1949. december 15-én született Martos Győző, a Ferencváros és a magyar labdarúgó válogatott egykori jobbhátvédje.

Tizennégy évesen kezdte a labdarúgást az FTC-nél. Huszonegy évesen mutatkozhatott be a felnőttek között.

Pályafutása kezdetén, jobbról az ötödik

Onnantól kezdve nyolc szezonon keresztül szinte csak vele kezdődött a védelem összeállítása. A Fradi egyik aranykorszakának lehetett az alappillére. Négyszeres Magyar Kupa (MNK) győztes, egyszeres magyar bajnok, KEK-döntős volt.

Fejpárbajt vív a KEK-döntőben 1975-ben

202 bajnoki mérkőzésen 8 gólt szerzett.

Akcióban

1979-től két szezont a Volánban játszott, ahol 60 mérkőzésen lépett pályára, védő létére több gólt is rúgott.

A Volán játékosaként 1981-ben

Innen igazolt Belgiumba, a Waterschei (Olvasóink ne keressék őket a mai belga futballtérképen, még a nyolcvanas években összeolvadtak egy szomszédos csapattal és belőlük lett a Racing Genk) csapatához, ahol három idény következett. Belga kupagyőztes és KEK-negyeddöntős volt csapatával.

A belgiumi évei alatt

1977 és 1983 között 27 alkalommal húzhatta fel a címeres mezt, szerepelt az 1978-as argentínai, és az 1982-es spanyolországi labdarúgó világbajnokságokon.

Címeres mezben 1981 júniusában Anglia ellen

1983-ban már úgy tér haza, hogy a tervek szerint Grosics Gyulát váltotta volna a Volán elnöki székében, de pár meccsre még be kellett szállnia a csapatba kisegíteni.

1983 őszén a Volánban, a felső sorban balról a harmadik

Idény közben hivatalosan is elnök lett.

Már a Volán elnökeként civilben az 1985/86-os bajnoki idény elején

Később a Budapesti Labdarúgó Szövetség elnöke is volt.

A Ferencváros örökös bajnoka.

Martos Győzőt 2019-ben a hetvenedik születésnapja alkalmából köszönti Nyilasi Tibor és Szokolai László