Válogatott okosságok

Senkit se tévesszen meg a csoport elnevezése! A 14 csapatos Alföld csoport egészen pontosan felét budapesti-agglomerációs csapatok teszik ki. Jellemző, hogy a tabella utolsó három helyén a szegedi, hódmezővásárhelyi és  makói csapat áll. Ám itt az élmezőny koránt sem tűnik olyan egyértelműnek, mint a Dráva, vagy a Tisza csoportban. A Dunaharaszti MTK címvédésre készül –feljutásra aligha. Míg tavaly kétszereplős volt az élboly, most (papíron) hat csapatnak is van esélye megszerezni az aranyérmet.

Ez a hat csapat fog küzdeni az NB3-ban maradásért is, és lehet, hogy pont a hatodik fog rájátszás nélkül kipottyanni a megyei első osztályba –ez feltehetőleg egy-két ponton fog múlni. Tavalyhoz képest egyébként rengeteget változott az osztály, hiszen a Pilis megszűnt (illetve alsóbb osztályban újraalakult), a Jánoshida, Szolnok II és a Szarvas kiesett. A Csepelt és a Tápiószecsőt más csoportba sorolták át. A kiesést éppen megúszta tavaly a Hódmezővásárhely és a Makó, így nem meglepő, hogy most ők állnak a tabella végén. A szegediek pedig valószínűleg nem tudnak eltartani egy NB2-es élcsapat mellett még egy NB3-as élcsapatot is – azt csak remélni tudjuk, hogy a Tisza Volán a valószínűsíthető kiesés után azért megmarad.

A Dráva csoporttal ellentétben itt nem találunk NB1-es múlttal rendelkező alakulatokat (bár a Soroksár valaha az volt, ráadásul MK-győztes) és valójában normális stadiont sem. Ugyanakkor a csoport sajátosságai miatt meglehetősen jelentősek a  távolságok. Soroksártól Gyula például 272 kilométerre található, de még Mórahalom/Hódmezővásárhely is 180 km körüli buszozás. Ezért valószínűleg a jelenlegi élboly nagyon szurkol annak (anyagi okokból), hogy a gyulaiak ne tudják megszerezni a még rájátszást érő ötödik (szerencsés esetben hatodik) helyet. A budapesti-agglomerációs csapatok túlsúlya miatt nagyon könnyen előfordulhat, hogy a három csoportos NB2-ben is egy csoportba kerülnek.

Az Alföld urai

Bár a már kitárgyalt két másik csoporthoz hasonlóan itt is vannak kétségeim a pontvadászat erősségét illetően, azért a DMTK elmúlt három szezonbéli teljesítménye előtt illik kalapot emelni. Egy második és egy harmadik hely után tavaly meglett az első bajnoki cím is és erre idén is jó esélyük van a kék-fehéreknek.

A frissen szerződtetettek közül a legidősebb a 29 éves, a DVTK-ban az NB1-ben nyolc mérkőzést játszó Rebecsák. Török 1993-ban (kecskeméti nevelés), Rácz (újpesti nevelés) 1992-ben, míg Miholics (paksi nevelés) 1991-ben született. A keret alapvetően fiatal, de nagy kivétel természetesen itt is van: Ughy Márk megjárta már Csepelt, Tatabányát, sőt, a strandfoci-válogatott oszlopos tagja. Strandlabdarúgó minőségben bajnok az 1. FC Corrado csapatával. A középpályás Dabasi Károly volt még újpestiként U-20-as válogatott.

A DMTE számára tehát nem az első osztályból kiöregedett játékosok adják a szükséges pluszt, hanem az oda be nem férő, képzett fiatalok. Ughy (képen) tűnt az egyetlen vándornak, a többiek Budapest környékéről érkeztek Harasztiba.

A nézők itt sem tolonganak, hiszen a tavalyi bajnokavatón 250 néző ünnepelte a DMTK bajnoki címét –amihez azért kellett a Dabas veresége Szegeden. Sajnos nem találtam adatot, hogy az ősz rangadójára, a DMTK – Tökölre hányan voltak kíváncsiak.

Tököl, Hamar Pilu, Animal Planet

Bár számomra erősen kétséges, hogy mindig is így volt, a Tököli VSK honlapja büszkén hirdeti az alábbiakat: „Az egyesület valamennyi játékosa teljesen amatőr státuszban szerepel. Minden felnőtt játékosnak van munkahelye, a játékosok munka után járnak edzésre (ez mindig is így volt).” A tököliek jó szereplése az elmúlt évek eredményeit elnézve cseppet sem meglepő. 2005 óta szerepelnek az NB3-ban. Sőt, a 2007-es bajnoki címük után vállalták az indulást az NB2-ben, ahonnan 2009-ben estek ki. Azóta egy ötödik, egy első és egy hetedik hely a mérleg. Egyébként 2011-ben, a második NB3-as bajnoki címük évében két szegedi csapata is volt az Alföld csoportnak. A Tisza Volán mellett az azóta átnevezett KITE-Szeged, amely a Tököl visszautasítása miatt lapott lehetőséget a másodosztályba kerülésre. Elviekben tehát ismét vállalták volna az indulást az NB2-ben de az MLSZ remek érzékkel az akkor kieső Makót kérte fel a létszám feltöltésére a Szeged mellett. Utólag kijelenthetjük a Makó eredményeit elnézve, hogy remek döntés született.

A csapatot Hollik András készíti fel, a pályaedző pedig az egyébként Tökölön született, 25-szörös válogatott Hamar István –aki 2007-2009 között volt a klub játékosa is. De ez még nem minden. Az utánpótlásért (U-17/U-19) a 33-szoros magyar válogatott, Kardos József felel.

A keret nem sokat fog mondani azoknak, akik nem sűrűn néznek NB3-as meccseket. A Makó ellen meglepetésre csak döntetlenre hozott hazai mérkőzésre így álltak fel: Balázs – Guba, Polgár, Hacker, Váradi, Balogh, Barbai (Radnics 70′), Riedl, Palásti (Dohány 82′), Paluska (Frank 46′), Langó.  (Tököl, 200 néző -Képen: Tököli stadion)

A csapat támogatói között nem kis meglepetésemre az Animal Planetet találtam. A tudósítások alapján mérkőzéseiket 2-300 néző látogatja.

Nagykőrösi nagymenők

Meglepve tapasztaltam, hogy az első két helyezettnél szinte semmilyen NB1-es vonatkozást nem találok a játékoskeretben, de a tököliekkel azonos pontszámmal álló Nagykőrösi Kinizsi helyettük is igazolt. Például a Debrecenből megismert, most 39 éves Pető Tamást. Schranz Balázst Kispestről, Pintér Zoltán többek között Kispestről ismerhetjük, Hegedűs Ádám pedig Kecskemétről került Nagykőrösre. A játékos-edzőt, Tóth Mihályt pedig pláne nem kell bemutatni –úgy tűnik, nem csak a pályán, hanem a kispadon is érdemes ismerős nevek után kutatni az Alföld csoportban.

Mindenesetre a nagykőrösi futballszurkolók jó ideig nem igazán ábrándozhattak NB2-ről, mert 2011-ig a Pest megyei II. osztály C csoportjának középmezőnyében tanyáztak. Aztán egy év múlva 21 pontos előnnyel megnyerték a megyei első osztályt –vagyis egy nyáron ugrottak két osztályt, mert megvették a Törteli FC indulási jogát. Majd megnyerve a megye 1-et lettek NB3-as csapat. Most pedig két pontra vannak az első helytől. Érdekesség, de a fórumukat böngészve nem feltétlenül örül mindenki a szárnyalásnak. Sokan hiányolják a csapatból a helyieket és a nézőszámokról is meglepően heves vita alakult ki –száztól ötszázig terjedtek a szórások. Pénz minden jel szerint van egy helyi mecénásnak köszönhetően. Valószínűleg a stabiil háttér adott kedvet a városban is jelen lévő konzervipari óriásnak, a Bonduelle-nek, hogy szintén támogatóként lépjen elő.  Nem tudtam ellenőrizni a hitelességét annak, hogy tényleg 28 millió forintot nyertek TAO-pályázaton, de ezt egy klubhoz közel álló személy írta le ugyanezen a fórumon.

A feljutáskor mindenesetre tényleg megugrott a nézőszám, de szerintem jelenleg itt sem magasabb az átlag 2-300-nál - (Képen, lent: Nagykőrösi bajnokavató 2012 májusában)

Lehetőségeik alapján megnyerhetik a bajnokságot és kivételesen nem vagyok benne biztos, hogy meg is akarnak állni az NB3-nál.

Üldözők

Másfelől nézve mindössze két pont a kőrösiek előnye a Monor és az Üllő előtt –és csak három a Gyulával szemben. A Monor a BKV-tól a nyáron megszerezte Vezér Ádámot és Selei Andrást, de a keretükben van még az MTK-ban és Nyíregyházán megforduló Lengyel Roland is. A fenti példák alapján már meg sem lepődünk azon, hogy Vezér Ádám edzői feladatokat is ellát. Nem tudom mennyire mérvadó, hogy január végi felkészülési meccsen a Honvéd FC U-19-es csapata 6-1 arányban verte a monoriakat.  

Rögtön őket követik rosszabb gólkülönbséggel az üllőiek. Egyébként 2010/2011-ben mége gyik csapat sem ebben az osztályban játszott, mivel a Monor ekkor még a Mátra csoportban, míg az Üllő a Pest megye első osztályban szerepelt –ahonnan 79 szerzett ponttal jutottak fel. Nekik egyébként 1980 volt az aranykor, amikor MNK-ban a legjobb nyolc közé jutottak. Stílszerűen az Üllői Úton fogadták a Diósgyőrt az egyébként negyeddöntőn, 5000 néző előtt. De a Szabad Föld Kupát megnyerték. Mindenesetre tavaly mindössze tizedikek lettek, ráadásul a játékoskeret sem alakult át túlságosan –többnyire Pilisről erősítettek, ill Jász-Pap érkezett a Vasastól. Egyelőre az üllői zöld-fehérek szereplése mindenképpen várakozáson felüli.

Üllőn és Monoron nem találtam különösebben húzónévnek számító főszponzort –kisebb helyi cégek támogatják a két egyesületet. Mérkőzésekről készült fotók alapján a jegybevételből nem fognak meggazdagodni. Gyulán egyértelműen a helyi termálfürdő a fő patrónus – például magának a fürdőnek a honlapján is megtalálható a csapat 2011-es nyári felkészülési sorozata. A tavalyi bronzérmes tavaszra jelentősen meg fog gyengülni, ugyanis a csapat őszi legértékesebb játékosai, a kapus Bozsó Antal és Ferenczi Máté (Transfermarkt szerint 75 ill 25 ezer euró) visszatérnek a kölcsönből Békéscsabára, ezen felül öt játékos távozik Gyuláról–őket U-19-es játékosokkal pótolják. (Képen: gyulai játékosok köszönik meg a biztatást hazai meccs után)

Érdekes, hogy Gyula aranykora is 1980-81-re tehető, ugyanis ekkor végeztek az NB2 Keleti csoportjának második helyén, az Ózdi Kohász mögött. A szereplésük talán nekik a leghektikusabb. Ezt mi sem jellemzi jobban, hogy egy laza hetest rúgtak az Üllőnek, de előtte kikaptak utolsó előtti Szegedtől. Feltehetőleg az ő meccseiket látogatják a csoportban a legtöbben –ami mintegy 400 fős nézőszámot tesz ki. TAO pályázaton egyébként 59 millió forintot nyertek. Edzőjük, Popovits Pál Nagyváradról érkezett –játékosként több NB1-es csapatban megfordult, valamint Mannheimben. Ne feledjük, hogy Gyulán működik labdarúgó akadémia, mégpedig a Grosics Gyula Katolikus Akadémia –a sportigazgató Adem Kapic.

Akik nem lesznek jövőre az NB3-ban

A Dabas még könnyen ledolgozhatja három pontos hátrányát, hiszen játékos-edzője, Keresztúri András húsz alkalommal húzta magára a válogatot mezét. Bizony, még 45 évesen is be-beszáll! A csapat stadionja igen pofás –nem mellesleg székezett és fedett. Sőt, még lokális ultracsoportjuk is van –Ultras Dabas, pár fővel.

A Soroksár jogelődje ugyebár még MK-t is nyert 1934-ben, de a dicsőséges évek már elmúltak, ebből a jelek szerint BLASZ 1 lesz jövőre. Pedig a keret tagjai Pandúr Péter, Mészáros Attila, Csepregi Richárd volt NB1-es labdarúgók, de a sok döntetlen miatt maradt a középmezőny. Ki tudja, talán Lisztes Krisztiánnal könnyebb lesz tavasszal.

Mórahalmon sincs hiány rutinból, hála Udvari Szabolcsnak, a csabai Előre egykori oszlopos tagjának. Ha a homokháti szurkolók esetleg rácsodálkoztak volna a líbiai Nebil Gahwagira, akkor már minden bizonnyal nem fognak meglepődni a frissen szerződtetett kameruni Joseph Martial Ngalle láttán. A három fenti példa remekül példázza, hogy a harmadik vonal milyen szinten ontja a fiatal, magyar tehetségeket. Törvényszerű volt, hogy ezek után a Vecsés leigazolja az egyszeres román válogatott Moldován Tibort –igaz, a Vecsésben hat játékos is a kilencvenes években született, valószínűleg az egyik legfiatalabb csapat a mezőnyben. (Képen: Mórahalmi szurkolók a Szolnok elleni MK-mérkőzésen (www.delmagyar.hu))

A kevés pozitívumok egyike, hogy az igen hamar két osztályt zuhanó Makó FC szurkolói nem hagyták magukra csapatukat –a képen a csapattól télen távozó Magyar Györgytől búcsúznak.

A tabella itt található