Hát, ennyi volt. Nem éppen dicsőséges módon sikerült befejeznie a magyar válogatottnak ezt az Európa-bajnokságot. Pedig az ellenfél egy nem kifejezetten világverő alakulat volt ma este, Ausztria gárdája, akik számára már az is történelmi siker volt, hogy egyáltalán továbbjutottak a csoportból. Kötelező győzelem lett volna, és akkor utána számolhattuk volna a gólkülönbséget.
Nem így történt.
Weber lő gólt (Fotó: EHF)
Még az első félidő úgy-ahogy rendben volt. Egy nagyon alacsony színvonalú meccset játszottunk, de legalább vezettünk 4 góllal. Ha ezt megismételjük, és a végén 8-cal nyerünk, akkor szinte biztosan zsebünkben lett volna a továbbjutás, játszhattunk volna az 5. helyért.
Ehelyett mit láttunk? A magyar csapat teljesen szétesett, és a végére képesek voltunk kikapni Ausztriától. Ha nem látom, azt hiszem, ez valami vicc. Hibát hibára halmoztunk, alapvető dolgokban hibáztunk. Védekezésben is, de főként támadásban. Eladott labdák egész sora, rossz lövések tömegei.
Elfáradtunk? Ha fizikálisan elfogytunk, az komoly hiba. Mocsai Lajos nagyon jól rotálta a csapatot, minden mezőnyjátékos legfeljebb a játékidő 55%-át töltötte a pályán az egész Európa-bajnokságon (és a legtöbbet ráadásul az az Ancsin Gábor, aki ma, sérülés miatt, már a kispadra sem ülhetett le). Valójában inkább azt hiszem, a mai meccsre kijött a csapat össze problémája. Az átlövő-teljesítményünk ma is elégtelen volt (ahogy eddig az EB-n végig), Lékai Máté pedig felörlődött abban, hogy szinte neki kellett eddig a vállán cipelnie a csapatot, mert sem az átlövőktől, sem váltótársától, Császár Gábortól nem sok segítséget kapott. Egyetlen jó teljesítmény sem volt ma a csapatban.
Összesen 9 átlövésünk volt. Nem ennyi gól (az se volna éppen sok), hanem ennyi lövés, és ezekből is csak 2 talált be. Ez értékelhetetlen. Így nem lehetmeccset nyerni, még Ausztria ellen sem.
De még így is meglehetett volna, nagyon kevés hiányzott. Vajon mi járt Mocsai Lajos fejében, amikor a végjátékra nem Ilyés Ferencet hagyta fenn balátlövőben (a legutolsó meccs utolsó perceiben már az erőnléttel nem érdemes takaréskodni, Ilyés pedig mégiscsak lőtt ma két gólt lerohanásokból, hátha betalált volna még egyszer), hanem felküldi Zdolik Bencét, életének első éles válogatott meccsén (korábban csak egy minden-mindegy típusú meccsen játszott, ill. felkészülési találkozókon), szoros állásnál, öt perccel a vége előtt? Ezen csak bukni lehet. Ez is történt.
A magyar válogatott ezzel az eredménnyel 8. helyezett lett az Európa-bajnokságon. Az EB előtt hangoztatott célkitűzést tehát elértük. A csapat megkapja a prémiumot, mindenki elégedett lehet. Igaz, hat meccsből csak egyszer nyertünk.
A bejegyzés trackback címe:
Trackbackek, pingbackek:
Trackback: Az osztrák átok 2014.01.23. 00:56:36
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Ajánlott bejegyzések: