Válogatott okosságok

Szurkolói gondolatok, elemzések, mélázások a válogatottainkról, válogatás nélkül.

Ajánlataink

Sztancsik Richárd: Városok, stadionok, kocsmák

Rendelje meg közvetlenül a szerzőtől!

varosok.stadionok@gmail.com

Ár 2999 Ft.Részletek itt


kupanap.jpg



hungarianultras.jpg

Friss topikok

Facebook oldalunk

A kézilabda-akadémia hitelezői

2013.09.05. 11:00 Fradista Utazó

Kezdetben vala a választási győzelem. És bizalma vala a miniszterelnöknek Mocsai Lajosban, aki meggyőzé őt arról, hogy súlyos gondok valának a kézilabdajáték terén. És a miniszterelnök adá néki megbízást és pénzt, paripát, fegyvert, hogy hozza létre a Nemzeti Kézilabda Akadémiát (NEKA). És látá a miniszterelnök, hogy ez jó. És lőn este és lőn reggel, az első nap.

mocsai.jpg
Mocsai Lajos (Fotó: MKSZ)

Igaza volt-e vajon Mocsai mesternek, tényleg strukturális bajok vannak-e a kézilabdával? A kérdésre egyértelmű válasz nem adható. A női mezőnyben a klubcsapatok nemzetközi eredményei kiválóak, a válogatott legutóbb bronzérmet szerzett az Európa-bajnokságon, ráadásul egy olyan csapattal, amelynek legtöbb játékosa még jópár évig erősítheti a nemzeti csapatot. Komoly gond az utánpótlásnál sem látszik, három egymást követő korosztály (az 1990-95 között születettek) szerzett érmet az utánpótlás-világversenyeken, és a mostani ifik, a 96-osok sem látszanak egyénileg lemaradva, még ha, különböző okokból, ez az idei EB eredményében nem is tükröződött vissza. Sokkal rosszabb a helyzet a férfiaknál. A jelenlegi felnőtt keret ugyan nem rossz (bár érmet nem mostanában nyertek utoljára bárhol is, de a férfi mezőny kétségkívül erősebb, mint a női), de az utánpótlásban óriási a homály. A 20-26 éves korosztályban egy fél csapatra való válogatott szintű játékos sincs, az utánpótlás-eredmények hosszú évek óta tragikusak, eseményszámba megy, ha meg tudunk verni egy, nem a "futottak még" kategóriába tartozó válogatottat. Az idén a jópár éve legjobbnak tartott korosztály számára Magyarországon rendezték meg az U19 világbajnokságot, de ez is leginkább visszafelé sült el, 10. helyezést sikerült elérni, csak egyetlen európai csapat ellen hagyták el győztesen a pályát a mieink.

Az egységes modell

Ha a fentiekhez hozzáadjuk, hogy a nőknél a junior korú (19-20 esztendős) játékosok legjobbjai már mind rendszeresen játszanak a felnőtt NBI-es bajnokságban, míg a hasonló korú férfiak közül szinte senki, akkor viszonylag könnyen arra a következtetésre jutnánk, hogy nem azonos módon kell kezelni a két nem utánpótlását. A Mocsai által kidolgozott koncepció azonban ezeket a különbségeket csak egészen minimális mértékben vette figyelembe.

A modell alapja a következő volt: mindkét nemből összeválogatják a 24-24 legjobb junior játékost (lányoknál 18-21, fiúknál 18-22 év között), és őket képzik az Akadémián. Az Akadémia helyszínéül Balatonboglárt jelölték ki, közel Mocsai Lajos lakhelyéhez (bár saját nyilatkozata szerint a mester nem ott lakik, csak ideje nagy részét ott tölti). Mivel itt vannak a legjobb játékosok, automatikusan a NEKA azonos lenne a junior válogatottakkal, és az akadémiai edzők lennének a junior válogatottak edzői. (Igen, jól tetszik érteni: ebben a rendszerben a junior válogatott tagjairól és edzőiről és Mocsai dönthetne, nem pedig a Magyar Kézilabda Szövetség).

A NEKA mindkét csapata a felnőtt NBI-ben indul a tervek szerint.

rothkalman.jpg
Róth Kálmán

A terv óriási felháborodást szült a férfi mezőnyben is, a nőknél pedig még inkább. Hiszen a 24 legjobb juniorkorú női játékos mindegyike stabil NBI-es szereplő, a klubjaik, akik profi játékosként alkalmazzák őket, érthető módon nem lelkesedtek az ötletért, hogy jó játékosaikat erőszakkal elvegyék tőlük. A folyamatosan jó képességű játékosokat kinevelő szakemberek, például a győri Róth Kálmán, még ezen felül személyes sértésnek is vették (korántsem alap nélkül), amikor Mocsai arról beszélt, hogy azért van szükség a NEKÁ-ra, mert a kluboknál nem folyik jó nevelőmunka (a férfimezőnyben ez a kijelentés nem feltétlenül alaptalan, a női utánpótlás terén viszont Mocsainak komoly ismerethiánya volt, a legkiemelkedőbb játékosok neveit sem ismerte).

A fiatal tehetségek felépítésébe komoly munkát ölő klubok nem támogatták, hogy ezeket a játékosokat aztán évekig ne, vagy csak ellenfélként lássák.

Ráadásul ebben a rendszerben komoly hatalom is került volna Mocsai Lajos kezébe, ami a kézilabda-szövetség berkein belül sem növelte a mester elképzelésének támogatottságát. És akkor még meg sem említettük magukat a játékosokat: a kedves olvasó talán vonzónak találta volna, hogy a klubjától kapott, a labdarúgókéhoz nem mérhető, de magyar mércével mégis elég jó fizetés helyett évekig zsebpénzből tengődjön a kies Balatonbogláron, ahol a nyári hónapok kivételével gyakorlatilag nincs semmi? Igaz, 24 fiú és 24 leány, a legjobb korosztályból, egymásnak bizonyára sok örömet szereztek volna...

A szakmai vonalon is csak a kételyek gyűltek: még a férfi-utánpótlásból több ismert szakember is került az akadémiára, azonban a női mezőnyből egyetlen elismert egyéniséget sem sikerült elcsábítani.

A végeredmény

Az eredetileg tervezett 2012 őszi indulásra nem lett az egészből semmi. Hosszas viták (hogy ne használjunk erősebb kifejezést) után a következő eredmény született:

  • Az Akadémiára nem 18, hanem 15 éves, serdülőkorú játékosokat vesznek fel, igaz, nagyobb létszámban, 30-30 főt. A csapatok az ifjúsági bajnokságban indulnak, létszám felettiként (merthogy ott alapból az NBI-es klubok ificsapatai játszanak).
  • A férfi junior válogatott elindul a bajnokságban, de a játékosok csak a meccsek előtt egy-két napra utaznak az Akadémiára, az idő többi részét a klubjuknál töltik, és akár a saját klubjuk színeiben játszhatnak is NBI-ben (tehát párhuzamosan játszhatnak két NBI-es csapatban). Mivel a válogatott ellen lejátszott meccsek eredménye is beleszámít a bajnokságba, ezért a játékosok a pályán esetenként azért küzdenek, hogy a saját csapatuk, amelynek igazolt játékosai, pontokat veszítsen.
  • A női junior válogatott nem indul a bajnokságban (bár Mocsai nem tett le róla, hogy ez megváltozzék a  későbbiekben).
  • A fentiek ellenére is mindkét nemnél a junior és az ifi válogatott kapitánya is csak akadémiai edző lehet.

Akademia_felveteli_6.jpgA NEKA szakmai stábja (Fotó: NEKA)

A harc ezzel nem ért véget. A sikertelen U19 VB után Vetési Iván, az MKSZ elnöke azonnal felfüggesztette a válogatott edzőjét, Kovács Pétert (a fenti képen jobbról a második), még az edző beszámolójának meghallgatása előtt, ami példátlan, és alighanem Mocsainak szóló üzenet (főleg annak tükrében, hogy Vetési egy tévéinterjúban már az egyik mérkőzés szünetében is kritizálta Kovácsot, ami szintén nem mindennapos).

A férfi junior válogatott kapcsán is a végső feltételrendszerbe bekerült, hogy a klubok a szerződtetett játékosaikat nem kötelesek elengedni a válogatottba a bajnoki mérkőzésekre (a válogatott mérkőzésekre, és azok előkészületére természetesen továbbra is kötelező elengedni a meghívott játékosokat). Így viszonylag sok veszprémi játékos maradt a válogatottban (a világsztárokkal telitűzdelt klubnál tán még örülnek is neki, hogy az ő felnőtt keretükbe be nem férő játékosok az NBI-ben szerepelhetnek, úgy, hogy közben mégis a klubnál maradnak), de maradtak ki meghatározó játékosok a válogatottból, amely ezzel azért valószínűleg nem erősödött.

Az erőfelmérés még odébb van, a válogatott az első két bajnokiját nagyon simán elveszítette, de a bajnokság két kiemelkedő csapata, a Veszprém és a Szeged volt az ellenfelük - a Szeged ráadásul pihenő nélkül, rögtön a Veszprém elleni meccs másnapján (azaz jelen cikk megírása előtt néhány órával). Egyelőre még azt sem látjuk, hogyan lehet kezelni azt, ha egy játékos a klubjánál és a válogatottnál/akadémiánál (nevezze ki-ki, ahogy szimpatikusabb) egymásnak esetleg ellentmondó instrukciókat kap, hogy hogyan tartsa a kezét egy adott mozdulatnál, és ehhez hasonló témákban. Mivel eddig nem nyertek meccset, ezért értelemszerűen olyan sem fordult elő, hogy valamely játékos közreműködött volna a saját kenyéradó klubjának legyőzésében (ezt a szituációt valószínűleg nem is egyformán dolgozzák fel a játékosok, ez talán már önmagában megérne egy komolyabb tanulmányt).

A névadó szponzor

Gyakran látunk olyat, hogy egy klubcsapatnak névadó szponzora van, akinek a nevét is viselik. Így lett ez a férfi NBI legújabb szereplőjével is. Egy olyan vállalkozás lett a névadó, amely arról ismert, hogy rövid lejáratra, igen magas kamatokkal ad kölcsönöket. Talán mert az Akadémia is rövid lejáratra (egy-két hetente pár napra) kap kölcsön játékosokat a kluboktól? Hogy ezek a játékosok fejlődnek-e az akadémiai edzésmunka és az NBI-es részvétel hatására annyit, mint amennyivel a felvett hitelnél magasabb összeget kell visszafizetniük a cég ügyfeleinek, azt most még nem tudhatjuk, csak remélhetjük, hogy így lesz. Ezt a hitelcéget pár hónapja 50 millió forintra büntették tisztességtelen piaci magatartásért. Tán az újabb büntetést próbálják elkerülni azzal, hogy beszállnak a sportfinanszírozásba (ráadásul a miniszterelnök által is támogatott projektbe)? Ki tudja.

Jelen sorok szerzője hosszabb ideje követi figyelemmel a kézilabda-utánpótlást. Sok mérkőzést is látott, látta már játszani sok egyéb mellett a magyar, a norvég, a német, a svéd junior válogatottat. A Provident junior válogatottat még nem.

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://valogatott.blog.hu/api/trackback/id/tr115495686

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása