Az argentinok elleni pontvesztés után a magyar csapat házatáján is érezték, hogy ez eléggé kellemetlen, és mindenki számára világos volt, Angolát, bárhogy is, de muszáj lesz megverni. Az afrikaiak viszont az első fordulóban legyőzték Katart, és bár tudjuk, hogy az öbölmenti ország csapata messze van már attól a szinttől, miakor négy éve hazai pályán ezüstérmesek lettek, azért Angola felettük aratott győzelme mégis figyelmeztető jel volt. 

Fotó: IHF

Mivel az első félidőben a kispadokhoz képest jobbról balra támadtunk, a már Argentína ellen is problémás cserét a jobbátlövő posztra ezúttal nem vállalták be a szövetségi kapitányok, és a rutinos Nagy Lászlót állították a kezdőbe, aki mintegy húsz percig csere nélkül játszott. Igaz, a csere nélküli játéknak megvolt az ára: Nagy sokkal kevésbé volt veszélyes a kapura, mint Balogh Zsolt az első mérkőzésen. 

Ezt viszont pótolták a csapattársak. Angola is nyitott védelemmel próbálkozott, akárcsak két nappal korábban az argentin válogatott, ők azonban lényegesen lassabbak és pontatlanabbak voltak. Nem értek oda, eleve az előretolt védőik is viszonylag hátul maradtak. A magyar csapat ezt jól használta ki. Jutott labda a beállónak, és a szélekre is - az első meccs tükrében főleg ez utóbbi volt feltűnő. Az angolai kapusok ráadásul nemigen védtek semmit, az első félidőben összesen két védésük volt. Bóka Bendegúz öt lövésből öt találatot ért el, ezzel a csapat legjobb góllövője lett, ami akkor is kiváló teljesítmény volna, ha nem tudnánk, hogy a 23. percben piros lapot kapott. 

Egy rosszul megfogalmazott újságcikk nyomán sokan úgy hiszik, a VB előtt módosították a kézilabda szabályait, és egyesek úgy látják, Bóka az új szabályok miatt kapott pirosat. Valójában a szabályok nem változtak, és Bóka szabálytalansága tíz évvel ezelőtt ugyanígy piros lapot ért volna. Az akkor uralkodó szemléletben nem biztos, hogy megadták volna, bár a VB-ken azért akkoriban is szigorúbban fújtak, mint előtte-utána más rendezvényeken. 

Angola az első félidő legvégén, 18-6 után tudott két találatot szerezni egymás után, egészen addig mindig volt legalább kettő, de inkább négy magyar gólt két angolai találat közt. Még nem ért véget az első játékrész és vezettünk 17-5-re, a meccs előtti félelmeink teljesen eloszlottak. 

Ezután a csapatot irányító edzők a sorcsere mellett döntöttek, pihentetési célból. A világbajnokságokon elég sűrűn kell pályára lépni, legközelebb rögtön holnap. 

A cserék meg sem tudták közelíteni a kezdősor teljesítményét. Támadásban sem, de különösen feltűnő volt, hogy védekezésben mekkora nagy különbség van az egyaránt pályafutása végéhez közelítő Nagy és Ilyés Ferenc (mindketten 1981-ben születtek) által irányított védelemhez képest, és a kapuban Mikler Rolandot váltó Székely Márton sem sok lövést tudott kivédeni. A második félidőben pont kétszer annyi gólt kaptunk, mint az elsőben (16 ill. 8), és ha megnézzük, hogy már az első félidő utolsó perceiben is belecseréltünk, akkor  az első 25 perc 17-5 (+12), az azt követő 35 perc pedig 17-19 (-2). De az igazsághoz hozzátartozik, hogy még ekkor se volt benne a meccsben egy percig se, hogy Angola esetleg ismét szorosabbá teheti az eredményt, a magyar válogatott pedig egyértelműen jelezte, a pihentetést favorizálja a gólkülönbség-javítással szemben, így a második félidő eléggé unalomba fulladt. Igazság szerint, még ha nem is volt túl érdekfeszítő, azért jobban esett, mint az utolsó másodpercekig tartó thriller Argentína ellen. 

Bőven benne van, hogy mostantól a magyar és az argentin válogatott azonos eredményeket fog elérni. Mivel egymás ellen döntetlent értünk el, könnyen lehet, hogy a végén a gólkülönbség dönt. De persze valóban fontosabb megnyerni azokat a meccseket, amiket meg lehet, 

Sipos Adrián megint összeszedett két buta kiállítást, ha Ilyés és Nagy végképp szögre akasztják a cipőt, és Bánhidi mellett őrá kell épteni a védelmet ... na, de egyelőre gondoljunk a mai meccsre, maximum a holnapira. Ma még Ancsin Gábor is szerzett két gólt, ami végképp felülmúl minden képzeletet, szóval leginkább arra kell figyelnünk, nehogy elbízzuk magunkat. 

Holnp, hétfőn, 15:30 kezdettel Katar ellen lépünk pályára, ezt a találkozót is az M4 Sport közvetíti. Akik pedig munkaidő miatt nem tudják megnézni, azoknak már most jelezzük, hogy szerdán Egyiptom ellen 18 órától láthatják a csapatot, ugyanezen a csatornán.