Válogatott okosságok

Nem kezdődött jól a magyar válogatott számára a női kézilabda világbajnokság. Persze sok jóra eleve nem is számíthattunk. Ellenfelünk a címvédő volt, az aktuális Európa-bajnok. De azért, őszintén szólva, egy kicsivel több ellenállást vártunk.

Fotó: MKSZ, Kovács Anikó

Gyakorlatilag az első öt percben el is dőlt a találkozó. Óriási különbség volt a két csapat közt. A norvégok jöttek, támadtak, és mi általában rossz helyen álltunk, de ha mégis eltaláltuk a helyezkedést, akkor a norvégok faultból is kapura lőttek. Mi ellenben a másik oldalon a norvég védők közelébe se nagyon mertünk menni. Ami főleg azért volt kellemetlen, mert a labdával szemben általában bőven a szaggatotton kívül védekeztek, szóval igazából el se láttunk a kapuig. Két játékost még külön is kiemelhetünk: Zácsik Szandrában többször akadt el a labda, mint ahányszor kapura lőtt vele - és ez utóbbiakból se sűrűn lett gól (7 kapuralövés, 1 gól). Mayer Szabináról pedig nem tudok írni semmit, mintha ott se lett volna. Ami egy beállóstól, akinek zárásokkal kellene némi helyet biztosítania a többiek számára, nagyjából a legrosszabb, ami leírható. Még szélre tudtunk viszonylag sok labdát lejátszani, de a szélsőink lövéseit rendre védte Katrine Lunde, hárman összesen 12 lövésből 7 gólt értek el. 

Több tényező adódott ma össze. Nincs nemzetközi szinten komolyan vehető hármas védőnk. Szekeres Klára sokáig annak számított, de az idei őszön valamiért a Ferencvárosban is felváltva kereste önmagát meg a labdát, Kim Rasmussen pedig talán csodára számított, hogy mégis beválogatta, de ez a csoda elmaradt. Szekeres az amúgy is gyenge védelmünkben is inkább a gyengébbek közé tartozik. 

Nem láthatjuk ezt a fotelból, de valószínűleg olyan rettenetesen sokat erre a mérkőzésre nem is készülhettünk - erre még visszatérek. És ráadásul a mérkőzés elején többször is norvég fault nyomán veszítettünk labdát, majd kaptunk indításgólt, a két dán játékvezető hölgy egymás után sorozatban felejtett el lefújni norvég szabálytalanságokat. Nem gondolom, hogy emiatt kaptunk volna ki, de az biztos, hogy ez hozzájárul ahhoz, hogy a csapat már az első öt percben összeroppanjon

Félidőre volt közte tíz. A második játékrészt már csak le kellett játszani, mindenki tudta, hogy ez eldőlt, a norvégok szépen nyugdíjastempóban labdázgattak. Ehhez hozzájött, hogy több posztra is cseréltünk, és a kapuban Janurik Kinga, átlövőben Háfra Noémi és beállósban Kisfaludy Anett jobb, de legalábbis kevésbé rossz teljesítményt nyújtottak, mint a kezdők. De igazán tétje ennek nem volt. 

Háfrát annyiban mégis kiemelhetjük, hogy 7 lövésből 4 gólt lőtt, ez a legjobb a magyar csapatból, és még adott két gólpasszt is. 19 évesen, az első világversenyen, bemutatkozásként, nem rossz. 

Ugyanakkor talán az egész meccs nem is számított igazán. Már írtunk arról többször, hogy a világbajnokságok lebonyolítási módja miatt bőven lehet sakkozni a meccsekkel. Mi most a szokásosnál egy fokkal nehezebb csoportba kerültünk. Ebben a csoportban csak egyetlen outsider van, Argentína. Ha abból indulunk ki, hogy Norvégia minden meccsét megnyeri, Argentína mindegyiket elveszíti, valószínűleg nem tévedünk nagyot. Norvégia esetleg, már biztos csoportelsőként, feladhatja az utolsó fordulóban a Svédország elleni mérkőzést. Máskor voltunk ilyennek haszonélvezői, most kicsit kellemetlen lehet nekünk, ha így alakul, de kivédeni nem tudjuk. De a lényeg, hogy a 2-5. helyek sorsát a csoportban alighanem a lengyel, svéd, cseh, magyar négyes egymás elleni mérkőzései döntik el. Ebből a továbbjutáshoz egyet legalább meg kell nyerni, még az is lehet, hogy körbeverések miatt kettőt is. De, ha tovább is jutunk két győzelemmel (a felsoroltakból egy, és Argentína ellen), akkor is a legjobb 16 közt egy csoportelső jön szembe, ahol finoman szólva se mi leszünk az esélyesek. Szóval jó lenne megnyerni ezekből a meccsekből legalább kettőt, és aztán a nyolcaddöntőt. És ugye ebből a háromból egy olyan ellenfél sincs, aki ellen abszolút esélyesként léphetnénk pályára. 

A magyar szövetségi kapitány, Kim Rasmussen, nem egy varázsló. De, ha egyvalami jót tudunk róla mondani, akkor a formaidőzítését emelhetjük ki. Tudja, melyik meccseket kell megnyerni, és azokra összpontosít. Bízhatunk abban, hogy ezúttal is így lesz. Szándékosan aligha adtuk fel a mai meccset, de az azért valószínű, hogy nem igazán készültünk rá. Szóval, majd holnap láthatjuk meg igazán, mennyit is érünk. Svédország ellen játszunk, a mérkőzést a Sport 1 televízió közvetí, 18 órai kezdettel.