Sorozatunk első részében rácsodálkoztunk arra, hogy az Ipari forradalom 4.0, az Internet of Things és a Big Data segítségével miként változtatja meg alaposan a labdarúgást mind a játékvezetői oldalról, mind az edzőpályákon. Szó esett az SAP alkalmazásairól és német technológiai fölényről, a belgák előretöréséről és persze a magyarok lemaradásáról (ebben is). De valljuk meg őszintén, a klub-műhelyek kulisszatitkaiba eddig sem nagyon láttunk bele.
Ám lesznek olyan változások, amik számunkra, szurkolók számára sokkalta látványosabbak és kézzelfoghatóbbak lesznek - már amennyiben szeretnénk meghallani az új idők szavát és kihasználni az újdoságokban rejlő lehetőségeket.
Milyen lesz a jövő stadionja? Hogyan könnyíti meg a Big Data és az IoT a rendőrség, az orvosok/mentők és a tűzoltók munkáját? Hogyan szolgálhatja a technológia a környezetvédelmet? Amit ma modern stadionnak tartunk, azt két évtizeden belül ugyanúgy idejétmúltnak fogjuk tartani, mint a régi betonteknőket és békebeli fatetős tribünöket?
Ha a stadionra vagyunk kiváncsiak, akkor érdemes háromfelé választani vizsgálódási területeket. Először is vegyük nagyító alá magát a stadion üzemeltetését, utána a stadion üzemeltetőit és végül, de nem utolsósorban sor fog kerülni azokra is, akik miatt maga a játék zajlik: a szurkolókra.
Képünk illusztráció
Az "Újhullámos stadion-menedzsment" már az előszobánkban kopogtat. Már az oroszországi világbajnokság előtt és alatt szorosan együttműködött a rendezőkkel az Európai Stadiongazdálkodási Szövetség (igen, ilyen is van), hogy a tőle telhető legtöbb támogatást megadja a házigazdáknak a sikeres VB-rendezés érdekében. A cikkben több, végül megvalósult konkrétumot is említenek, és ne legyenek kétségeink affelől, hogy a katariak 2022-ben még erre is rá fognak tenni egy lapáttal. Nekik ráadásul megvan az az előnyük, hogy négy év technológiai eredményeit is felhasználhatják - ami nagy idő ebben a rohanó világban. Lássuk, honnan meríthetnek ötletet a jó arabeusok?
Internetet mindenkinek!
De mégis mitől lesz "intelligens", vagy "okos" egy stadion? Nyilván elsősorban attól, hogy kihasználja az IoT-ben és a Big Databan rejlő lehetőségeket, lehetőleg maradéktalanul. Ez a befektetés messze nem csak a kényelmi funkciókat szolgálja, mert nem csak a kereskedelmi lehetőségeket, hanem a 24 órás, gyakorlatilag bárhonnan elvégezhető stadion-üzemeltetést is kiaknázhatjuk.
Minden bizonnyal teljesen alapvető lesz a jövőben, hogy a stadionban korlátozás nélkül érhető el a nagysebességű, vezeték nélküli internet-kapcsolat (WiFi). Nem csupán a szakmai stáb, hanem a rajongók is real-time elemezhetik kedvenceiket - és nem utolsósorban azonnal tölthetik fel a selfie-ket a Facebookra, nézhetik a visszajátszást, nyomon követhetik a többi eredményt és mondjuk fogadhatnak online, amíg csak a pénztárcájuk bírja. De talán szívesen vásárolnak online a fanshopban is, Uram bocsá' vesznek jegyet a következő találkozóra. Ez nyilvánvalóan maga után vonja, hogy a klubok, bajnokságok saját applikációkat is kínálnak a rajongóknak - de erről majd később, a sorozat harmadik részében.
Az NFL-ben szereplő San Francisco 49ers Levi’s stadionjában egészen pontosan 1250 WiFi kapcsolódási pontot hoztak létre, gyakorlatilag teljesen kizárva, hogy a 75 ezres aréna bármelyik eldugott sarkában is akadozzék az adatforgalom.
És akkor még nem is említettük a televíziós társaságokat, illetve az online médiát - de a legtöbb klub már amúgy is saját, interneten is elérhető csatornát működtet.
Még egy érdekesség: az USA-ban azoknak a stadionoknak és sportcsarnokoknak, ahol teljes lefedettséget biztosítottak, a látogatottsága 20%-al növekedett. De Európában is egyértelműen pozitív hatása volt a nézőszám-növekedésre - pl a holland Heerenveen stadionja is teljes lefedettséggel büszkélkedhet.
Gondolkozzunk zölden!
Az azonnali adatkapcsolat legalább olyan fontos az üzemeltetőknek, mint a szurkolóknak. Csak hogy egy példával szemléltessük: a Tottenham Hotspur 2018 szeptemberében tervezi átadni új, modern arénáját. Minden, ami az energia-gazdálkodással kapcsolatos, a Schneider Electric-re lett bízva. Az ő Building Analytics szoftverük kívülről ötpercenként futtat teljes ellenőrzést - a helyszínen pedig óránként 60 000 alkalommal! De elegendő az adatkapcsolat? Dehogy! Mert mérkőzést rendezni bizony nem kevés munkával jár, pláne nem kevés energiával.
Például a Wembley stadion lámpái annyi áramot használnak el, mint amennyit 20,936 háztartás TV-készülékei, amin odahaza megtekintik a mérkőzést. Egy Premier League találkozón ráadásul 10-15 tonna szemét keletkezik, nem mellékesen.
Az már kevés, ha a stadion csupán felhasználja az energiát. Az új megoldások már arra törekednek, hogy a stadion önálló egységként működjön - efféle proxy-erőműként, ami energiát használ, tárol és adott esetben szolgáltat. Ez távolról sem a jövő zenéje, hanem már a jelen.
A fentebb említett san franciscoi stadionba például 1180 napelemet szereltek be - nem csupán a tetőbe, hanem a gyaloghidakba is, így körülbelü 400 kW energiát tudnak termelni.
Amsterdam ArenA a maga nemében egyedülálló - kép
Az amszterdami ArenA (Ajax) nem csupán termelni, de tárolni is tudja az energiát - nem is keveset, mintegy 4 MegaWattnyit. Ezt egészen pontosan 280 Nissan Leaf akkumulátorral érték el. A tervek szerint ezzel ki tudják váltani a jelenlegi (amúgy saját) dízel generátorokat és teljesen fosszilis-anyag mentessé tenni a létesítményt. Az akkumulátorokat a tetőkön elhelyezett 4200 napelem (930,000 kWh) és a stadion mellett elhelyezett jó néhány "szélkelep" töltheti fel. Sőt, a parkolókban töltőket is el fognak helyezni, hogy az elektromos autókkal érkezők a mérkőzés alatt fel tudják tölteni járgányukat. Érdekesség, hogy a beruházás energia-gazdálkodási oldaláért felelős Eaton jó kapcsolatokat ápol a Manchester Cityvel is, így talán az Etihad stadionban is találkozhatunk a holland módszerrel.
Az előzetes tervek szerint, bár az akkumulátorok teljesítménye évről-évre folyamatosan csökken, de a rendszer legalább tíz évig működőképes - mások szerint 15-16 évig is gond nélkül el tud üzemelni.
Még további érdekesség, hogy a holland futballkub szoros partnerséget hozott létre az IKEÁ-val és az ING Bankkal. Az ok roppant prózai: a másik két cég is használ napelemeket és termel energiát, de néha többet, néha pedig kevesebbet annál, mint amennyira éppen szükségük van. A tervek szerint a jövőben ennek kiküszöbölésére közös tároló-kapacitást hoznak létre, tovább optimalizálva az energiallátási hálózatukat.
Mindenesetre napkollektorokat már elég sok helyen használnak - és érdekes módon minden másodikat az USA-ban helyezik üzembe. De jól áll a listán Svájc, Németország és Brazília is Itt találhatunk egy ötvenes listát a "legnaposabb" stadionokról és sportlétesítményekről.
Nomen est omen
Sorolhatnánk sokáig a jobbnál-jobb példákat, de a lécet a kevésbé ismert Forest Green Rovers stadionja, a "The New Lawn" tette a legmagasabbra. A lelátokat fedő tetőkön természetesen itt is megtalálhatóak a napelemek. Az esővizet is összegyűjtik és azzal locsolják a gyepet. Azt a gyepet, amit egy napelemmel működtetett robot (a képen lent) gondoz és nyír. A levágott füvet környékbeli gazdák szállítják el és használják fel. Az 1889-ben alapított klub a nevéhez méltóan üzemelteti stadionját! Sőt, a klub éttermében a sütéshez használt olajból is bio-dízelt készítenek. A Forest Green tavaly újoncként éppen, hogy meg tudott kapaszkodni a 4. osztályt jelentő League 2-ben, ami egyben a klub 129 éves történelmének legsikeresebb szezonja volt. Hazai mérkőzéseiket átlagosan 2772 néző látogatta.
Az Etesia által gyártott ún. "MowBot" teljesen önjáró, GPS technológiát is használ
Nem bántja a szemét?
A Wembley kapcsán említettük a mérkőzésenként keletkező 10-15 tonna szemetet. Jelenleg a stadionépítés miatt az angol nemzeti stadiont a Tottenham Hotspur használja, akiket fentebb szintén megemlítettünk már. A londoni klub amellett, hogy szavakban elkötelezte magát a környezetvédelmi értékek mellett, praktikus okokból is meglepőt lépett a szemétkezelés kapcsán.
Az új stadionjukból kitiltanak minden egyszeri használatra szánt műanyagot - pohár, szívószál, evőeszköz, csomagolás, keverő, szatyor stb. Aki rendelkezik az ún. Hotspur membership-el, az egy különleges táskát kap ajándékba a klubtól, amely elvileg élethossziglan szolgálhatja tulajdonosát, ezen felül megfelel minden stadionbiztonsági előírásnak is. Akinek nincs klubkártyája, az 1 font ellenében vásárolhat többfunkciós és többször használható táskát.
Amellett, hogy bolygónk szempontjából ez üdvözlendő lépés, kimutathatóan csökkenteni fogja a stadionban keletkező szemét mennyiségét is, ugyanis annak közel 40%-a egyszer használatos műanyag volt.
És ha már szemét: magukban a szemetesekben és a mellékhelyiségekben elhelyezett szenzorok is jelzik, hogy hol van szükség ürítésre és hol van szükség takarításra. És miért kéne feltétlenül takarítót szalajtani, amikor kéznél vannak a takarító-robotok, akik szünet után, a mérkőzés alatt neki is láthatnak egy gyors felmosásnak?
A takarító-robotok már bemutatkoztak a 2018-as PyeongChangban megrendezett Téli Olimpián is.
Takarítók, ha találkoznak...-kép
Önök biztonságban vannak!
A Big Data és az IoT talán pont a biztonságtechnikában tud a legtöbbet segíteni. Sőt, ezen a téren néha kicsit ijesztőek a kilátások - tudom, akinek nincs vaj a fején, miért idegeskedik...?
Mit szólna ahhoz, ha a stadion minden négyzetmétere le lenne fedve arcfelismerő kamerákkal? És mindenki, aki a stadion területére belép, benne lenne az adatbázisban névvel, címmel, születési dátummal, foglalkozással, állandó és ideiglenes lakhellyel?
Sőt, a sarkon okosszemüveget viselő rendőrök állnának, akiknek szemüvege azonnal jelezné, hogy körözött bűnöző, netalántán korábbi elítélt, kitiltott, stb. került a látómezejébe?
Sci-fi? Nem, csak a valóság. Kínában már működik és 2020-ra szeretnék kiterjeszteni 1,4 milliárd emberre. Arcfelismerő, mesterséges-intelligenciát (AI) használó kamerák is gyakorlatilag bárhol elérhetőek. Szeretné biztonságban tudni magát, vagy körömszakadtáig ragaszkodik az anonimitáshoz? Nem hajlandó megadni az adatait? Semmi gond, akkor nem kötelező meccsre menni - valójában ezt már Magyarországon is így működik.
Nincs többé huliganizmus, terrorizmus, "munka" reményében mérkőzést látogató zsebtolvajok Kánaánja - illetve jelentősen lecsökken ezen események bekövetkezésének esélye. És reménykedjünk, hogy adatainkkal senki nem fog visszaélni.
Pekingi rendőrtiszt, okosszemüveg használat közben
A futball-huliganizmus mindenesetre már mindenhol erősen visszaszorulóban van, de a stadionokban tényleg csak elvétve lehet vele találkozni - pont a rengeteg biztonsági őr, kamera miatt. De a környező utcákon ezek az eszközök már nem feltétlenül állnak rendelkezésre és nem lehet minden lámpaoszlop mellé rendőrt állítani.
Ilyenkor hasznosak a rendőrségi drónok. Angliában a West Midland Police már kifejezetten erre a célra is használ drónokat. A birminghami lakosság egy része már egyenesen UFO-t kiáltott, amikor a Birmingham City-Bornemounth találkozó előtt valami furcsa dolog bukkant fel az égen.
A drónok sokkalta költséghatékonyabbak, mint a rendőrségi helikopterek. Sokkal könnyebben lehet velük manőverezni a szűk belvárosi utcákban és nem csak észreveszik a bajkeverőket, hanem szükség esetén üldözni is tudják őket.
A drón a rendőrök biztonságát is szolgálja. Hozzájuk hasonlóan nagy veszélynek vannak kitéve a tűzoltók, akiknek most már szintén van robot-segítségük a bajban. Ahogy a takarításnál, úgy a tűzeseteknél is bevethetőek a robotok. A VB idején Szentpéterváron 36 vandálbiztos tűzoltó-robotot alkalmaztak az orosz rendezők. 40 liter vizet tudnak kilocsolni másodpercenként, mintegy hetven méteres távolságra.
Az alábbi rövid videóban pedig megcsodálhatjuk a francia gyártmányú Colossus tűzoltó robotot munka közben.
Tehát az első részben láttuk, hogy mennyi mindenben változik a labdarúgók felkészítése. Most abból szemezgettünk, hogy maga a stadion fenntartás és üzemeltetés előtt milyen távlatok nyíltak meg.
A sorozat harmadik részében már tényleg rátérünk arra, hogy nekünk, szurkolóknak mi mindent nyújthat a technológiai forradalom. Annyit spoilerezek, hogy ha ingyen sört nem is, de segíthet abban, hogy gyorsabban hozzájussunk az augusztusi kánikulában.
Források.
www.M2Mzona.hu - Mennyire okos az oroszországi foci-VB?
www.M2Mzona.hu - Oroszország után Katar
www.M2Mzona.hu - Okoskamerákat is bevet a kínai Nagy Testvér
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Ajánlott bejegyzések: