Válogatott okosságok

A blogon minden mérkőzést elemeztünk egyenként. Most megkíséreljük áttekinteni az EB-szereplést. Nem egyszerű feladat, főleg, ha el szeretnénk tekinteni azoktól a közhelyektől és lózungoktól, amik az elmúlt másfél héten minden sajtóorgánumból ránk ömlöttek. Más időszakokban inkább csak politikával vagy gazdasági hírekkel foglalkozó újságírók fogalmaztak meg határozott véleményt a válogatott szerepléséről, ismert, de a sportágat kevéssé követő sportújságírók kritizálták egymásra licitálva a kapitány döntéseit.

Németh András. Fotó: Kovács Anikó, MKSZ

Elvesztette az ötödik helyért zajló mérkőzést a magyar válogatott. A szoros végjáték ezúttal sem a mi műfajunk volt, az egész mérkőzést végigkísérő bizonytalan támadójátékunk az utolsó percet is meghatározta.

Persze, ha egészen őszinték akarunk lenni, az első három forduló után aligha hitte bárki is, hogy mi Franciaország ellen egy szoros mérkőzést tudunk játszani. És ez végülis sikerült. Bár sokra nem mentünk vele, az is igaz.

Fotó: Uros Hocevar, EHF

Az elmúlt években sokszor hallhattuk, hogy a szurkolók tartják vissza a családokat, „békés polgárokat” a magyar bajnoki mérkőzések látogatásától. Sorozatunkban korabeli tudósításokra támaszkodva mutatjuk be, hogy az erőszak a kezdetektől fogva része volt a magyar futball mindennapjainak. Az embereket ez mégsem tartotta távol a stadionoktól, hisz még igazi futballt láthattak...

Két nappal ezelőtt azt írtuk, Norvégia számára az utolsó csoportmérkőzés már tét nélküli lesz, és, ha szerencsénk lesz, és rákészülnek az elődöntőre, akkor akár nyerhetünk is. Azt most már pontosan tudjuk, hogy szerencsénk volt, de, a mérkőzést látva, és még élénken emlékezve a magyar válogatott korábbi mérkőzéseire ezen az EB-n, azt is ki kell mondanunk, hogy ez önmagában nem lett volna elég ehhez a fényes győzelemhez.

Fotó: Uros Hocevar, EHF

Aki csak a végeredményt látja, akár azt is gondolhatja, hogy a magyar válogatottnak reális esélye volt a mérkőzés megnyerésére, de sajnos nem ez a helyzet. igazából végig csak futottunk (jajj, dehogy futottunk, sétáltunk) az eredmény után, és a végén kicsit kihasználtuk, hogy a dánok rápihentek az előttük álló feladatokra, és valamelyest barátságosabbá tettük a különbséget.

Fotó: Uros Hocevar, EHF

Kézilabdában nehéz csapatot építeni. És még nehezebb, ha valaki rendezőként vesz részt egy világeseményen. A magyar válogatottnak ez előtt az EB előtt az utolsó tétmérkőzése a tavalyi VB elvesztett negyeddöntője volt Brazília ellen. Azóta, egy éven át csak felkészülési mérkőzéseket játszottunk, és azokat is szinte kizárólag nálunk sokkal gyengébb ellenfelekkel szemben. Ez egyben azt is jelenti, hogy akik újoncként kerülnek a válogatottba, azoknak az első tétmeccsük az EB nyitómeccse, ha pedig valaki menet közben, csereként kerül be, akkor az EB közepén mutatkozhat be tétmérkőzésen a válogatottban. Mint ma Tóth Gabriella.

Fotó: Uros Hocevar, EHF

Bár a kora esti mérkőzésen lengyel barátaink (ez esetben barátnőink) szereztek nekünk egy pontot (megverték az oroszokat, azáltal az oroszok elleni 1 pontot nem visszük magunkkal a középdöntőbe, visszük viszont a lengyelek ellen szerzett 2-t), mi elhagytunk kettőt Spanyolország ellen, nagyon nehézzé téve ezzel a kijelölt cél elérését.

Fotó: Uros Hocevar, EHF

Az MLSZ kedden délután rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a jövő évi Európa-bajnoki selejtezőkön is Dárdai Pál irányítja majd a válogatottat. Megbízatása a kvalifikációs sorozat végéig szól, de a remélt siker esetén azért nem esne le az állam a csodálkozástól, ha születne egy újabb kölcsönadási szerződés. Merthogy Dárdai főállásban továbbra is a Hertha BSC alkalmazottja marad. Úgy tűnik, hogy sokan most nem tudnak eléggé hálásak lenni a berlinieknek.

Sorozatunk legújabb részében olyan magyar sportcsaládokról esik szó, ahol csak az egyik családtag büszkélkedhet olimpiai éremmel, de a másik fél is kiemelkedő alakja a saját sportágának.

Németh András kétségkívül bevállalós stílust hozott az EB-re. A benevezett 16-os keretben nem kevesebb, mint öt újonc van, Planéta Szimonetta, Erdősi Ildikó, Bíró Blanka, Mayer Szabina és Mészáros Rea még sosem szerepelt világversenyen (közülük Planéta, Bíró és Mészáros egyaránt a 21. életévében jár). Ráadásul Németh mindenkit a pályára is küld, folyamatosan forgatja a csapatot. Ez nagyon hasznos lehet a második héten (és az már biztos, hogy eljutunk odáig), amikor éles végjátékokat dönthet el, hogy melyik csapat bírja jobban a sorozatterhelést.

Fotó: Uros Hocevar, EHF

Kezdetben vala a gól.

A gólöröm pár másodpercre rá született.

És ezzel a világ elindult lefele a lejtőn.

A gólörömben kicsiben benne van maga a gól: jól eltalált lövés után ökölbe szorított kezünket előre lendítjük hangos kiáltás kíséretében, üres kapura bepöcizett labda után szinte (de csak szinte!)  bocsánatkérőleg emeljük a kezet. Hosszú szóló után hosszan szaladunk, szépítő gól után labdával a hónunk alatt a kezdőkör fele sprintelve pacsizunk.

De ezzel sajnos nincs vége. Jöttek a tévékamerák, a gólszerzőknek pedig megnyilatkozának szemeik, s észrevevék, hogy mezítelenek. Kezdetét vette a tudatos gólörömök kora.