Az előző két részben áttekintettük, milyen okok vezettek a kapitányváltáshoz, hogy és miért került Mezey György kezébe a kormánykerék – és elbúcsúztunk Mészöly Kálmántól.
Ne feledjük, 1983 nyár végét, ősz elejét írjuk, érdekességképp megemlítjük, ezzel a cikksorozattal párhuzamosan elindítottuk Időkapszula sorozatunkat is, mely fordulóról fordulóra mutatja be, hogy a labdarúgó válogatott mellett (vagy inkább mögött) hogyan is zajlott a hátország pontvadászata.
Mezey Györgynek tiszta a cél. Az 1984-es franciaországi labadarúgó EB selejtezőit féltávnál elbuktuk. Olyan behozhatatlan hátrányba kerültünk (ne feledjük, mögöttünk már csak Luxemburg tanyázott a tabellán), hogy az egyetlen reális célkitűzés az lehetett csak, a hátralévő három selejtezőn a tisztes helytállás mellett építsük fel a jövő csapatát, amely tabula rasa alapon sikerrel vívhatja ki, hogy ott lehessünk a mexikói foci VB-n. (Eredetileg kolumbiai lett volna, de ők végül nem vállalták. Történetünk idejére Mexikó már hivatalosan is megkapta a rendezés jogát beugróként.)