A Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) megjelentette a következő szezonra vonatkozó versenykiírást. Az idén, a szokásoktól eltérően, két részletben: előbb az NB I, majd néhány héttel később az összes többi bajnokság kiírása jelent meg. Ennek oka az NB I előrehozott nevezési határidejénél keresendő - erről kicsit lejjebb részletesen is írunk. 

Ahogy mindig, a szöveg nagy része inkább csak a különféle bajnokságokban részt vevő klubok ügyintézőit, technikai vezetőit érdekelheti, hiszen rajtuk kívül nagyjából mindenki más számára érdektelen információ például, hogy milyen bankszámlaszámra kell elutalni a nevezési díjat. 

Megpróbáltuk kiválogatni azokat a részeket, amik az átlagos szurkoló számára is érdekesek lehetnek, különös tekintettel a változásokra. 

Az NB I lebonyolítása alapvetően nem változik, az előző években megszokottal azonos. A koronavírus-járvány sem jelenik meg, kivéve a részvételi jogosultságot: mivel az előző bajnokságban nem hirdettek végeredményt, ezért az első osztályban is ugyanazok a klubok jogosultak részt venni, amelyek az előző szezonban: a hivatalos meghatározás szerint azok, amelyek a bajnokságok félbeszakításának napján az NB I-ben szerepeltek (az alacsonyabb osztályoknál ugyanez a formula fog megismétlődni).

Legalábbis elvileg, mert jelen sorok írásakor már tudjuk, hogy a férfiaknál két csapat, a Vác és a Mezőkövesd is visszalépett. Pontosan ide kapcsolódik a versenykiírás egyik legjelentősebb változása: a szokásos június 30. helyett a jelentkezési határidőt egy hónappal korábbra hozták, ill., mivel május 31. szombatra esett, a következő munkanap lett a határidő. Az MKSZ így teremtett magának nagyobb játékteret, több időt a gazdasági változások miatt visszalépő csapatok helyének betöltésére. A többi bajnokságban maradt a szokásos június végi határidő. 

A férfi bajnoki döntőre az MKSZ ezúttal meg sem próbált dátumokat megadni: az érintett klubok valamikor május 27. és június 3. közt játszhatják le a két mérkőzést, amikor tudnak rá időt szakítani. 

Változás az előző évhez képest, hogy a nőknél a Győr, a Siófok és a Ferencváros beosztását nem sorsolják. A férfiaknál a Szeged és Veszprém számára már korábban is ez volt a rendszer. 

Komoly újdonság, hogy ha egy klub egy játékosa felé 1 millió forintot meghaladó összeggel tartozik, 90 napon túl, és azt felszólításra nem rendezi, a klubot ki kell zárni a bajnokságból. 

Az átigazolási határidő férfiaknál, nőknél, egységesen 2021. február 19. Egy játékos továbbra is csak egyszer változtathat klubot a szezon folyamán, kivéve a kölcsönadott játékosokat, ők kétszer vagy háromszor is válthatnak ugyanazok klubok közt. 

A külföldi játékosokra vonatkozó előírások nem változtak.

A korábbi évektől eltérően az orvost már nem kell hivatalos személyként beírni a jegyzőkönyvbe, így tehát az orvoson túl is lehet mindkét csapatnak 4-4 hivatalos személye (edző, másodedző, gyúró, stb.). 

Az NB I/B bajnokság lebonyolítása is megegyezik az előző évivel. Azonban, minden bizonnyal egy létszámcsökkentést előkészítendő, a megszokottnál több csapatnak kell kiesni: a 12 csapatból álló csoportok utolsó 3-3 helyezettje biztosan kiesik, a 8-9. helyezetteknek pedig osztályozót kell játszaniuk. Kérdéses, a gyakorlatban ez hogyan fog alakulni: az NB II-es bajnokok részéről eddig se jelentkezett mindent átható érdeklődés a feljutás iránt. Egy, a mainál szűkebb és erősebb NB I/B-s mezőny még kevésbé lehet vonzó. 

A másodosztályban külföldi játékos továbbra is csak 10 millió forint befizetése ellenében szerepelhet - ez kellően elriasztó összeg ahhoz, hogy gyakorlatilag senki ne igazoljon külföldi játékost. Továbbra is fennáll a nappali tagozatos tanulókra/hallgatókra vontkozó kivétel, azonban annak határnapját a bevezetés óta soha nem módosították, így ma is csak azokra vonatkozik, akik 2016. májusban már Magyarországon tanultak nappalin. 

Az NB I-es klubok másodosztályú fiókcsapataiban szereplő játékosok számára lazítottak a feltételeken: ugyanúgy a férfiaknál 1999, a nőknél 2001-ben, vagy azután született játékosok szerepelhetnek, azaz U21-ről U22-re, ill. a nőknél U19-ről U20-ra emelkedik a korhatár.

Az NB II lebonyolítása sem változik. Azonban a bajnokság végén a hat csoport bajnokai közül csak 2 juthat fel egyenes ágon az NB I/B-be, a másik négynek osztályozót kell játszania az NB I/B 8-9. helyezettjeivel. 

A férfi és a női Magyar Kupa négyes döntői ismét eltérő időpontra kerültek, a 2019-re tervezett, majd végül a járvány miatt meg nem rendezett összevont, férfi-női közös négyes döntő tehát egy egyszeri alkalom marad (sőt, igazából egyszeri sem). A négyes döntőkre a férfiaknál április, a nőknél május közepén kerül sor.

Az idei évre tervezett lebonyolításhoz hasonlóan a két-két kiemelt klub a negyeddöntőben kapcsolódik be, és kiemelt, tehát egymással nem kerülhetnek szembe. A helyezésekhez a 2018-19. évi eredményeket kell figyelembe venni. Egyébiránt a lebonyolítás nem változik.

Az utánpótlás-bajnokságok lebonyolítási rendje is azonos az előző szezonra meghirdetettel. Az ifjúsági bajnokság továbbra is U20 (férfi) és U19 (női), a korhatárok rendre 2001. ill. 2002. január 1. A serdülő korosztályok viszont egy évvel emelkednek, az ifi és a serdülő közt már nem három, hanem csak két év lesz a különbség, a vonatkozó korhatárok tehát 2003. és 2004. január 1 (erről az MKSZ illetékes bizottsága már korábban döntött). A fiúknál viszont bevezetnek egy új, U16-os bajnokságot is, 2005-ös vagy későbbi születésű játékosok számára. 

Összefoglalásul kijelenthető, hogy a Szövetség azt szeretné, ha a járvány a 2020/21-es szezonban már nem éreztetné a hatását. A kiesés-feljutás változásaitól eltekintve a következő évi bajnokságok lebonyolítása megegyezik az ideivel, pontosabban az idei szezonra tervezettel, a változások pedig mind a koronavírustól függetlenek, többet közülük már évek óta beterveztek, másokról csak az utóbbi időben, de a járványtól teljesen függetlenül döntöttek.