Gibsonpapa, diósgyőri vendégszerzőnk szombaton gondolt egyet és többedmagával megcélozta az MTK-katlant. Tette mindezt azzal a nem titkolt céllal, hogy kiszurkolja a Diósgyőri VTK sikerét ezen a kissé hidegre sikerült tavaszi zárófordulón. Nem is sejtette, hogy meggondolatlanságával mekkora zavart fog okozni a nézőkre egyáltalán nem számító hazai jegyeladók és rendezők köreiben. Utolsó fillérjeit sörre és meccsbelépőre szánta, így se virágcsokrot, se bonbont nem kaptak a pénztáros nénik. Ő meg jegyet nem kapott. A meghűlésen többé-kevésbé már túltette magát, de még három nap távlatából is úgy gondolja, hogy itt valami nagyon nem volt rendben.

Sándorom, hallottad mi történt szombaton? Az MTK-Diósgyőr meccsre nem tudtak beléptetni 260 embert, és ingyen engedték be őket a második félidőben. Kétszáz bejutott időben, még kétszáz pedig az első félidő közben. Képzeld Sándor, a sör és a forralt bor az első félidő tizenharmadik percében elfogyott.

Szóval milyen névre írjam a jegyet, Aranyom?

Két pénztár üzemelt. Kettő. Regisztrálni kellett, mert a rendőrség, akit a Kínai Piac Charles Bronsonja vezet, kiemelt kockázatú meccsnek nyilvánította. Most tekintsünk el attól, hogy a mérkőzés két kockázata közül az egyik a meghűlés, a másik pedig az aranyér volt, szorítkozzunk a lényegre. Ezt hogy gondoltátok, amikor odafenn kitaláltátok ezt a regisztrációsdit? Nem számoltátok ki, hogy egy öreg nénike két ujjal két adatot két perc alatt visz be, akkor az egy óra alatt harminc ember, ami két pénztár esetében hatvan? Tehát ha megjelenik egy kritikus tömeg egy mérkőzésen (skandallum!), mondjuk a feldolgozhatatlan HÁROMSZÁZ, akkor az öt óra? És azt hallottad Sanyi, hogy utána az MTK közleményben lebaszott minket, hogy nem vettük meg elővételben a jegyet, illetve hogy egyáltalán megjelentünk hirtelen sokan? Ahhoz mit szólsz, hogy kétszázhatvanan nem regisztráltak, ingyen jöttek be, hovatovább még a forgókapun sem mentek át? Gondolj bele, akár egy német feliratú zászló is lehetett volna náluk! Kész szerencse, hogy ez nem történt meg, pörögne a számláló megint!

Pedig már Keleten is megoldották. Nincs forgókapu

Nagy bátorságról tettél tanúbizonyságot Sanyikám, amikor twittertomiba beletörölted pörköltszaftos kefebajszod azon a hírhedt sajtótájékoztatódon, de azért lássuk be: ők csak simán ellopták az egészet a picsába, aztán lerakták egy raktárba, ti meg még minket is szívattok ezzel az egésszel. Ilyen szoftvert nagyanyám is megírt volna hetvennégyben kötőtűvel, a kapukat meg egy óvodáscsoporton tesztelhettétek, mert egy normális ember már csak oldalazva fér át rajta, egy magadfajta – khm, hogy is mondjam – megtermettebb ember meg sehogy. Ja, hogy te nem regisztrálsz, nem mész át forgókapun? Az más.

Tényleg Sándorom, te Szilaj Jász, idén voltál már meccsen? A Vezér segge lukának félhomályából narancssárga karkötőben megtekintett Vidi meccs, és a Szerethető szabadon kiválasztott égése nem ér. Látod mi történik? Az átlagnézőszám lassan kétezer alá csökken, a ti kemény és alázatos munkátoknak köszönhetően (bár ugye azt mindketten tudjuk Sándor, hogy ez csak azért nem történt meg eddig, mert a lakájmédiátok még a REAC-nak is képes volt bemondásra háromezret beírni). A Felcsút (akiknek van mersze bitorolni csodálatos Puskásunk nevét, de ez is másik történet, nem hagyom magam eltántorítani) átlagnézőszáma csalva is csak 700. Mert azt ugye mindketten tudjuk Sándor, maradjon köztünk, hogy ebbe a hétszázba már beleszámoltátok Ráchelünk násznépét is, de őt már végképp ne keverjük ide. De igazad van: ha megépül majd Szeretett Vezetőnk kertjének végében a négymilliárdos, egy nagyobb rangadón összejöhetnek akár négyszázan is. Neked meg Hernádinak gondolom bérelt helye lesz a VIP-ben, ha addig őt el nem viszi az Interpol.

Pedig vannak eredmények és jó játékosok a hazai labdarúgásban

Még mielőtt azzal vádolnál, hogy átszövöm a levelemet politikával, térjünk vissza az eredményeidre: a válogatott produkált egy 1-8-at és egy 0-3-mat. A klubcsapataink kellően tudtak koncentrálni a Mennyeire, mert még a szeptembert sem élték meg a nemzetközi porondon. Az utánpótlás csapataink soha nem látott mélységekben szárnyalnak, ha jól emlékszem, még a fejlett Albánia is simán elpicsázott minket. A nézőszám lassan, de biztosan csökken. Szünetel a szervezett szurkolás Diósgyőrben, hangulattalanok a meccsek Debrecenben, Újpesten egymás ellen fordultak a szervezett szurkolói csoportok, csakúgy, mint a Fradinál. Diósgyőr, Debrecen, Újpest, Fradi. Tudod, mi a közös bennük? Igen, igen Sanyi, pontosan. Egyedül ezekben a stadionokban volt hangulat. Most már ez sincs.

Kurva egy világ van, Sanyi. Urambátyám világunkban kapsz stadiont, ha úgy van, klubcsapat elnöki székét, ha elég magasra nyaltad magad a Pártban, őrzési megbízást, MLSZ státuszt, szoftvertelepítést, alvállalkozói felkérést, sajtos pogácsát, hátba veregetést Berzi Sándortól, nyálas orcapuszit Szőllősi Györgytől.

Csak focit nem kapsz, Sándorom. Meg hangulatot.

Ajánlhatunk könyvet Karácsonyra? Városok, stadionok kocsmák. Igazi magyar futballregény, a magyar labdarúgás egy igen sötét évtizedéről - többek között a Diósgyőrről, diósgyőri túráról és még számtalan olyan örömről, bánatról, amit csak egy magyar szurkoló ismerhet és élhet át. Miskolcon kapható az Auchanban, a Szinvapark Könyváruházban és a Pátriában (Fókusz könyváruház). Országszerte a Líra és Lant könyvesboltjaiban.

Mennyit írjunk be? Bérletesekkel együtt megvan ez vagy 15 ezer