Bár az Amatőrök hétvégéje jegyében egy külön poszttal készültem a budapesti alsóbb osztályú küzdelmekről, végül mégis úgy döntöttem, hogy ezt a bejegyzést egy egykoron szebb napokat látott csapatnak, a BVSC-Zuglónak, és nagy általánosságban a XIV. kerületnek szentelem. Egyrészt mert a vasutasok sikerei, majd az eltűnésük is megér pár gondolatot. Másrészt a múlt hétvégén szerkesztőségünk tiszteletét tette a Szőnyi úton, ahol retúrjegyet válthattunk a múltba. Szerencsére vissza is értünk. A BVSC-Zugló idén feltámadt hamvaiból és jelenleg azon mesterkedik, hogy a BLSZ IV. osztály harmadik csoportjából feljebb kerüljön. Továbbá menetel a Budapest-kupában.

Először is pár szó a zuglói vasutasok történelméről: a klubot 1911-ben alapították MAVOSZ Budapesti Vasutas Sport Club néven. 1945-ben egyesült a Máv Előre csapatával. Több ötvenesévekbeli fúzió, névváltoztatás és szétválás után 1956-ban kapta meg közismert nevét, a Budapesti Vasutas Sport Club elnevezést. 1958-ban jutott fel a legmagasabb osztályba, ahonnan 1960-ban pottyant ki. 1971-ben a harmadosztályig csúsztak vissza és egészen a nyolcvanas évek végéig a másod- és harmadosztály között ingáztak. 1990-ben még harmadikok az NB II Keleti-csoportjában, de egy évre rá már megvan a feljutás, BVSC-Mávtransped néven, ami BVSC-Novépra és BVSC-Dreherre módosul a későbbiekben. Három év alsóházi, kiesés előli meneküléssel eltelő feledhető szezon után következett a klub aranykora. 1996-ban ezüstérem az NB1-ben, ugyanebben az évben és 1997-ben ezüstérem a Magyar Kupában is. 

1996-ban 40 ezer néző előtt, bajnoki döntőnek is beillő mérkőzés a Ferencváros ellen. (Összeállítások a linken)

A Magyar Kupa sem lett meg – nem sokon múlt

Majd jött a visszaesés a tabellán, és a kiesés 1999-ben, Détárival a fedélzeten. Sőt, Döme még gólt is lőtt bemutatkozó mérkőzésén  a Haladás ellen -kár, hogy pont az ő játékjogosultsága körüli bonyodalmak miatt végül 0-3-al írta jóvá az MLSZ a végeredményt a szombathelyiek javára. Pont ez döntötte el, hogy 1999 májusában végül kiesett a BVSC. Ezen a linken egyébként végigkövethetjük az utolsó első osztályú szezont. Az utolsó, Diósgyőr elleni bajnokin így állt fel a zuglói csapat: Rott - Gelbmann - Balog Z., Vincze Z. - Forrai - Csillag (Rósa D. 61.), Polonkai, Détári, Usvat (Bajic 74.) - Aubel, Szilágyi G. (Bozsik 74.) Ezt követte a másodosztályú szenvedés és agónia – Simon Tibor is ült akkor a zuglói kispadon. A csapat végül már a másodosztályt sem bírta pénzzel, visszaléptek a harmadik vonalba. 2004-ben került az utolsó szög a koporsóba, amikor a harmadosztály végén szerénykedő BVSC megszüntette a felnőtt csapatát és kizárólag utánpótláscsapatok és egy női csapat maradtak az elárvult stadionban.

Kinek a csapata?

Legyünk őszinték: nem sokan siratták meg a kék-fehér, majd kék-sárga csapatot. A nézőszám még a sikerek idején is pár száz, talán másfél ezer körül mozgott – Détári Zuglóba igazolására ellenben háromezren voltak kíváncsiak. 

A csapat túl hirtelen került elő a cilinderből, ráadásul abban az időben, amikor már rohamosan esett a nézőszám mindenhol. Ugyebár a BVSC alsóbb osztályokban játszott a "hőskorban", vagyis a kettős rangadók idején, így nem igazán volt reflektorfényben. Kerületi jellege eleinte egyáltalán nem volt. Inkább a vasutas jelző ragadt rajta, mintsem a "zuglói". Az innen-onnan odaigazoló játékosok – pl. Détári, Dárdai, Koszta, Bognár – hazai szinten kiemelkedő játékosok voltak, de nem kötődtek ezer szállal a klubhoz.

Hogy a kerülethez való viszony mennyire befolyásolja a nézőszámot, arra remek példa az óbudai III.Kerületi TVE, a pesterzsébeti ESMTK, illetve a rákoskeresztúri RTK esete: mindhárom csapat hívei elsősorban a kerületből kerültek ki. A III. Kerület bár kevés időt töltött az első osztályban, ráadásul ott soha nem került még a középmezőny közelébe sem, mégis nem volt ritka az 5-6000 néző az óbudai stadionban. Erzsébeten pont a BVSC sikereivel egy időben, a másod és harmadosztály között ugrálva is kilátogatott 1500-2000 néző. Az RTK-nak pedig két ultracsoportra is futotta (Ultras ReTeK és Hooltras) a több száz, ezer körüli néző mellé, pedig ott a harmadosztály jelentette a csúcsot a kilencvenes években. De róluk majd lesz még szó, amikor az aktuális kerületet tárgyaljuk ki.

A BVSC csak 1997-ben eszmélt, ekkor vették fel a BVSC-Zugló nevet. Az egyébként könnyen megközelíthető pályát (Mexikói útról, ill a 32-es autóbusszal) az autópálya valahogy elvágta a kerülettől, a zuglói sportbarátok többsége pedig más budapesti csapatért lelkesedett. Természetesen már akkor is jártak ki itt is lokálpatrióták, de a nézőszám abszolút lefelé lógott ki az első osztályú mezőnyből.

Feltámadás

Bár maga a BVSC egyáltalán nem szűnt meg, mégis onnantól datálható a nagyobb közönség számára a feltámadásuk, hogy újra felnőtt csapatot indítottak – természetesen a legalsóbb osztályban, jelen esetben a hetedik vonalnak megfelelő BLSZ IV 3. számú csoportjában. Szerencsére a bejelentés utáni nyilatkozatok  meglepően realistának tűntek. A TAO-n keresztül sikerült támogatókat is megnyerni, így utánpótlás-nevelésre 43 millió forintot tudtak lehívni. A pénzre márpedig nagy szükség van, mert a MÁV-tól egyre kevesebb támogatás érkezik -ami ráadásul több szakosztály között oszlik szét és több épület, köztük egy uszoda fenntartására is kevés. Bár úgy tűnik, hogy a megszűnés veszélye egyelőre tovatűnt, azért a TAO pénzek ellenére sem fenékig tejfel az élet Zuglóban. Az önkormányzat, a polgármester és a képviselő testület szándékait és cselekedeteit a külső szemlélődő nehezen érti meg, így erre nem is nagyon szeretnék kitérni. A kilencvenes évek végén a földalatti meghosszabbítása miatt akarták eltüntetni a BVSC-stadiont, újabban egy szállodát vizionálnak a helyére. Nyilatkozatok szintjén persze mindenki hitet tett a sportklub működtetése, a gyermekek sportolási lehetőségének biztosítása, valamint a hagyományok megőrzése mellett.

A csapat mellé most már a kerületi sportbarátok is odaálltak és többször is jobb hangulatot csináltak, mint anno az NB1-ben -a közel húsz éves Blue Boys drapéria pedig elfoglalhatta ismét a helyét a kerítéseken. És most egy pillanatra kalandozzunk el a Szőnyi útról – egészen a Róna utcáig –, lásd keretes írásunkat lent.

Brazil csomagot hoz a postás?

Zuglóban a 2012-es év futball szempontból a feltámadások éve volt, mert nem csak a BVSC, hanem a Postás is tavaly alapította újra labdarúgó-szakosztályát. A Postásnak négy első osztályú szezonja is volt az ötvenes éveken, amikor többek között a BVSC jogelődjével is egyesülniük kellett. Az újbóli szétválás után jobbára a harmadik-negyedik vonalban szerepeltek. 1986-ban játszották mindmáig utolsó bajnoki mérkőzésüket a Budapest I. osztályban. Bár még nem indítottak új felnőtt csapatot, azért nem mondhatjuk, hogy tétlenkednének a Róna utcában, hiszen Postás Brazil Focisuli néven már el is indították utánpótlás-képzésüket. A cél itt is az, hogy a TAO-támogatással megalapozzák az anyagi hátteret, majd a kerületre, mint utánpótlásbázisra támaszkodva várják a focizni vágyó kicsiket és nagyokat a Róna utca-Egressy út találkozásánál fekvő Postás–pályára. Sőt, a szakosztályok közé felvették a futsalt is. Mindenesetre tényleg úttörők abban idehaza, hogy a brazil stílust akarják meghonosítani félig-meddig brazil módszerekkel. Majd a jövő eldönti, hogy melyik stílus passzol leginkább a magyarhoz – azon belül is a zuglói virtushoz.

Azonban a legelső zuglói első osztályú egyesület mégsem ők voltak, hanem a Zuglói AC, amely már 1922-ben a legjobbak közé verekedte magát – 1924-ben hatodikok voltak, akkor már Zuglói VII. kerületi AC néven (akkor még más volt a kerületi beosztás). A klub végül a Budafoki MTE-vel egyesülve (!!!) tűnt  el a futballtérképről az ötvenes években.

Postás pálya (Foto: girgily2 albums)

Robog a Zugló Expressz

No de kanyarodjunk vissza a BVSC-hez, amely tehát immáron felnőtt csapattal is rendelkezve nekivágott a hetedosztályú pontvadászatnak. Lehet, hogy hosszútávon tényleg nem az élvonalt veszik célba az elsősorban a BVSC-ben nevelkedett játékosok, de nyilvánvalóan már csak a múlt miatt sem elégednek meg a legalacsonyabb osztállyal. 

A sporttörténelmi pillanatra, nevezetesen a zuglói vasutasok újbóli debütálására egészen pontosan 2012 szeptember elsején került sor. Igaz, a TFSE-Sashalom ellen csupán egy pontot sikerült megszerezni, mivel a 91. percben az ünneprontó sashalmiak kiegyenlítettek (1-1 lett a vége). Három forduló után mindössze öt pont állt a BVSC-Zugló mellett a tabellán, így nem mondhatnánk, hogy üstökösként robbantak be a BLSZ-bajnokságokba. Ám szépen lassan elkezdték hármasával gyűjtögetni a pontokat. Igaz, a nyolcadik fordulóban megtörtént a mindezidáig utolsó vereség – az akkor éppen listavezető Zuglói Kinizsi győzött 2-1-re –, de a BVSC a folytatásban is tapadt az élbolyra. Jelen állás szerint két ponttal vannak lemaradva a tabella élén álló Angyalföldi R.K SE mögött. Most pénteken lett volna a két csapat közötti "csúcsrangadó", ám ezt a havazás miatt egy későbbi időpontra halasztották. A két pont differencia lehetett volna nulla is, ha az egyetlen lejátszott tavaszi bajnokijukat megnyerik a Pasaréti FC ellen, de a pasaréti kapus bravúrjainak, a kapufának, valamint a fáradtságnak köszönhetően 1-1 lett a találkozó vége. Hogyan lehettek fáradtak az első tavaszi bajnokijukon? Nagyon is könnyen: pár nappal korábban vertek ki a Budapest Kupából a három osztállyal fentebb szereplő Vízművek csapatát, ezzel a legjobb nyolc csapat közé verekedték magukat.

És a végére jöjjön az ígért képriport a Pasaréti FC-BVSC Zugló mérkőzésről. Meglepő, de ezt is a Szőnyi úton rendezték. Mivel fagypont alatt volt a hőmérséklet és "kellemesen" fújdogált a szellő, ezért nem volt nézőcsúcs – én 31 nézőt számoltam meg. A pálya talaja nem éppen tükörsima, bár a hó pár nappal korábban olvadt el róla, hogy aztán újra betakarja a gyepet. Egy héttagú tábor hallatta a hangját -Budapest Kupán ennek a sokszorosa szorított a kék-sárgáknak. Mint mondtam, nagyon nem volt jó idő. Az NB1-es múlttal ellentétben most már a kerület zászlaja is kikerült a Blue Boys mellé.

Csak miattuk nem mondom, hogy kutya hideg volt

Ezek nem mostanság kerültek ide

Ők nem féltették a torkukat

Szünetben. A főlelátóval semmi baj nincs -ráadásul fedett.

BLSZ IV/3. csoport állása

További zuglói futballpályák:

Kövér Lajos utcai sporttelep

Lantos Mihály Sportközpont