A női kézilabda U19 Európa-bajnokság elődöntője fényes példája volt annak, hogy a sport nem matematika, itt a mérkőzések alakulása nem feltétlenül jósolható meg előre. Akkor se, ha az ember egyébként elég sok meccset látott, és volna alapja az előrejelzésre.
Fotó: EHF
A magyar válogatott a mérkőzés elején nagyon belekezdett. Hoztuk az immár sokásos tempohandballt, amire az oroszoknak nem, pontosabban szólva az oroszoknak sem volt ellenszerük. A magyar válogatott játékának sebessége kimagaslik az U19 mezőnyből, a mieinkhez képest mindenki más itt kifejezetten lassúnak tűnik. Ez ne tévesszen meg senkit, nem a többiek lassúak, a magyar játék elképesztően gyors, legalábbis U19-es mércével mérve.
Ráadásul Ljubov Szidoricseva orosz edző mintha nem készült volna fel rendesen a magyarokból: rendszeresen cserélte az egyik hármas védőjét támadás-védekezésre. Ezt mi köszöntük szépen és jól ki is használtuk. A lerohanásokat általában a kispadtól távolabbi oldalon (ez az első félidőben a mi jobb oldalunk volt) vezettük, ahol a csere miatt létszámfölényt tudtunk kialakítani. Döntő volt az első félidő alakulásában ez a tényező. Szidoricseva elégedetlen volt a kapusaival is, csak az első félidőben háromszor cserélt kapust, mindhiába. Nagyrészt a gyors támadásainknak köszönhetően a szünetig 19 gólt szereztünk.
A védekezésben a feladat egyértelmű volt. Jelena Mihajlicsenko és Valerija Maszlova révén kétségtelenül az orosz válogatottban játszik a korosztály kimagaslóan legjobb bal- és jobbkezes átlövője egyaránt. Ők nagy erővel és kegyetlen pontosan lőnek. Tavaly az U18 VB-döntőt pont úgy veszítettük el, hogy Mihajlicsenkót nem tudtuk megfogni, és ahányszor a kezébe fogta a labdát, mindig gólt lőtt. Viszont a többiek ugyan nem feltétlenül rossz játékosok, de ennek a kettőnek a közelébe se érnek. Különösen irányító poszton állnak az oroszok elég gyengén. Emiatt a játékuk viszonylag egyszerű: megpróbálnak helyzetet kialakítani a két átlövőnek, akik aztán belövik. Őket kellett tehát valahogy kivenni. Őszintén szólva ebben előzetesen nem lehettünk nagyon bizakodóak. Végül azonban azt mondhatjuk, a feladatot a csapat sikeresen hajtotta végre. Különösen dicsérhetjük a jobb kettes poszton, Mihajlicsenkóval szemben, egy kisebb sérülést követő rövid ápolást leszámítva a meccsen végig védekező Simon Armillát, de a bal oldal is jól megoldotta a feladatát. Ez a két játékos 7, ill. 8 gólt lőtt, ami látszólag nem kevés, de mindezt úgy érték el, hogy szinte minden támadást rájuk játszottak ki, és két tényleg kimagasló képességű játékosról van szó, tehát véleményem szerint a védekezés most teljesen rendben volt.
A szünetben 19-12 volt a magyarok javára, teljesen megdöbbentő eredmény. Tapasztalatból tudhattuk: Golovin csapatai, így a mostani U19 is, a második félidőt szokták jobban megnyomni, az orosz válogatottnak pedig éppen a végével szoktak gondjai lenni. Így a második játékrésztől azt várhattuk, vagy végképp rommá verjük az oroszokat, vagy valami váratlan dolog fog történni.
Nos, ez utóbbi jött be. A magyar csapat a második félidő elején, sőt, a közepén is, egészen hihetetlenül gyengén lőtt. Rögtön az első öt lövésünkből nem lett gól, és utána is kb. minden negyedik-ötödik lövésből találtunk be, átlagosan ötpercenként egyszer. Egyébként még akár ez is elég lehetett volna, ha csak ugyanannyit kapunk, mint az első félidőben (ez esetben 25-24-re nyertünk volna), de a védelem is kevésbé volt feszes, az első félidőben kifejezetten jól védő Herczeg Lili pedig alig-alig találkozott labdával. Egyértelműen koncentráció-hiányt láthattunk a magyar játékosoknál. Hogy ez arra vezethető-e vissza, hogy a félidei hétgólos előnynél azt hitték, már megvan a meccs (ne feledjük, itt 18-19 évesekről van szó, nem rutinos játékosokról), vagy máshová, a lelátóról nehéz eldönteni, de a mutatott teljesítmény mindenképpen ijesztó volt.
Fotó: EHF
Az oroszok éppen ellenkezőleg, nagy nekibuzdulással jöttek ki a második félidőre, és pontosabban játszottak, mint az elején. Ráadásul ahogy csökkent a hátrányuk, úgy nőtt az önbizalmuk. Ha a félidő elején a gyors adok-kapokban egyszer-kétszer betaláltunk volna, ott talán megroppantottuk volna az oroszokat, és a végén simán nyerünk. Így viszont ennek pont az ellenkezője történt, ők lettek egyre magabiztosabbak, mi pedig megijedtünk. A 49. percre ledolgozták a hátrányukat (22-22), majd meg is fordították az állást (23-24).
Golovin ekkor kért időt (a félidőben már másodszor). 8 perc volt hátra, a félidőben addig 22 perc alatt 4 gólt lőttünk. Világos volt, ha nem tudunk még gólokat lőni, elveszítjük a mérkőzést, és oda a nagy álom.
Az időkérés használt. A csapat magára talált, különösen két játékos, Kácsor Gréta és Vámos Petra tudta a vállára venni a válogatottat. Nyolc perc alatt 6 gólt szerzett a magyar csapat, ebből a jelzett két játékos mindegyikben benne volt. Újra gyorsan játszottunk, és, ami a legfontosabb, pontosan lőttünk. Vámos nem először mutatta meg, hogy nem ő játszik a leglátványosabban a magyar válogatottból, de a leghasznosabb játékosaink egyike, ha nem A leghasznosabb.
Fotó: EHF
Kaptunk még három gólt, de ez már belefért, a végén kétgólos előnnyel zártuk a találkozót és bejutottunk a döntőbe.
Az európa-bajnoki címért Hollandia lesz az ellenfelünk, az Oranje legyőzte Norvégiát a második elődöntőben. Ő egészen más stílusban játszanak, mint az oroszok, másként kell ellenük készülni. Nagyjából azt kell játszanunk, amit ma Norvégia, csak jobban. És futni, futni, futni. A hollandok kezdősora hihetetlenül jó, de cseréik gyakorlatilag nincsenek, ki lehet őket fárasztani, mi pedig cserékkel tudjuk őket nyomás alatt tartani. A stáb bizonyára már ezen sorok írása közben is dolgozik a döntő taktikáján.
Lányaink az aranyért vasárnap, július 21-én, 17:30 órai kezdettel lépnek pályára. A találkozót a közszolgálati tévé közvetíti (vagy az M4 Sport vagy a Duna World), interneten pedig az EHF TV közvetítésében lesz követhető.
A Válogatott Blog tudósítója a magyar csapat összes eddigi mérkőzéséhez hasonlóan a döntőt is a helyszínen fogja megtekinteni. Bárhogy alakuljon is a döntő, arról elemzés csak hétfőn este lesz olvasható a blogon.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Ajánlott bejegyzések: