Válogatott okosságok

Életének 62. évében, váratlanul elhunyt Sax Gyula nagymester, sakkolimpiai bajnok, kétszeres sakkolimpiai ezüstérmes, kétszeres világbajnokjelölt, kétszeres magyar bajnok.

Sax Gyula 1973-ban

A Békéscsaba egykori labdarúgója FIFA játékvezető volt.

Nyugodjék békében, 69 éves korában érte a halál.

"Vallom: a játékvezető kezében van a síp, ha igényli a helyzet, felül kell bírálnia az asszisztensét. Nem szabad dölyfösnek lennie, de igenis fel kell vállalni a nehéz döntéseket. Az asszisztenseknél a leshatár pontos követése a legfontosabb, mert csakis így maradnak hitelesek"

Labdarúgóként 101-szer szerepelt az NB I-ben békéscsabai színekben és 18 gólt szerzett. Az NB I/B gólkirálya volt. Tagja az 1974-es utánpótlás Európa-bajnok válogatottnak.

Folytatódik sportcsalád-történeti sorozatunk. Ezúttal két olyan testvérpárról emlékezünk meg, akiknél az egyik fél olimpiai bajnoki címet szerzett Magyarországnak, de a másikuk is kiemelkedő eredményeket ért el nemzetközi szinten. Érdekesség, hogy "családon belül" ugyanabban a sportágban aratták sikereiket.

Az 1933-ban Budapesten Európa-bajnok női tőrcsapat: Dany Margit, Elek Ilona, Bogen Erna, Elek Margit

Az első részben azt boncolgattuk, hogy a 2013/2014-es szezon alapján az ország mely részei felül-, illetve alulreprezentáltak a magyar labdarúgó bajnokság három legfelsőbb osztályában. A második részben a jelenlegi helyzet kialakulására keressük a magyarázatot úgy, hogy mepróbáljuk az összehasonlítást a  10, 15 és 32 évvel korábbi bajnokságokkal. Az adatgyűjtésben óriási segítségünkre volt a www.magyarfutball.hu oldal, amiért ezúton is szeretnénk köszönetet mondani nekik!

Egy kis focitörténelem

A bajnokságokat többször átszervezték, ezért az összehasonlítás és a változások bemutatása nem ígérkezett könnyűnek, hiszen nem volt mindegy, hogy mennyi csapatot hasonlítunk össze mennyivel.

Elsőként lépjünk vissza tíz évet az időben! A 2003/2004-es szezonban például 12 csapatos volt az NB1, de az NB1/B már 18. A harmadosztály pedig az NB2 nevet viselte és két 16-os csoportba voltak szétosztva a csapatok. Csakhogy volt ám még 6 darab 16 csapatos NB3 is! Ezt a 96 csapatot kihagytam, mert a negyedosztály már akkor sem igazán profi kategória, ha NB-s elnevezést visel, másrészről ez volt a létező legrosszabb, legérdektelenebb és legkomolytalanabb negyedosztályú bajnokság a hon futballtörténetében. Pedig sűrű a mezőny. Miért mondom ezt? Például pont ebben a szezonban esett meg az a csúfság, hogy a hat csoportból háromban (Alföld, Mátra és Tisza csoportok) sem feljutó, sem kieső nem volt az év végén. Ez híven jelzi a megyei bajnokok igyekezetét is a feljutásra, illetve az öldöklő harcot egy osztállyal feljebb a kiesés elkerüléséért. Feljutó a Duna csoportból sem volt, a Drávából pedig senki sem esett ki. Magyarán ez az NB3 tökéletes gátja volt a „természetes” kiválasztódásnak az egyébként sem túl ambíciózus csapatok motivációját sikerrel lenullázta.

Koncentráljunk hát az annál izgalmasabb három legmagasabb osztályra! Ne feledjük, hogy most nem 80, hanem csak 62 csapat ad országos képet.

Első érdekesség: a szezon végén ebből a 62 csapatból nyolc megszűnt – bár sokukkal ma már újra találkozhatunk. Ez a nyolc csapat az akkor még Lombard FC Haladás, a Balassagyarmat, a Dabas FC, a BVSC, a Sátoraljaújhely, a Tatai HAC, a Sárvári FC és a Szigetszentmiklós volt. Van hát feltámadás a magyar futballban! Ebből a nyolcasból a elgkülönlegesebb eset kétségtelenül a Haladásé volt,a mely bár osztályozón kivívta a bennmaradást a Nyíregyháza ellenében, de ezzel Pápának szereztek első osztályú csapatot.

A Hali még Lombard néven, a Kispesten oly' népszerű, jelenleg pókerező Saskőy még szabadlábon (2004 ápr.)

Egervári Sándor a Liverpool FC-nél?

1953. április 12-én született Várady Béla, a Vasas és a magyar labdarúgó-válogatott egykori csatára.

Sorozatunk ötödik részében a minden bizonnyal legismertebb magyar sportcsaládról lesz szó. Sikerességüket jól mutatja, hogy ebben az írásunkban hét kiváló sportemberről is említést tehetünk.

1957. január 23-án született Hlagyvik Gábor, a Rába ETO egykori védőjátékosa.

Hát, ennyi volt. Nem éppen dicsőséges módon sikerült befejeznie a magyar válogatottnak ezt az Európa-bajnokságot. Pedig az ellenfél egy nem kifejezetten világverő alakulat volt ma este, Ausztria gárdája, akik számára már az is történelmi siker volt, hogy egyáltalán továbbjutottak a csoportból. Kötelező győzelem lett volna, és akkor utána számolhattuk volna a gólkülönbséget.

Nem így történt.

Weber lő gólt (Fotó: EHF)

Nagy László jobbátlövő poszton szerepel a Veszprémben, és, amikor éppen van hozzá kedve, akkor a magyar válogatottban is. Most éppen sérülés miatt nem vesz részt az Európa-bajnokságon, korábban pedig volt, hogy éveken át mindig talált valami indokot, amivel visszautasíthatta a hívást.

Mocsai Lajos szövetségi kapitány (balról) és Nagy László (Fotó: MTI)

Kezdjük a végéről. Dánia számára ezen az Európa-bajnokságon egyetlen eredmény fogadható el: ha megnyerik. Ők a címvédők, hazai pályán játszanak, ez előző VB ezüstérmesei. Számukra az ezüst is egyértelmű kudarc volna.

És ennek megfelelően játszák végig ezt a két hetet. Bár első ránézésre ez nem látszik rajta, Ulrik Wilbek talán a világ legjobb edzője (a szerző véleménye szerint mindenképpen az), komoly taktikus is, és tökéletesen kézben tartja a válogatottjának kéthetes erőbeosztását. Számukra az EB majd az elődöntővel kezdődik, az oda vezető meccseket úgy kell lejátszani, hogy kettővel se lépjen többet senki (pláne nem a meghatározó játékosok), mint amennyit feltétlenül muszáj.

Mikkel Hansen lő kapura (Fotó: EHF)