabadság lesz a jutalmunk.

Legyen hát a mai párbaj fegyvere a népnemzeti metál!

Bár a skandináv népek vikingmetálja messze a legismertebb, szinte minden európai nemzetnek megvan a saját népi metálja. A "saját" persze elég tágan értelmezendő, mert pl. az Eluveitie zenéjéből kiindulva akár azt is hihetnénk, hogy Svájc Írország hatodik tartománya. De hát mit tehettek volna szegények, kakukkos órára és toblerónéra mégse lehet zenés-táncos eredetmítoszt építeni, Tell Vilmost meg már elhappolta valami olasz kókler.

A tekerőlant viszont metál.

A török Pentagram az emancipált hörgőverseny helyett inkább hagyományos ujjatlanpólós metálban utazik, helyenként progos felhangokkal. De a "Gündüz gece" szerethető darab, főleg úgy, hogy a cím magyar fül számára inkább felszólító mondatnak hangzik.

Külön felhívnám a figyelmet a szám közepén a kiállásra, ami alatt a világ alighanem legritmustalanabb közönségét csodálhatjuk meg.