Válogatott okosságok

1983. március 19-20., a hónap utolsó előtti hétvégéje

Március 15-re emlékezett az ország

Nem is kell győzni. Persze jó volna, de nincs jelentősége: egy százgólos győzelemmel se érhető el a csoport harmadik helye és egy szolid, négygólos vereséggel is elérhető a negyedik hely - az olimpiai selejtező miatt ez nem jelentéktelen.

Fotó: IHF

1983. március 12-13., a hónap második hétvégéje

A C csoportos jégkorong-világbajnokságon hazai környezetben reménykedhet a jó szereplésben a magyar csapat

Kevesebb, mint egy nap szünet után kellett pályára lépnünk Tunézia ellen. Az már korábban eldőlt, hogy a magyar válogatott nem érheti el az elődöntőt, de ilyen reményeink azelőtt is legfeljebb elméletben lehettek. A csapat fő célkitűzése, az olimpiai selejtezőn való részvétel lehetőségét ígérő helyezés elérése szempontjából viszont kiemelt jelentősége volt a mai mérkőzésnek. Ha nem nyerünk, inkább csak a csodában bízhatunk. Ha nyerünk, akkor reménykedhetünk tovább, de az Egyiptom elleni döntetlen miatt még nyitott a sorsunk.

Fotó: MKSZ/Kovács Anikó

Nehéz az ilyen mérkőzéseket értékelni. Az nyilvánvaló, hogy a dán válogatott kerete sokkal erősebb, mint a magyaré, ez még akkor is így volna, ha a magyar csapatba nem ifjoncok kerültek volna sérülések miatt. Ugyan ez két évvel ezelőtt, amikor szintén ugyanebben a fázisban futottunk össze a világbajnokságon, is igaz volt, de az akkor egy kieséses meccs volt. Az új (igazából régi-új) lebonyolításban viszont középdöntős csoportmeccs. Ez pedig egy óriási különbség. 

Fotó: IHF

Az már az utolsó csoportmeccs előtt eldőlt, hogy a magyar válogatott továbbjut a középdöntőbe. Az is, hogy a csoportunkból rajtunk kívül Svédország és Egyiptom jön, tehát továbbvisszük az Egyiptom elleni döntetlent, és a svédek elleni eredményt.

Fotó: Popál Balázs

Már negyedszer léptek pályára fiaink a kézilabda-világbajnokságon, és még mindig nem játszottunk európai csapat ellen. Ritka szerencsés sorsolás ez, még ha csak részben tudtunk is vele élni. 

Fotó: IHF

Az argentinok elleni pontvesztés után a magyar csapat házatáján is érezték, hogy ez eléggé kellemetlen, és mindenki számára világos volt, Angolát, bárhogy is, de muszáj lesz megverni. Az afrikaiak viszont az első fordulóban legyőzték Katart, és bár tudjuk, hogy az öbölmenti ország csapata messze van már attól a szinttől, miakor négy éve hazai pályán ezüstérmesek lettek, azért Angola felettük aratott győzelme mégis figyelmeztető jel volt. 

Fotó: IHF

Előzetesen a nyitó, Argentína elleni találkozót gondolhattuk a legkönnyebbnek a kézilabda-világbajnokságon a magyar válogatottra váró mérkőzések közül. Látván a csoportunk másik találkozóját, ahol az esélytelennek tartott Angola egy góllal megverte Katart, csak erősödhetett ez a véleményünk.

Fotó:MTI/Illyés Tibor

1983. március 5-6., a tavasz első hétvégéje

Nyolcvan éve alakult meg a Vasas Szakszervezet. Kommunista műszakok az évfordulón, újabb elemet emeltek be a korszerűsödő Árpád-hidba

A német ifjúsági (U19) kézilabda-bajnokságban sokkal kevesebb mérkőzést játszanak, mint magyar megfelelőjében: a szezon folyamán mindössze kilenc mérkőzésen kell a csapatoknak pályára lépniük, és erre jön rá a négyes döntő (összeasonlításul: Magyarországon 26 meccs és a négyes döntő szerepel a naptárban). Ezért is, olyan játékos, aki csak az ifibajnokságban játszik, nemigen van, a 16-19 éves kézilabdás lányok szinte mindegyike szerepel valamilyen felnőtt bajnokságban is - döntő többségük természetesen alacsonyabb osztályokban.