Válogatott okosságok

2022 nyarán a Nemzetközi Kézilabda Szövetség három ponton módosítja a kézilabda szabályait. A változások leginkább az elmúlt évek tapasztalataira épülnek, ahol a szövetség képviselői visszatérő problémákkal találkoztak, ott próbáltak változtatni. Cikkünkben röviden összefoglaljuk a változásokat. Mire Ön ezt a cikket olvassa, már minden kézilabdameccsen ezeket kell alkalmazni.

Armin Kuebelbeck, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons (Képünk illusztráció)

Passzív játék

2016 óta, ha a játékvezetők felteszik a kezüket, és passzív játékot jeleznek, onnantól a csapatoknak maximum 6 passz engedélyezett. A változás szándéka a passzív játék korlátozása, visszaszorítása volt. A gyakorlatban a szurkolók ezt inkább a passzív játék objektív megítélésének irányába tett lépésként értékelték (holott a célja nem ez volt), és, részben pont emiatt, a változás éppenhogy elősegítette a passzív játékot. 

Az IHF nem vállalta a rendszer teljes reformját, de csökkentették a csapatok lehetőségeit:

• Az eddigi 6 helyett csak 4 átadás engedélyezett passzív jelzésnél
• Az eddigitől eltérően, a kapuralövésnek szánt, de a védők által sáncolt, és a támadókhoz visszapattanó labda is passznak számít. 

Az IHF ettől a változástól azt várja, most már tényleg visszaszorul a passzív játék, és gyorsabb lesz a kézilabda. Mindazonáltal a változásban rejlő veszélyt, miszerint a játékvezetők az eddiginél később teszik majd fel a kezüket, a szövetségnél is érzékelik. Képviselőjük ki is hangsúlyozta: a passzív jelzésre vonatkozó szabályok nem változnak. Meglátjuk. Négy passzból mindenesetre már nehéz egy támadást felépíteni, főleg a női mezőnyben, így, ha a bírók felteszik a kezüket, élesre fordul a helyzet. 

Középkezdés

Amióta a kézilabdában bevezetették a gyors középkezdést, vagyis azt, hogy a középkezdést el lehet végezni akkor is, ha az ellenfél játékosai nem tartózkodnak a saját térfelükön, örök téma, hogy a középkezdés precíz elvégzése mennyiben ellentétes a játék felgyorsítására irányuló szándékkal. 

Az IHF a gyors elvégzést tekinti preferenciának, ezért a következő módosításokat hozták:

• A kézilabdában is lesz kezdőkör. Eddig nem volt, ami a legtöbb szurkolónak talán fel se tűnt, mert sok pályán volt középen egy kör alakú reklám, vagy fel volt festve a kezdőkör más sportágak számára. Mostantól a kézilabdában is lesz, 4 méter átmérőjű (azaz 2 méter sugarú), a középpont körül. 
• A középkezdést ezen a körön belül bárhonnét el lehet végezni, tehát akár az ellenfél térfeléről is, a körön belül. Az ellenfél játékosainak a körön kívül kell helyezkedniük, de nincs meghatározva, hogy milyen messze a labdás játékostól.
• A játékvezető a középkezdés elvégzését sípszóval engedélyezheti akár akkor is, amikor a labda még nincs is a játékos kezében. Feltételek: a játékos álljon egy lábbal a kezdőkörben, és a labda legyen a levegőben a kezdőkör felett. 
• A játékos a labdával akár el is léphet a körön belül, mielőtt elvégzi a dobást. 

A szabályváltozások hatására jelentősen felgyorsulhat a középkezdés elvégzése, főleg azokban az esetekben, amikor a kapus a labdát pontatlanul dobja előre. Eddig ilyenkor a vonalon álló játékosnak el kellett lépnie, hogy elkaphassa a labdát, majd vissza a vonalra. Ezentúl ez már nem szükséges, ha a kezdőkörön belül tud maradni. Sőt, az is szabályos, ha elkapja a labdát, de lépnie kell még egyet, hogy visszaszerezze az egyensúlyát, és utána végzi el a középkezdést. Lényeg, hogy maradjon a kezdőkörön belül. 

És hivatalossá válik az eddig is, igazából szabályellenesen, elterjedt gyakorlat, miszerint a játékvezető már akkor sípolhat, amikor a játékos még meg se fogta a labdát. 

Az új szabályok nem hoznak drámai változást (eltekintve attól, hogy az utolsó falusi csarnokban is fel kell festeni a kezdőkört), de segítik a középkezdés gyors elvégzését, és feloldanak több, eddig rendszeresen jelentkező feszültséget. 

A kapus fejbelövése

Régóta vitatott, ráadásul a sok sportriporter által félreértett szabály, hogy piros lapot kap a hétméteresnél a kapust fejbelövő játékos. Hányszor hallottuk: "A játékvezetők szándékosnak ítélték"? Erről nincs szó: ha egy játékos büntetőből a kapust, vagy szabaddobásból az ellenfél bármely játékosát, fejbedobja, úgy, hogy nem amaz mozdul be a labda elé, piros lapot kell adni. Az IHF tervezte, hogy ezt a szabályt enyhíti, de végül ezt a változtatási tervet elvetették, a szabály továbbra is érvényben marad. Azaz ezután is láthatunk piros lapot a jelzett eseteben. 

Emellé viszont bevezettek egy új szabályt: 

• 2 perces kiállítást kap minden játékos, aki, mezőnyből (tehát nem hétméteresből), fejbedobja a kapust. 
• Nem vonatkozik a szabály azokra, az esetekre, amikor a dobó játékossal dobás közben szabálytalankodnak, sem arra, ha a labda a kapufáról vagy egy védőről pattan a kapus fejére. 

Minden egyéb kritérium azonos a korábbi szabállyal, tehát továbbra sem kell például büntetést alkalmazni, ha a kapus mozdul be a labda elé. Ez az új szabály csak a kapusokra vonatkozik, ha valaki az ellenfél egy mezőnyjátékosát dobja fejbe, arra nem. A játékvezetők pedig ezután is adhatnak piros lapot szándékos sportszerűtlenség esetén (magyarul, ha szándékosan dobja valaki fejbe az ellenfelet) - ez eddig is így volt, és marad is. 

Az új szabályok életbelépése

Az új szabályok elvileg 2022. július 1-én lépnek életbe. Az új, módosított szabálykönyvet angol nyelven le lehet tölteni ITT, sárgával ki vannak emelve a változtatások. 

A női U20 világbajnokság július 3-án ér véget, és nehezen volna vállalható, hogy a középdöntőket még a régi, az elődöntőket már az új szabályok szerint játszák. Ezért az IHF úgy döntött, a világbajnokság minden mérkőzésén már az új szabályokat kell alkalmazni, így azok igazából már június 22-től érvényesek. Azaz hivatalos mérkőzéseket a régi szabályok szerint már nem látunk.