A kézilabdasport valamivel több, mint százéves múltra tekint vissza. A sportág születésnapjának 1917. október 29-ét tartják, amikor Max Heiser berlini tornatanár kiadta a kézilabdának (németül Handball) nevezett sport szabálykönyvét. Ez ugyan elég jelentősen eltért még attól, ahogy mi ma a kézilabdát ismerjük, és az első meghatározás alapján csakis nők játszhatták, de ettől a ponttól számolják a sportág történetét.
Az első bajnokcsapat (Fotó: Német Kézilabda Szövetség)
Az első négy esztendőben mérkőzéseket már játszottak, de szervezett bajnokságra még nem került sor. Ennek az ideje 1921 szeptemberében jött el. Igaz, az akkori bajnokság inkább csak nyomokban emlékeztetett arra, amit manapság így nevezünk: az egész csak két napig tartott, ráadásul több különböző labdajáték bajnokságát rendezték egyszerre - ezek legtöbbjének még rendes magyar neve sincs.
Szeptember 17-én és 18-án játszották a mérkőzéseket. A bajnokságról elég kevés forrás maradt fenn, az Alsó-Szászországi Sporttörténeti Intézet végzett komoly kutatómunkát az évfordulóra készülve. Ők sem tudták azonban a bajnokság lefolyását teljes egészében rekonstruálni, és a szabályok terén is hiányosak az ismereteink.
Azt tudjuk, hogy, akárcsak még utána évtizedekig, nagypályán játszottak, szabadtéren, de a futballnál kisebb kapukra. A kapuelőtér a mai hat helyett nyolc méteres volt. A feljegyzések alapján a labda a mainál lényegesen nehezebb lehetett, valószínűleg nyolc méterről komoly kihívás lehetett azt eldobni a kapuig, különösen a hölgyek számára.
A férfiaknál a bajnoki címet a berlini Turn- und Sportverein Spandau von 1862 nyerte el. Ez a klub ma már nem létezik - az alapítási évszám az azonos nevű, de két évvel idősebb, ma is létező egyesülettől való megkülönböztetést szolgálta.
Nem sokon múlt, hogy ne a fővárosba kerüljön az aranyérem: Spandau 1920-ig önálló város volt, azon év október 1-én, szűk egy évvel az első kézilabda-bajnokság előtt csatolták Berlinhez.
A nők bajnoki címe pedig Észak-Németországba, Oldenburgba került. A feljegyzések alapján mindkét klub fölényesen nyerte a döntőt, mindazonáltal a pontos végeredmény bizonytalan. A férfi döntőre az egyik forrás 6-1, a másik 5-0 végeredményt ad meg. Mai kézilabdameccsekhez szokva mindkettő igen gólszegény játékra utal.
Max Heiser az első bajnokságot már nem érte meg, 1921 elején elhunyt. Mikor ezeket a sorokat írjuk, már zajlanak az idei kézilabda-bajnokságok küzdelmei - egy évszázaddal az első bajnokcsapatok megkoronázása után.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Ajánlott bejegyzések: