Válogatott okosságok

Szurkolói gondolatok, elemzések, mélázások a válogatottainkról, válogatás nélkül.

Ajánlataink

Sztancsik Richárd: Városok, stadionok, kocsmák

Rendelje meg közvetlenül a szerzőtől!

varosok.stadionok@gmail.com

Ár 2999 Ft.Részletek itt


kupanap.jpg



hungarianultras.jpg

Friss topikok

Facebook oldalunk

Nosztalgia rovat – 1982, Spanyolország (első rész)

2013.02.05. 07:25 maribor

Mint legelső szösszenetemben említettem Nóbádi kolléga blogindító írására hivatkozva, a korfa közöttünk is jelentős tényező.  Magunkat ismerve, az 1978-s VB-ről rajtam kivül maximum eMTének lehetnek halovány emlékei, viszont eljött az 1982-s világbajnokság ideje, amiről a többieknek (többeknek) hasonló emlékeik lehetnek, mint nekem Argentínáról.

Először is egy férfias, bevezető élmény. Életem első válogatott élménye, amit már családi/szülői felügyelet nélkül megtekinthettem a Népstadionban, az az 1979-es Magyarország-USA mérkőzés volt. A végeredmény óriási csalódás volt a közvéleménynek, meg hát valljuk be, nekem is. Nem erre számítottam. Addigra Argentína után túl voltunk egy EB-selejtező kudarcon (Diósgyőrre épülő válogatott), meg egy sikertelen olimpiai kvalifikáción. És hogy hogyan függ össze a gyermek önmagam és az 1982-es Mundial? 1980-ban volt az olaszországi foci EB és a moszkvai olimpia. Két olyan világverseny, melyeket először követtem az elejétől a végéig a televízió képernyője előtt. Az ezeket megelőző jugoszláviai, illetve montreali eseményekről csak halovány és szakadozó emlékeim vannak. És ugyanebben az évben lett szövetségi kapitány Mészöly Kálmán, aki két év múlva kivezeti válogatottunkat a nevezett világeseményre.

A csapat

Egyébként Mészöly bemutatkozó meccse parádésan sikerül a Népstadionban, 3-1 a skótok ellen, Törő pazar vezérletével, természetesen, velem együtt a lelátón. Ne szaladjunk azért ennyire előre, de annyit megjegyeznék, én akkor úgy éreztem, nekünk, magyaroknak egyszerűen juss a foci VB, de hogy finoman fogalmazzak, válogatottunk akkoriban nem volt túl magasan jegyezve a világban. FIFA világranglistáról még jó 6 évig nem beszélhetünk. Erre az évre visszaáll a világ rendje, ami a válogatott összeállítását illeti. Leketyeg a diósgyőri időszak, újra a kettősrangadók Budapest válogatottja húzza magára a címeres mezt. Kvázi visszatért az argentínai keret egy kisebbik része, ifjú titánokkal és/vagy pár vidéki szerethetővel és kihagyhatatlannal. Akkor bontogatja szárnyait Garaba, aki a Budapesti Honvéd újdonsült bajnoka, addigra 2 éve kihagyhatatlan a pécsi cerberus, Katzirz Béla, stabil pont a csabai Pásztor Jóska, mindenki benne látja a válogatott új irányítóját és rendszeres kiegészítő ember a szintén csabai Kerekes Attila. Garaba igazi aranykora majd csak a következő ciklusban, Mezey kezei alatt jön el, Katzirz annyira megbízható alapemberré válik, hogy ő az első vidéki játékos a válogatott történetében, aki tartósan (nem egy-egy meccsre beugrósan) csapatkapitány lesz, ráadásul közel 2 évig.

A két csabai fiúról viszont vegyesek az emlékeim. Az előbbiről órákon át tudnék mesélni, a másikról talán egy-egy emlékképet ki tudok magamból csiholni. Pásztor Jóska hatalmas szabadrúgásgólja Daszajevnek egy népstadionbeli, Szovjetunió elleni 1:4-en, Kerekes Attila, meg hát, hogy is mondjam, a Magyar Labdarúgás Aranykönyvébe írhatta volna be magát, ha nem gőzmozdonyként robog el Jan Ceulemans előtt azon az elchei éjszakán, hanem felrúgja őt a lelátóra, vagy inkább szkafander nélkül a Holdra.

És nem csak hogy simán „visszaszivárognak” az argentínaiak, hanem addigra már nekünk is vannak (lehetnek) idegenlégiósaink.  Bálint Báró volt az első fecske, ő addigra az FC Bruges, míg Fazekas Kapa a Royal Antwerpen meghatározó játékosa.

balint.JPG

 

Aztán a többiek is szépen követik őket a BHK-ba (belga és holland középcsapatok). Martos a Waterscheiből, Müller Sanyi előbb szintén az Antwerpenből, később már a Hercules Alicantéból, Mucha Józsi a Waregemből, Kocsis Pista pedig a Liersből ruccangatott haza a válogatott meccseire.

Szóval, az 1980-as év a csapatkeresés és a csapatépítés jegyében telt el, különösebb visszhangot keltő vereség, vagy győzelem nélkül. Megvertük, mint említettem, a skótokat, mellettük a svédeket (bár az előző VB-n mindkét csapat ott volt, nem számítottak ezek nagy eredménynek, mondhatni, itthon kötelezően elvárt győzelmek voltak), vereség Bécsben az osztrákoktól (annyira sima volt, hogy fájt), Halléban az NDK-tól (én ezt az NDK focit válogatott szinten soha nem tudtam sehová tenni) és a már említett 1:4 a szovjetektől. Volt még két döntetlenünk, mindkettő a Stadionban, 1:1 az osztrákokkal, 2:2 a spanyolokkal.

Én valahogy az utóbbit tartottam akkor a legnagyobb fegyverténynek. Nem kispályáztunk, Mészöly, ahogy átvette a csapatot Lakat tanár úrtól, gőzerővel követték egymást az előkészületi meccsek, májustól novemberig hétszer léptek pályára fiaink. Mészölynek muszáj volt keresnie és megtalálnia a stabil keretét, hiszen a következő évvel már nyakunkon voltak a selejtezők. És az újoncok kiválogatásában is remek szeme van a Kapitánynak. Bár a Tanár úr „lenyúlja” előle Garabát az utolsó kapitányi meccsén, de a skót meccstől kirobbanthatatlan, felfedezi Pölöskeyt, Dajkát, Esterházyt, Varga Kacsát, és nem csak felfedezi, be is építi őket. Jó, Marci felfedezése vakrepülés, mert pár fellépés után 4 évet kell várnia, hogy a mostani segédedző, Mezey alatt teljesedjék ki a pályafutása.

A csoport

Az élet azt dobta, utunkba Anglia, Románia, Svájc és Norvégia került. Mai szemmel nézve pokoli erős csoportba kerültünk, akkori szemmel nézve inkább vegyes volt a fogadtatás. Miután Argentína után mélyrepülés következett, igazándiból nem tudtuk elhelyezni magunkat ezen a palettán, csak bizakodtunk, hogy feljövőben vagyunk, jó uton járunk. A továbbjutást jelentő második hely volt a cél, hiszen épeszű ember nem gondolhatta azt, hogy nem Anglia nyeri toronymagasan a csoportot. Azok az angolok, akiknek akkoriban a világ egyik legjobb csapatuk volt és bombaerős keretük, minden posztra 2-3 világsztár. Ne feledjük, ebben az időszakban nyerik zsinórban különböző (!!) angol csapatok a BEK dontőket (Liverpool, Nottingham, Aston Villa), a legkellemetlenebb gondjuk, hogy kezdőjük Shiltonnal, vagy Clemence-szel kezdődjék. Brooking, Francis, Keegan, Phil Neal, McDermott, Paul Mariner, Bryan Robson, Glenn Hoddle, belegondolni is rossz volt. Aztán ott voltak a románok, tudtuk, velük ki-ki meccseken fog eldőlni a második hely sorsa. Kevéssel ezelőtt az olimpiai kvalifikáción már párba kerültünk velük, egy sima 2:0-s vereség kint, egy sima 3:0-s győzelem itthon, szóval velük szemben bármi megeshet, talán majd az dönt, ki tud pontot, vagy pontokat elcsípni az angoloktól (aki tudja, mi történt a selejtezőkön, az most velem együtt kacag az előzetes számolgatásokon, de erről majd később), aztán ott voltak a svájciak és a norvégok. 12 évesen sem kiköpni, sem megemészteni nem tudtam őket.

Rendszeresen vettem a Népsportot (1,90-be került akkoriban), a Képes Sportot (5,50), havonta a Labdarúgást (10 Ft), állandó nézője voltam a Telesportoknak, Kupaszerdáknak és a csehszlovák adón látható Goly Body Sekundy-nak. A Kálvin téri aluljáróban volt egy olyan újságos, ahol hozzá lehetett jutni a Gazetta dello Sporthoz, a Kickerhez, az Onze-hoz és a kéthetente megjelenő France Footballhoz. Mondanom sem kell, az összes zsebpénzem ilyenekre ment el, de sem Svájccal, sem Norvégiával kapcsolatos focihírekre nem emlékeztem. Annyit tudtam, az egyiküknek van egy Svein Gröndalen és egy Tom Lund nevű ikonjuk, a másikuknak van egy Claudio Sulserük, aki nem sokkal előtte úgy volt a Grasshoppers szineiben a BEK gólkirálya, hogy kettőt rúgott a későbbi sorozatgyőztes Nottinghamnek, hármat a Real Madridnak (ki is verték őket) és egy meccsen hatot a La Valettának, meg még nem tudom, kinek és hányat. Úgy voltam vele, verjük mindkettőt oda-vissza, abból baj nem lehet. Figyelem, a Sulser és a Lund neveket kéretik megjegyezni!!!

Az utolsó simítások

A felkészülés és a csapatépítés jegyében fordulunk át 1981-re. Ez az év az, melynek áprilisában megkezdjük majd a kvalifikációs sorozatunkat. Az év elején edzőmeccsek januárban az ETO, a Tatabánya és a Ganz-Mávag ellen. Már lekötve egy dél-amerikai túra argentín klubcsapatokkal (csúfos kudarc, egy ötcsapatos tornán egy döntetlennel  és négy vereséggel az utolsó helyet szerezzük meg). Alig van 3 hónapunk, hogy megtaláljuk a csapatunkat. Mészöly örök dilemmában tölti ezeket a hónapokat, a hazai lehetőségből merítsen, vagy végérvényesen nyúljon vissza a már külföldön vitézkedő, 30 feletti, Argentína után leírt sztárjainkhoz. Azt hiszem, a dél-amerikai túra győzte meg Mészölyt arról, hogy itthonról igazándiból Nyilasi (őrá épült a továbbiakban minden), Törőcsik, Kiss Laci, Pölöskei és Katzirz az, akikkel neki lehet indulni a selejtezőknek. Hogy Péter Zoli, Kerekes Attila, Szántó Gabi, Bodonyi még nem elég érett és rutinos az ilyen feladatokhoz, jöjjenek az idegenlégiósok! A Svájc elleni első selejtezőnk előtt még volt két felkészülés meccsünk az Austria Wien és az FC Bruges ellen, illetve Valenciában a házigazda spanyolok ellen. Ezen a három meccsen rakta végleg össze a csapat gerincét a kapitány. Az idegenlégiósokkal három győzelem, ebből a spanyolok elleni meccs maga volt a világszenzáció. 

Egy percig nem volt kérdés, a pályán az történt, amit mi akartunk. Alea iacta est, a kocka el lett vetve, kellenek az öregecske légiósok. És tulajdonképpen innen indul a történet.

És itt folytatódik.

19 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://valogatott.blog.hu/api/trackback/id/tr445057913

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

eMTé · http://valogatott.blog.hu/ 2013.02.05. 18:36:10

Spanyolország-Magyírország 0-3. Ízlelgessük csak... ugye ma milyen hihetetlennek tűnik?

maribor 2013.02.05. 18:42:11

@eMTé: Akkor is annak tűnt:)Egyébként önmagában akkora szenzáció volt ez a meccs akkor, hogy talán a korabeli újságcikkek szkennelésével megérne egy külön posztot. Ha most azt mondom, a mérkőzés legemlékezetesebb pillanata, és nincs benne az összefoglalóban, mi az, akkor mit mondanál?

miller draft 2013.02.05. 19:35:33

Később is volt egy kinti spanyol verésünk, tudjátok ahol Lőrincz Emil játszott nagyot. Az valami 4:2 lett.....talán.

maribor 2013.02.05. 19:57:53

@miller draft: És a kettő között volt a 84-s cadizi 0:1, Garaba bombájával, mikor Buyot egész egyszerűen kikerülte a labda. De ez majd a mexikói sorozatban lesz.

eMTé · http://valogatott.blog.hu/ 2013.02.06. 11:26:32

@maribor: Sajna amúgy nem nagyon van meg a meccs, szerintem késô este volt és nem is láttam, úgyhogy nem tudom, mire gondolsz.

maribor 2013.02.06. 11:38:53

@eMTé: Nemááááá, még egyszer beszélgettük is, hogy Bélának volt egy olyan kijövetele, hogy Nyilasit, meg 2 másik spanyolt hosszú percekig ápoltak... :)

eMTé · http://valogatott.blog.hu/ 2013.02.06. 15:52:27

@maribor: Bakker, akkor viszont biztos hogy láttam, mert erre tisztán emlékszem. Ezek szerint jöhet a Cavinton...

Feyyaz 2013.02.09. 01:21:53

Nagyon jó! Örülök nagyon,hogy rátaláltam erre az írásra (meg a blogra is).
A spanyol-magyar 0-3 volt életem első meccse,amit megnéztem. Az alaphang ezzel meg is volt adva. :)
És hát a Mundial '82! Meg előtte a selejtezők! Soha nem múló,fantasztikus élmény/emlék!
***
Annyit még,hogy az a Magyarország-USA (0-2) 1979-ben volt,és nem 1980-ban. Úgy tudom,hogy addig számítva minden idők legkevesebb nézője hazai válogatott meccsen.

maribor 2013.02.09. 01:32:32

@Feyyaz: Akkor üdv köztünk. És visszanéztem, valóban 1979 utolsó meccse volt. Tudod, az én cikksorozatomnak az a lényege, hogy nem gúglival dolgozom, hanem _ma_ megpróbálok visszaemlékezni, _akkor_ hogy történtek a dolgok. De hát azért van hozzászólási lehetőség, hogy megvitassuk az ilyeneket is:) A tényen nem változtat semmit, akkoris ez volt az első válogatott meccs, amin szülői felügyelet nélkül ottlehettem.

Feyyaz 2013.02.09. 02:35:22

Köszönöm,örülök,hogy megtaláltalak titeket. A fociban (is) mániákus retró őrült vagyok.

Bocsáss meg,de nem a gúgliból néztem,hanem fejből.
Bár a valenciai(1981) volt az első meccs élményem,mégis 1977-től kezdve az Irapuato 0-6-ig számolom az én magyar válogatott szurkolói "aranykorszakomat".
A Baróti csapattól a Mezey csapatig tart számomra a "Nagy generáció". ’81-től kezdve minden meccset néztem,a ’77 és ’81 közötti időszakról pedig mindent elolvastam-visszamenőleg.
Szerintem az 1977 és 1986 közötti magyar válogatottról mindent tudok fejböl (statisztikailag),ezért is vágtam rá azonnal,hogy az USA ellen 1979-ben játszottunk.

No de konkrétan a meccsre térve! Azt tudom,hogy Szepesi György MLSZ elnök Lakat tanár úr nyakába varrta a vereséget. És még azt is,hogy-bár az almanachok ezt nem hozzák-de a Póczik Jóska kihagyott egy 11-est. Valamint dr.Lakat jutalomból betette a csapatba az NB I-es meccsrekorder,tatabányai Szabó Györgyöt a védelembe. Ezekre emlékszem a visszamenőleges olvasmányaimból.

U.i.:
Remélem,még sokat fogunk beszélgetni a régi időkről! :)

maribor 2013.02.09. 02:40:37

@Feyyaz: Anyaaaaaa, megtaláltam az ikertesómat!!!!!! És sosem meséltél róla, hogy ketten vagyunk:(

Feyyaz 2013.02.09. 02:51:34

Kösziii! :):) Király szöveg!! :):)

Rettentően várom a sorozat folytatását,1982 tavasza,amikor nálam is,és az egész országon hétről hétre emelkedett a VB láz!
Az ausztrál túra,a győri játékosok,a 'Lautern meccsek...kegyetlen jó lesz ezekről itt olvasni! :)

Hanem azon tépelődöm,lehet,hogy le kéne tán feküdni! :)

maribor 2013.02.09. 10:32:02

@Feyyaz: Egyébként a közvetlen folytatás, a selejtezők maguk, már elérhető itt a blogunkon, most írom pont azt a részt a hétvégén, amiről beszélsz.

Feyyaz 2013.02.09. 23:26:12

Igen,olvastam a 2.részt is.
***
Pompás! Ilyen sem volt még,hogy várjam a hétfőt! :):)

maribor 2013.02.10. 10:16:13

@Feyyaz: Fennforgás van/volt sajnos idáig a hétvégén, nem tudtam sjanos haladni vele, ahogy szerettem volna. csúszhat pár napot a dolog...

Feyyaz 2013.02.11. 22:59:14

Nem gond,én most már megvárom,az biztos! :)
***
De ha már itt vagyok,kérdeznék is! Meg tudod azt esetleg mondani,hogy a '81-es selejtező sorozaton miért nem kaptak helyet bizonyos játékosok? Jó csapatunk volt,de rajtuk kívül sok remek focistánk is ott lehetett volna. Akikre konkrétan gondolok:
Gujdár,Zombori,Tatár,Pölöskei.
Kereki Zolit nem kérdezem,mert tudom,hogy őt kiszorította Garaba Imi beállósból.
Szóval inkább a fenti négy név érdekelne.

Persze a lényegi választ én is tudom: nélkülük is kijutottunk... :)

maribor 2013.02.12. 05:18:15

@Feyyaz: Nézd, egy rövid posztot csak a kérdéseidre össze lehetne dobni:)
Gujdár: Annak ellenére, hogy Törő és Nyíl után ő volt a harmadik, akin csattant az ostor, ő még a VB után Kovács Ferencnél tűzközelben maradt. Aztán valahogy eljárt az idők szava felette is. Ne feledjük, kapus poszton ritka jó merítési lehetőségeink voltak, ha csak azt veszem, hogy 78 és 82 között lehetőséget kapott Tóth Zoli, Zsiborás, Katzirz, Kakas, közvetlen bő kerettag volt mindigis Gáspár, hogy csak az itthonjátszókat említsem. És akkor még Gujdár itthon játszott. Katzirz kirobbanthatatlan lett, ehhez jött még Bubu parádés másodvirágzása. Egész egyszerűen Sanyi elfelejtődött.
Zombori: Nagyjából hasonló történet, mint Gujdár. Argentína után még 2 kapitánynál is játszik, valahogy Mészöly már nem számol vele sehogy. És ő is itthoni, a VB alatt megy külföldre. És még aktív labdarúgó itthon, amikor már tudósít, ír a Népsportba, szerintem ő sem hitte volna, hogy még megfordul valaha egy komolyabb bajnokságban ezek után. Összességében kettejükkel az lehetett a gond, hogy abból a generációból ők még mindig itthon játszottak. Az itthoniak közül a fiatalítás volt a soron és argentínaiak közül már csak a külföldön játszókkal számolt a Kapitány.
Tatár: Talán a múló divat kategória. DVTK jött, DVTK ment és ezzel szép lassan lecsengett a borsodi garnitúra.
De igazándiból ezekre Mészöly tudná a legegzaktabb választ megadni.
És akkor Pölöskei: Ő azért más tészta, mert ő igazi Mészöly-bébi, őt a Kapitány fedezi fel még 80-ban egy-két meccsre. Hogy a selejtezőkben miért nem játszik? Viccelsz, bolondozol? :) A Fazekas-Törőcsik-Kiss Laci támadósor uralkodása idején? Szegény, még szögletzászlónak sem fért volna be. Viszont a 82-s tavasz egyértelmű győztese. Az óceániai túra a légiósok nélkül, aztán még 2 vesztes meccs (nem lövöm előre le a témáimat), de ő megragad. Az egyik fiatal felfedezett lesz a VB-n, de a selejtezőkre egész egyszerűen nem fér oda. Nagyjából ez lehet az igazság (valahol) velük.

miller draft 2013.02.12. 07:45:05

@maribor: A mostani Pölöskey viszont simán beférne.......szögletzászlónak.

Feyyaz 2013.02.12. 23:26:53

Okés,értem (és köszönöm) a válaszokat! Igen,az a támadósor...! Én speciel Kiss Laci fan voltam (Osló!) Oda aztán odaférni...tényleg lehetetlenség lett volna!
Egyébiránt azért is kérdeztem,mert a felsoroltjaimat-Gujdár kivételével-még '81 elején is kivitte Mészöly Argentínába.

Amúgy még egyszer a Tóth Zoli történetéről lenne jó olvasni valahol!
süti beállítások módosítása