Idejét se tudom annak, hogy 300 néző mikor látogatott ki nálunk egy hétköznapon egy órakor kezdődő mezei edzőmeccsre, de tegnap az FC Nitra ellen még ez is bekövetkezett. Nagy valószínűséggel részben az új olasz csodafegyverünk bevetésébe vetett remény hajtotta ki a népet, de amíg ez megtörtént, addig is láthattunk ám sok-sok csodát.

Mindjárt a 4. percben meghűlt az ereinkben a vér, mert olyan dolog történt, ami idén addig még nem. Gólt lőttünk! Ráadásul nem is akármilyet! Vernes Ricsi lódult meg a felezővonalnál a labdával, a túloldalon pedig Diaby loholt a támadással, akinek a hajszálpontos középre gurítást már nehéz lett volna elhibáznia, nem is tett ilyesmit.

Három perccel később aztán Diarra indítása után ismét Diaby tréfálta meg a szlovákok kapusát, én itt már határozottan megijedtem, hogy Lanzafame most majd felpattan a kispadról és az első géppel hazamegy, mondván, hogy ő egy ilyen csapatba esélytelen, hogy beférjen. Nyilván maga a csapat is erre gondolhatott, mert az első félidő hátralévő része már jobbára jóleső lötyögéssel telt el.

A szünetben aztán elvonultak melegíteni a cserék, lett is ám nagy tanakodás a korlátok mögött, hogy vajon melyikük lehet az olasz. Mondjuk kevés volt a hibázási lehetőség (Tchami és Marshal is ott szorgoskodott az oldalvonal mellett), de még így is akadtak olyanok, akik Faggyasban vélték megtalálni a keresett személyt. Kétségtelen, hogy neki is van olasz focicsapathoz való kötődése, főleg mivel Milánnak hívják.

Az 56. percben mindenesetre még pályára lépett egy Weinzimmer nevű próbajátékos is, hát Kálmán bácsi szavaival élve üssetek agyon, vagy dobjatok meg egy kővel, de én addig észre sem vettem, hogy a pályán volt, amíg a meccs után meg nem néztem a jegyzőkönyvet. Így aztán azt sem tudom megmondani, hogy emberünk melyik poszton játszik, bár ez valószínűleg mindegy is, ha több mint fél órán keresztül az sem tűnt fel, hogy ott van.

A 60. percben aztán megérkezett Davide is. Az elmúlt napokban különböző fórumokon már ment a hümmögés, hogy na majd megint idejön egy gigaarcú kutyaütő, aki úgyis csak a helyet foglalja majd. Persze az tény, hogy a túlzott bizakodásról már volt okunk leszokni egy ideje, de azért az is biztos, hogy ha maga a Messi-ás vagy Céroni pottyanna közénk, akkor is menne a fanyalgás, hogy ezek a túlértékelt bohócok vajon mit keresnek itt, de nálunk majd úgyis jól a valódi helyükre kerülnek. Persze azért olyanok is akadtak, akik pozitívan fogadták az olasz esetleges érkezését, ráadásul klubszimpátiától függetlenül.

Na szóval bejött ez a Davide, aztán első labdaérintés gyanánt fordult egyet, majd húszról telibe verte a keresztlécet. Közben ugyan a sípos ember már lest jelzett, de ez kezdésnek akkor sem rossz.

Három perc múlva aztán olyan labdát tett Délczeg elé, hogy sírva fakadtunk az örömtől, zavarában pedig ezúttal Dél is tökéletesen döntött és gólt rúgatott Tchamival. A kameruni válogatottba is behívott Hervé egyébként a rendelkezésére álló negyvenöt perc alatt végigzakatolta a jobb oldalt, ráadásul rossz megoldást nem nagyon láthattunk tőle.

Ezután villámgyorsan beszippantottunk két találatot, hogy nehogy már sima legyen a meccs, bár még ez sem számított volna, ha a sorompó felőli kapuba bepakoljuk a helyzeteinket. Én tényleg nem szeretném bántani Gergelyt, mert rendes srác, de többnyire megint a saját cseleibe keveredett bele, egyszer pedig az alapvonalról kellett volna középre gurítania a három érkező valamelyikéhez, ehhez képest nagyjából a kezdőkörbe bombázta vissza a labdát. Közben Lanza koma is lőtt két-három ígéreteset, és Jézus ereje ne hagyj el, mindig eltalálta a kaput! Kérem szépen, mi azért nem ehhez vagyunk szokva! Összjátékban is nagyon ott van, labdát szerezni és megtartani is tud, de egyelőre kezeljük helyén a dolgokat, hiszen még nem történt más, mint a szlovák bajnokság utolsó előttije ellen produkált egy kifejezetten reménykeltő harminc percet.

A legvégén Tchami beadása után azt hitte a szlovák védő, hogy kézimeccsen van, a büntetőpontra Délczeg tette le a labdát. Na ha most ezt belövöd, Gergő, akkor végre minden gát felszakad benned, és ettől kezdve majd kijátszod magadból azt, ami egyébként benned van. Így gondoltam én.

Dél pedig magabiztosan verte be a tizit, úgyhogy ez akkor így is lesz, ezzel is megvolnánk.

Na most mondjuk ki: az eddigi letargia után hirtelen fény gyulladt az alagút végén, úgyhogy örök optimistaként most már azon töprengek, hogy ha egy jó formában lévő Tchami-Vernes-Délczeg-Lanzafame-Diaby ötösből tetszőleges három a pályán van, akkor az igényeinket akár egy eddiginél magasabb polcra is helyezhetjük.