Kung fu a Válogatott Blogon? Miért ne? Hiszen ebben a sportágban is létezik magyar válogatott, amelynek tagjai nem is akármilyen szinten űzik ezt a harcművészetet. Most például a bukaresti Tradícionális Wushu Európa-bajnokságról hoztak el nyolc érmet -2 arany, 2 ezüst és 4 bronzérem a mérleg. Lássuk, mi egyáltalán ez a kung fu és kik azok, akik Magyarországon lettek a szerelmesei? Tényleg lehet olimpiai versenyszám?

Sanda -vagyis a kínai box

Ezek tényleg kínaiak?

Kinek mi jut eszébe a kung furól? A fiatalabb korosztályoknak feltehetőleg egy kövér pandamaci, míg a náluk idősebbeknek Bruce Lee és az akkortájt méltán népszerű kung-fu filmek –pl a „részeges karatemester” annyira karatézott, mint amennyire mondjuk Madár. Akárhogyan is, ez a harcművészet ugyanúgy elválaszthatatlan Kínától, mint ahogy a muay thai Thaiföldtől, a karate Japántól és a taekwondo Koreától. Éppen a kínai vonal teremtheti meg annak a lehetőségét, hogy a sportág bekerüljön az olimpiára, ugyanis az ázsiai nagyhatalom már régóta lobbizik azért, hogy a NOB fontolóra vegye kérésüket. És fontolóra is vette.  A kínai kormány egyébként folyamatosan népszerűsíti a Wushut/Kung-fut, már 1949 óta. Nem meglepő tehát a „nyomulás” az olimpiai versenyszám titulusért! Csak egy példa: a kormányzat 1986-ban azért hozta létre a Kínai Nemzeti Wushu Intézetet, hogy abszolút állami ellenőrzés alá vonja a sportág fejlődését. Ám ez együtt járt a megkülönböztetett státusszal és a megnyíló állami pénzcsapokkal is.

Ők nagyban nyomják

Mi a kung fu?

„A shaolin kungfu egy több mint 1500 éves kínai harcművészet. Kialakulását számos legenda és történet övezi. A legvalószínűbbnek tekinthető az, hogy buddhista szerzetesek fejlesztették ki elsősorban önvédelem céljából. Egyes leírások és elbeszélek alapján azokban az időkben sok támadás, fosztogatás érte őket, így templomaik és önmaguk védelmére rendszerezték addigi harci tudásokat, melyet az idők folyamán csiszoltak, újabb és újabb stílusokat megalkotva” –olvasható több, kung-fuval foglalkozó oldalon.

A kung funak -vagy ahogy a sportban szakavatottak hívják, Wushunak- számtalan stílusa létezik. A két fő stílus a Wu Dang és a Shaolin –ugyebár az utóbbi a közismertebb, legalábbis a neve alapján. Ez a két fő stílus több alcsoportra bontható, de nekünk most éppen elég, ha ezt a kettőt megjegyezzük. A kung fuban vannak a filmekből ismert állatstílusok (sárkány, majom, tigris, daru, sáska, stb. Összesen 500 állatstílus létezik!) illetve a fegyverhasználat sem volt idegen a művelőitől –itt pedig 18 fő fegyvernemet különítenek el. A manapság megrendezett versenyeken is vannak fegyveres versenyszámok.

A rengeteg stílust és irányzatot a Kung-fu Világszövetség fogja össze és foglalja rendszerbe - A szövetség honlapján is két fő ágat különítenek el, a Taolu és a Sanshou műfajt - az egyik „gyakorlati”, a másik pedig inkább formai. A Sanshou (vagy Sanda) egyébként kimondottan kézitusára lett kitalálva és a kínai hadsereg fejlesztette tovább a tradícionális kínai boxot alapul véve. Hasonló a full-contact kick-boxhoz, de az ütéseken és rúgásokon kívül akár még judohoz, vagy birkózáshoz hasonlatos elemeket is felfedezhetünk, tehát a földrevitel is létezik -de földharc nem! A Taolu (vagy Tao Lu) pedig leginkább a formai gyakorlatokat jelenti amelyeket speciális pontszámítások szerint értékelnek a bírók. Itt lehet egyéni, páros, vagy csoportos gyakorlatokat is bemutatni –fegyverrel, vagy anélkül.

Angolul tudóknak ajánlom ezt a Wiki-összefoglalót, szerintem hasznos kis gyűjtemény.

Sőt, érdemes elolvasni ezt a történetet is az egyik magyar kung-fu iskola által stílusalapítónak nevezett Ch’ang Doung Seng mesterről. Nem csak a mester, hanem a kung-fu világhódító útja is figyelemmel kísérhető. Az iskoláról még lesz szó a későbbiekben.

Nagyon nem szeretnék belebonyolódni a kung fu irányzataiba és stílusaiba, mert erről több kötetes könyveket szoktak írni.

Dráma négy felvonásban

A Világszövetség 1991-ben alakult Pekingben és kétévente rendez világbajnokságokat. Európa-bajnokságból most rendezték a másodikat, ugyebár. Amúgy különböző világkupákat és nemzetközi versenyeket elég sűrűn rendeznek – ebben némileg hajaz a cselgáncsra. Mint minden küzdősportnak, úgy itt is kiemelt szerepe van a bíróknak. Sajnos itt is előfordulhat vitatható ítélet, de ez már megszokott a profi/amatőr boxtól kezdve a judon át a K-1 versenyekig.

Mindenesetre egy igen látványos sportról van szó, amely abszolút kinőtt a főleg filmek által ráaggatott exotikus és misztikus körből. Így lett egy harcművészetből sport, amelyet az egész világon űznek. És mikor kerültek a képbe a magyarok?

Jönnek a magyarok

Elég korán. Az első magyar kung-fu iskola már 1983-ban megnyitotta a kapuit. Tény, hogy nagy lökést adott a sportág hazai fejlődésének a jelentős magyarországi kínai diaszpóra, de koránt sem csak ők voltak az úttörők, vagy a láng tovább hordozói. Ettől függetlenül létezik kimondottan kínaiak által alapított, kínaiak által támogatott és kínai mesterekkel –sőt, nagymesterekkel- működő kung-fu iskola Budapesten. Nyilván nem véletlen, hogy a Kínai Kulturális Központon keresztül találtam meg őket.

Milyen egy tipikus magyar wushu-műhely? –már amennyire tipikusnak lehet őket nevezni. Kung-fu iskolák és egyesületek egyáltalán nem csak a fővárosban találhatóak –itt egy lista. Például a Kisalföldi Shaolin Kung Fu Egyesület is Csornán vert gyökeret, majd újabban már Mosonmagyaróváron és Győrben is tart edzéseket. Az egyesület alapítója, Cser István már 1999 óta oktatja ezt a harcművészetet a kisalföldieknek. Nem mellékesen 16-szoros magyar bajnok, valamint kétszeres Világkupa győztes, VB arany, ezüst és bronzérmes. Edzői tevékenysége mellett bírói képesítést is szerzett. Egyesületi formában 2007-től működnek a győr-moson-soproniak. Az iskola is számos felnőtt és junior versenyzőt küldött a magyar válogatottba, amely áprilisban Bukarestbe utazott, az európa-bajnoki megmérettetésre –sőt Cser mester is volt tagja a magyar válogatottnak.

A magyar válogatott a bukaresti EB-n

Mint már a bevezetőben említettük, Bukarestben nyolc érmet szereztek a mieink –íme az első nap érmesei. 

Jó ez nekünk?

Kíváncsi voltam, miért adja egy fiatal kung-fuzásra a fejét? Főleg, ha lány az illető. Lehet ezt a sportot iskola mellett csinálni? Érdemes elkezdeni egy bizonyos kor után? –hiszen a Shaolin-szerzetesek is kisgyerekként kezdték a tanulást. Ráadásul ez egyáltalán nem csupán a távol-keleti filozófia befogadásáról és a konfuciánus elvekben való elmélyülésről szól –főleg, ha az illető versenyekre is jár. Tehát nem kimondottan „hippiknek” való, mert a pofonok és a rúgások bizony igencsak csattognak egy küzdelem során.

Hogy maga a sport és jelen esetben a küzdősport mennyire tudja formálni az embert, arra remek példa újdonsült EB-bronzérmesünk, Horváth Bianka. A csornai illetőségű ifjú hölgy még mindig a juniorok között kung-fuzik. Egyébként mindössze 2010-ben kezdett el edzésre járni, hogy „végre kimozduljon otthonról”. Ez sejteti, hogy addig nem kimondottan élt-halt a sportokért. Mindenesetre rohamosan fejlődött Cser István kezei alatt, és bő két év múlva a női semi-contact kategóriában (küzdelemben) 60 kg-os kategóriában első, női light-contact kategóriában (ugyancsak küzdelemben)  második lett. Rá másfél hónapra már a Harmadik Nemzetközi Kung-Fu versenyen (III. Open International Chan Wu Traditional Kung Fu & Modern Wu Shu Championship) light-contact junior 56 kg-os kategóriában lett aranyérmes. 

És ugyebár áprilisban jött egy európa-bajnoki bronz.  Lehetett volna fényesebb az érem, de sajnos az összevert román (hazai) lányt hozták ki győztesnek –ugyebár a bírók szerepe...

De még ugyanebbn az évben, 2013 októberében újra a dobogó második fokára állhatott a világkupán - képünkön. Mindezt úgy, hogy egy kategóriával fentebb versenyzett. Nem is mellékesen az aranyérem is magyar versenyzőhöz került.

Hogy miért pont ezt a példát hoztam fel? Mert nem minden tanulság nélküli. Kevés dolog tud rábírni egy „szobakaktuszt” arra, hogy minden nap több kilométert fusson és nem csak Magyarországon, hanem Európában is az élmezőny tagja legyen korosztályában. Egyébként jellemző a hazai állapotokra, hogy több esetben is a „visszavonulás” lebegett Bianka feje fölött –azon egyszerű oknál fogva, mert az egyébként többgyermekes szülők nehezen tudták finanszírozni az edzéseket –így az EB-n is csak otthonról szurkoltak. Ez az eset nem egyedi, mégis Csornától -Debrecenig, Budapesttől-Szombathelyig kerülnek ki tehetséges versenyzők, akik a nemzetközi mezőnyben is bizonyítanak. (Képen: kínai hölgyek ceremóniája a pekingi Wushu Világbajnokságon. Nem igazán Men only sport)

Olimpia?

Hogy mekkora a valószínűsége annak, hogy a Wushu olimpiai versenyszám legyen őszintén szólva nem tudom. Sok küzdősport pályázik a birkózás, vagy éppen az öttusa helyére. Azért a kínai háttér, valamint az a tény, hogy Amerikában is jól eladhatóak a látványos küzdelmek –főleg a fegyveres számok- igen szép esélyekkel kecsegtetheti a kung-fuért rajongókat. Valószínűleg eleinte totális lenne a kínai dominancia, ahogy a kezdetekben judoban is. Ám eljöhet itt is a kung-fus Atom Anti, vagy Csernoviczki Éva ideje. A magyarokkal nem érdemes packázni!

És a végszó... mi lehet erősebb annál a stílusnál, amellyel még Chuck Norrist is le lehet győzni?