Válogatott okosságok

Az MTK-hoz hasonlóan ismét egy „volt jugó” csapat állította megoldhatatlan feladat elé az adófizetők pénzéből igencsak kistafírozott Ferencvárost. Kiküldött tudósítónk a helyszínen tekintette meg az idén toronymagasan bajnokesélyes csapat idei európai kupabúcsúját.

 A Beatles megérkezik Amerikába

Ha azt mondom: Zeljeznicar, a 40-en túli korosztály azonnal a Videoton hihetetlen 85-ös menetelésére gondol. Azok a fiúk még tudtak küzdeni (mert mint tudjuk régen mindig minden jobb volt), illetve annak a Videotonnak még klubhovatartozástól függetlenül is lehetett drukkolni. 3:1 volt idehaza és a 72. percben a bosnyákok már 2:0-ra vezettek az elődöntőben.Tetszenek érteni? A Videoton az Európa Liga, lánykori nevén UEFA Kupa, elődöntőben állt vesztésre, miután kiverték a  PSG-t és a Manchester Unitedet. Vezettek a hazaiak, továbbjutásra álltak, de a Vidi nem adta fel, ment előre és a 87. percben Csuhay József elnémította a hazaiak fanatikus közönségét és a döntőbe juttatta csapatát. Hiába, a magyar drukkereknek maradnak az emlékek, mert a tavaszt már rég élte meg kupacsapatunk, és ma sokkal korábban feladják…

Egyedi lift

Szarajevó az európai fővárosok közül a kisebbek közé tartozik, így nem volt nehéz kisétálni az olimpiai stadionba. Útközben talán Európa egyetlen olyan lakótelepi háza mellett vitt el az út, ahová siklószerű lift visz fel.  A meccs helyszínéhez közeledve egyre sűrűbb a füstfelhő, de még nem a hazai ultrák pirotechnikájától, hanem az út mellett sorakozó „csevabcsicsa” sütödéktől, és nem hiányoznak a kék-fehér márkakereskedők sem.  A Zeljeznicar saját arénája nem volt az UEFA ínyére, így a negyvenezres nemzeti stadionba vitték át a meccset.  Nem reprezentatív felmérésem alapján a Vasutas Szarajevó második klubja lehet az FK Sarajevo után, de így is szép számmal látogattak ki a kék-fehér drukkerek. A többezres hazai szurkolói áradat között mindössze egy bátor, Fradi mezbe bújt embert láttam, ami ismerve a zöldek fanatikus táborát már ekkor szemet szúrt.  

Balkáni sütöde

A stadionban a déli oldali kapu mögött több ezer kék fanatikus buzdította már vagy félórával a meccs előtt kedvenceiket, miközben a VIP (értsd fedett lelátó, lemosott székek…) páholyban Orosz Pál vezérigazgató nézett maga elé bágyadtan vagy a párás melegtől, vagy már előre sejtette mit fog látni. A másik kapu mögött a Fradi keménymagját várta a bosnyák rohamrendőrség, a szektor melletti részeket gondosan lezárva. Bár a „Mindörökké Ferencváros” és egy Bödét éltető transzparens kint volt a szektor elött, fradista drukkert csak a VIP páholyban lehetett látni.

VIP-páholy

Az olimpiai stadionban ülve szép kilátás nyílik a városra, ezen a szép nyári napsütéses estén nehéz volt elképzelni, hogy a környező hegyekben 20 éve orvlövészek tanyáztak és lőttek mindenkire, aki mozgott. Az olimpiai komplexum mellett egy hatalmas temető emlékeztet a szomorú időkre. A hangulat hamisítatlan balkáni. A lepukkant stadionban málló betonlelátók, alig mükődő eredményjelző tábla, a háborút átvészelt hangszórókból igazi bosnyák rock szól a közönség pedig tombol. Bár a Groupama arénával össze sem lehet hasonlítani a létesítményt, a szurkolókkal itt lehet, hogy kicsit jobban bánnak mint az Üllői úton. Vénaszkennernek nyoma sem volt, a beléptetés zökkenőmentes, és a stadionban a klubtag drukkereknek ingyen wifi is jár.

A meccs előtti rövid közvélemény-kutatás alapján hazai továbbjutást vártak a drukkerek, bár azért tartottak a papíron jobb erőkből álló,  és sokkal magasabb költségvetéssel dolgozó Ferencvárostól.

Láthatóan több szektorban is voltak szervezett csoportok, de a több ezres „igazi keménymag” immár félmeztelenül, a déli kapu mögül buzdította csapatát. A „Zeljo” indulóját, ami egy jó ritmusú rockdal, több mint tízezer bosnyák énekelte teljes odaadással. A gondosan és sterilen elzárt Fradi szektor viszont továbbra is üresen tátongott, csak a rohamrendőrök ücsörögtek kedvtelenül, teljes harci díszben.

Üres vendégszektor

A meccs kezdetén a hazaiak azonnal tudtára adták a Ferencvárosnak, hogy tovább akarnak jutni,  de a ferencvárosi védelemnek az elején nem okoztak gondot, a Fradi védői magabiztosan hárították a nem túl pontos bosnyák támadásokat. A 10. percben Hajnal kapta tisztán a labdát a 11-es pont környékén, de lövése elakadt az egyik hazai védőben. A Zeljeznicar a 23. percben került először helyzetbe, egy gyors kontra befejezéseként Kokot lépett meg a tétovázó Fradi védők díszkíséretében és jól rúgta el a labdát a menteni igyekvő Dibusz mellett. A gól láthatóan megfogta a zöldeket, mert pár percre rá Dibusz majdnem rúgatott még egy gólt Kokottal, ha bemegy. valószínűleg az év potyája címet kapja a Youtube-on.  A vezetés tudatában a hazai gárda magabiztosabb lett, minden labdáért megharcoltak. miközben a Ferencvárosból ezen az estén igazából senki sem tudott felnőni a feladathoz.

Kubatov ezt a jegyet még nem érvényteleníthette az UEFA-nál. 

A meccs alatt a helyi ultrák szakadatlanul buzdították kedvenceiket, a túloldalon egy kb. 20-30 fős zöld-fehér „tábor” igyekezett tartani a lépést a több százszoros túlerővel szemben, természetesen elég kevés eséllyel.   Meg nem erősített hírek szerint a ferencvárosi fanatikusokat vagy már a határon feltartoztatták, vagy érvényes jegy ellenére nem engedték be a stadionba. Annak ellenére, hogy az ultrák nem láthatták kedvenceiket (lehet hogy jobban jártak…), a megbonthatatlan magyar-bosnyák barátság jegyében a kedvenc transzparensük mégis eljutott a lelátókra. Az első félidő derekán a hazai tábor magasra emelte a „Kubatov takarodj!” molinót.

A ferencvárosi szurkolók nem jutottak be a stadionba, az üzenetük azonban igen...

Eközben a pályán nem sok minden változott, a bágyadtan játszó Ferencvárost gond nélkül kordában tartotta a Vasutas. Sokat elárult az összképről, hogy a frissen beállt, szupertehetségnek tartott Radóra több métert vert a labdával elhúzó bosnyák szélső. Böde teljesen elképzelés nélkül lézengett elől, talán Leandro néhány bal oldali elfutása érdemel említést. A Fradi újabb nagy helyzetére a 75. percig kellett várni, Gera ígéretes szabadrúgása a felső lécet érintve hagyta el a játékteret. Ez volt talán az a pont ahol nem csak a csapat, de Thomas Doll is feladta. A meccset látványosan végig gesztikuláló német szakember az utolsó negyedórában már csak csöndben várta, hogy vége legyen a kínlódásnak.  

Doll Show

A 91. percben már beindult a lelátói fieszta, de az ünneplés akkor lett teljes, amikor a meccset már teljesen feladó ferencvárosi védelem messziről nézte, ahogy Djelmic átvesz egy hosszú labdát és mattot ad a tehetetlen Dibusznak.

A hazaiak térden mászva, eufóriában ünnepelték a teljesen megérdemelt sikert, az este további részében a Tito Marsall út dudaszótól volt hangos. A Vasutas izgatottan várhatja a következő EL ellenfelét, a zöldeknek meg marad a Békéscsaba és immár semmi sem zavarja őket, hogy a bajnokságra koncentráljanak. Azon talán érdemes lenne elgondolkozni, hogy milliárdos állami támogatások, új stadion ellenére miért nem képes a csapat egy alapvetően saját nevelésre alapozó, szerényebb klub ellen továbbjutni az EL selejtezőköréből.