Véber Györgyről, a Mezőkövesd vezetőedzőjéről általában két dolog szokott kapásból az eszünkbe jutni. Az egyik, hogy finoman fogalmazva is meglehetősen karakteres személyiséggel rendelkezik, aki éppenséggel már játékosévei alatt sem arról volt nevezetes, hogy szabadidejében a világtól elvonultan, habos kakaót szürcsölgetve édes-bús lányregényeket olvasgatott. A másik, hogy tagadhatatlanul lila-fehér vér folyik az ereiben, hiszen profi pályafutásának döntő részét az Újpest csapatában játszotta végig, és később Mészöly Géza segítőjeként, valamint a második csapat edzőjeként a Megyeri úton már a szakmai munkába is belekortyolhatott. Az újpesti szurkolók többsége a felmérések szerint legszívesebben őt látná az első csapat kispadján, legalábbis ez a mondat vasárnap estig biztosan helytálló volt. Azóta azonban történt egy s más.

Az NB II Keleti csoportjában háromra szűkült a feljutásban reménykedhető csapatok névsora. A Vasas, a Mezőkövesd és a Békéscsaba harcol a pontokért, és az első helyezettnek járó NB I-es tagságért. A többi csapat különböző okokból már nem szólhat bele a versenyfutásba, különösen meglepő az eddig merész terveket szövögető Nyíregyháza váratlan vesszőfutása.

A Mezőkövesd vasárnap az Újpest II csapatát fogadta Matyóföld fővárosában, egyértelműen a három pont reményében. Angyalföldön szerintem szívták is eléggé a fogukat, mondván, "Na a kislilák majd úgyis lefekszenek Véber Gyuriéknak!" A lilakettőnél egyébként kevés hektikusabb csapat van a másodosztályban: az utolsó öt meccsükön senki sem tudta őket megverni (pedig játszottak a Békéscsaba, a Vasas és a Debrecen II ellen is), előtte viszont Kispesten csúnyán (1-6) beleszaladtak az akadémisták késébe.

A vasárnapi találkozó 92. percéig úgy is nézett ki, hogy Véberék ezt a három pontot is begyűjtik, és továbbra is ott lihegnek majd az angyalföldiek nyakán. Ekkor azonban jött Zamostny Balázs, és ha már ott járt, akkor mindjárt 2-2-re is alakította a mérkőzés állását, a középkezdésre aztán már nem is nagyon jutott idő.

                                                            Mit csináltál, Balázs!!!???

A továbbiakban az újpestiek ma nyilvánosságra hozott közleményéből idézek, ami egyébként ma már több sporttal foglalkozó oldalon is megjelent:

A mezőkövesdi szakmai stáb, valamint a klub vezetői nem viselték sportember módjára az eredményt, és a találkozó után minősíthetetlen hangnemben támadtak fiatal játékosainkra és a klub alkalmazottjaira.

Véber György játékosként és edzőként is köztiszteletnek és nagy népszerűségnek örvendett a Megyeri úton, ezért is volt érthetetlen számunkra, hogy a találkozó első percétől az Újpest FC B fiatal játékosait szidja az oldalvonal mellett.

Még ha ezt be is tudnánk a mérkőzés hevének és tétjének, a mérkőzés után történtek mellett klubunk már nem kíván szó nélkül elmenni. A lefújás után a mezőkövesdi edző, valamint a klub egyik vezetője tíz percen keresztül ordítva szidta és fenyegette csapatunk játékosait, valamint azzal vádolta meg labdarúgóinkat, hogy a Vasas érdekében játszottak döntetlent ellenük.  Az egyik hazai labdarúgó – aki nem mellesleg szintén megfordult korábban Újpesten – egyenesen odáig ment, hogy az Újpest FC B vezetőedzőjét, Víg Pétert fenyegette meg.

Továbbá elfogadhatatlannak tartjuk, hogy NB II-es szintű, azaz profi bajnokságban megtörténhet olyan eset, hogy a hazai vezető „Takarodjatok haza!” felszólítással megpróbálja kidobni csapatunkat az öltözőből.

Az esetet természetesen én nem szeretném kommentálni. Egyrészt nem voltam jelen az ominózus összecsapáson, másrészt pedig újpesti érzelmű barátaim majd minden bizonnyal közzéteszik a véleményüket, amennyiben ezt szükségesnek tartják. Én most csak egyetlen félmondatot ragadnék ki az egészből, mert nálam leginkább ez csapta le a villanyt:

"...valamint azzal vádolta meg labdarúgóinkat, hogy a Vasas érdekében játszottak döntetlent ellenük"

WTF???

Amennyiben ez a mondat valóban így hangzott el, akkor én ezt egy újabb szögként értékelem a fair play koporsójában.

Miért, mégis mit kellett volna tenniük az újpestieknek? Feltartott kézzel odaajándékozni a három pontot a Mezőkövesdnek, kizárólag azért, mert annak kispadján a saját legendájuk ül, ők maguk az átszervezések miatt amúgy is kiesnek majd az NB III-ba, a hazaiaknak viszont ezzel továbbra is jó esélyeik maradhatnának?

Nos, lássuk be, azért ezen indokoknál jóval kevesebbért is adtak már el meccseket. A vasárnapi teljesítményükért pedig a maximális tisztelet illeti meg az Újpest II csapatát, miután a hosszabbításban elért találattal mindenféle susmust vagy összeesküvés-elméletet már csírájában elfojtottak.

Ezen a hétvégén a Mezőkövesd csapata a Bozsik Stadionba látogat. Az a helyzet, hogy a Honvéd-MFA csapatát nem szokták azok a klubok szeretni, akik nem második csapatként szerepelnek az NB II-ben. Hiszen mi olyanoktól is vettünk már el pontokat, akik fel akarnak jutni, és olyanoktól is, akik bent akarnak maradni. Több helyről is hallottuk már azt a véleményt, hogy "Ugyan, ti mi a francnak hajtotok, nem mindegy nektek, amikor úgyis kiestek?!"

Rossz hírem van. Az MFA vasárnap is hajtani fog, pedig a szezon végén a helyezéstől függetlenül valóban kiesik. Még az is lehet, hogy a dobogóról. De ezek a gyerekek az utolsó pillanatig küzdeni szoktak a pályán, mert ők egyszerűen így vannak beállítva. A lefújásig mennek előre a sikerért, a gólörömért, a győzelemért. Egyesek szerint mindenféle tét nélkül, azonban ezek az "egyesek" ebben (is) súlyosan tévednek. Mert sokkal nagyobb tét forog kockán, mint egy-két pontszámnyi vagy helyezésnyi különbség. Egy olyan tét, amit ők nem hajlandóak eljátszani:

A becsületük.