Válogatott okosságok

Igen Tisztelt Magyar Állami és Királyi Televízió!

Elöljáróban kellő tisztelettel arra szeretném kérni Önöket, hogy amennyiben ez szíves módjukban áll, akkor legyenek kedvesek és nyalják ki a seggemet!  Mielőtt azonban mindez megtörténne, még azt szeretném, ha előtte megpróbálnák megérteni, hogy vajon miért is tettem Önöknek ezt az elsőre talán unortodoxnak tűnő ajánlatot!

Szinte a kutya sem láthatja, ha már kutyába se vesznek...

Ma délelőtt a Szocsi városában (tudják, oroszok, és őket most megint szeretjük!) zajló téli olimpián a short track (megint segítek: rövidpályás gyorskorcsolya) férfi 1500 méteres előfutamaiból sem Knoch Viktor, sem Béres Bence, sem pedig Liu Shaolin Sándor nem jutott tovább, igaz, utóbbi versenyzőnknek mindössze egyetlen ezredmásodperc hiányzott az üdvösséghez. Keszler Andrea az 500 méteres futamát követően szintén kiesett, és a 3000 méteres női váltó is "csak" a B-döntőben szerepelhet majd. Miklós Edit viszont a magyar alpesi sízés történetének eddigi legjobb eredményét szállítva 16. helyen végzett szuperkombinációban, ugyanitt Berecz Anna a 21. lett. Legalábbis ezeket az eredményeket olvashattuk az interneten.

Természetesen nem vitatom, hogy amennyiben erre „lehetőségük” lesz, akkor utólag megmutatják majd nekünk a magyarok futamait (ez azóta már valószínűleg meg is történt), sőt minden bizonnyal a késő esti összefoglalóban is helyet szorítanak majd ezen beszámolóknak.

2014-ben azonban az egyszeri sportkedvelőnek (és potenciális szavazó állampolgárnak) talán ahhoz is joga lenne, hogy az olimpiai játékok (még akkor is, ha "csak" téli) számára érdeklődést kiváltó eseményeit élőben, az eseményekkel egy időben követhesse figyelemmel.

Az utóbbi nagyjából két évtizedben kényelmes dolgunk volt, hiszen hozzászokhattunk ahhoz, hogy az Eurosport az olimpiák idején tökéletesen átalakul ötkarikás csatornává, ahol a nap 24 órájában sugároznak műsort a játékokról. Hogy idén ez miért nem történhet ugyanígy, és miért láthatunk inkább dartsot, snookert, traktorhúzást vagy erős emberek versenyét, arról Szabó Gábor, az Eurosport kiváló kommentátora a magyarnarancs.hu-n többek között ezt írja :

... Lesznek országok Európában, sőt sok ország lesz Európában, ahol a nevezett esemény egyáltalán nem lesz látható. Ez lesz ugyanis az első olimpia, és ezt követően a riói is biztosan ugyanilyen lesz, ahol a Nemzetközi Olimpiai Bizottság bevételmaximalizálási célzattal nem állapodott meg az EBU-val (Európai Közszolgálati Televíziók Szövetségével), hanem a játékok jogait úgymond a piacon próbálta versenyeztetni, jóval több pénzt remélve. A régi rendszerben az EBU szerződött a NOB-bal, a tagországok közszolgálati televíziói, illetve az Eurosport (mint EBU-tag) pedig közvetítettek. Jelentős összeget kaszált a NOB így is, de úgy vélték, lehetőség volna még többre is.

Az egy pillanatig sem volt kérdés, hogy azokban az országokban, ahol a téli sportok népszerűek, gond nélkül találnak partnert, még több pénzért, mint eddig, mint ahogy az sem lehetett kérdés, hogy ezek a partnerek ilyenformán már megkövetelik országukra a jogok exkluzív voltát, az Eurosport tehát kiesik…

Tekintettel arra, hogy a közvetítési jogok így mindig csak egy-egy adott országra vonatkoznak, azzal a kiváltsággal sem vagyunk sokkal előrébb, hogy szélessávú internetünk van (sőt, már az áramért is lényegesen kevesebbet fizetünk!), és egyébként is, egy ideje már az Európai Unió tagjai vagyunk, így igazából már határok sincsenek. Mindezek ellenére nem (vagy csak jelentős szerencsével) tudjuk élő adásban az interneten követni az eseményeket, a külföldi tévécsatornákat pedig a területi kódolás miatt határainkon belül a legtöbb helyen egyáltalán nem kísérhetjük figyelemmel. Hiába vannak tehát német, angol vagy éppen francia csatornáink rakásszámra, mi most akkor sem feltétlenül azt láthatjuk, amit Berlinben, Londonban vagy Párizsban néznek az ottani sportbarátok.

Az egyetlen szalmaszálunk tehát a magyar közszolgálati tévé.

Lehetne.

Önök ugyanis teljesítették azt a vállalást, hogy legalább 100 órában közvetítenek az olimpiáról (a NOB ehhez a feltételhez kötötte a sugárzási jogokat). Ha őszinték vagyunk, akkor ez azért messze nem tűnik egy lehetetlen küldetésnek, hiszen ha semmi mást nem adna a tévé, csak és kizárólag a jégkorongtorna küzdelmeit, már akkor is bőven meghaladnánk ezt a minimális időkeretet.

A sportkedvelőket azonban a jégkorongon kívül még más is érdekli, érdekelné. Rengetegen vagyunk, akik esetleg soha nem néznek meg egy-egy „mezei” sílövő, síugró vagy éppen szánkó Világkupa-küzdelmet (a már említett Eurosport hétről hétre nagy terjedelemben és magas színvonalon közvetíti ÉLŐBEN ezeket az eseményeket), de ha olimpiáról van szó, akkor szinte minden sportágra nyitottak vagyunk (lennénk). Még akkor is, ha esetleg az adott sportágban nincs is magyar versenyző. De az olimpia akkor is szent dolog.

A magyar közszolgálati csatornáknak (M1, M2, Duna TV) minimálisan tehát 100 órát kell közvetíteniük az olimpia bő két hete során. Természetesen figyelniük kell közben arra is, hogy emellett folyamatosan ellássák  közszolgálati feladataikat is. Ez mondjuk nem tudom pontosan mit jelent azon túl, hogy legyenek híradók és időjárás-jelentések is. Mindenesetre kizárólag a mai napot nézve a teljesség igénye nélkül nézzük, milyen alternatívák vannak az élő olimpiai közvetítések helyett:

M1: Család-barát (A családokat érintő kérdésekkel, hasznos információkkal, finom receptekkel és szakértő vendégekkel várja a nézőket a Család-barát magazin), Napirend előtt (parlamenti műsor), Roma Magazin, Domovina (szlovák nyelvű nemzetiségi magazin), Ridikül (női talkshow), Kékfény, Párizsi mentősök (francia drámasorozat, 4. rész)

GÓGYI felügyelő... Legalább neki legyen gógyija...

M2: Lóti és Futi (magyar bábfilmsorozat), A Mozart Band (spanyol rajzfilm), Gógyi felügyelő (ezúttal Az énekes növény című epizód tekinthető meg), Táncakadémia (ausztrál drámasorozat, Egy igazi férfi nem táncol című epizóddal), Hunyormajor (animációs sorozat), Csűrcsavarosdi (angol-német rajzfilmsorozat), Tesz-vesz város (Bütyköl mester tengeralattjárója - Kaucsuk varázsfája - Bab szakács étterme), Raju, a riksa (47. rész), Lülü, a teknőc (33. rész).

(A napjában háromszor is sugárzott Domonkos az okostelefon - közlekedésbiztonsági sorozat gyerekeknek - összesen tizenöt percével nincsen semmi bajom, hiszen ez vitathatatlanul fontos témakört ölel fel.)

A Duna TV Kívánságkosarának létjogosultságát természetesen vétek lenne megkérdőjelezni, ugyanakkor a Magyar volt-e Old Shatterhand, a Capri – Az álmok szigete (23. rész) és A hegyi doktor nem tudom, hogy nem bírt volna-e ki még néhány napot.

Ő Lülü, a teknőc. Egyébként kétségtelenül aranyos...

Még egyszer mondom, azt én nem vitatom, hogy híradóra, alákérdezős politikai műsorokra és a rezsicsökkentés népszerűsítésére valóban napi szinten szükségünk van. Az is rendjén van, hogy a régi, jól megbecsült kádereket is valamikor népszerűsíteni kell (szombaton nem hiába mutattak Ákos-koncertet, biztos nagyon szép volt). De akkor, amikor a haverok és csókosok számára többszázmilliók jutnak különböző sorozatokra, műsorokra és egyéb nyáladzásokra, akkor azért az egyszeri választópolgárnak nem lehetne néha olyan műsort is mutatni, aminek közvetlenül esetleg nincs hatása az áprilisi választásokra? (Jó, tudom, Bütyköl mesternek sincs...) Ugyanis mi, adófizetők és szavazópolgárok akkor is magyarok vagyunk, ha éppen egy sílövőnk csak a 79. helyen végez.

Valahol erről is szólhatna az a híres nagy KÖZSZOLGÁLAT.

Nem csak a Lülü a teknőcről, basszátokmeg! 

Ajánljuk szíves figyelmükbe blogunk két állandó szerzőjének regényét. Lepje meg szórakoztató magyar könyvekkel szeretteit, barátait Újévre, születésnapra, vagy névnapra! Városok,stadionok kocsmák. Igazi magyar futballregény, a magyar labdarúgás egy igen sötét évtizedéről - számtalan olyan örömről, bánatról, amit csak egy magyar szurkoló ismerhet és élhet át. Facebookon is. A linkre kattintva minden további információ megtalálható a könyvről (ajánló, részlet, hol kapható?). Ezen felül ajánljuk blogunk másik állandó szerzőjének e-könyvét is, melynek címe, a Nagy titok.