Válogatott okosságok

Ireen Wüst

Hollandia az eddigi téli olimpiák történetében - Szocsit is beleszámítva - összesen 4 érmet szerzett. Ezt még mi is túlszárnyaljuk az eddig szerzett 6  éremmel, bár a hollandok érmei valamivel szebben csillognak, mint a mieink. Sjoukje Rosalinde Dijkstra aranyat és ezüstöt is nyert női korcsolyában a hatvanas években, az amerikai Dianne de Leeuw is összekorcsolyázott nekik egy női egyéni ezüstöt, Vancouverben pedig Nicolien Sauerbreij révén még egy hölgy szerzett nekik dicsőséget, ezúttal hódeszkán egy aranyat.

Anyám, ha szeretsz egy kicsit, vegyél egy korcsolyát!

Jó, jó. Ebbe még nem számoltuk bele a gyorskorcsolyát. Azzal együtt már 110 érmük van, aminek nagyjából harmada arany, harmada ezüst és harmada bronz. Szocsiban 24 érmükből 23-at gyorskorcsolyában nyertek. Köztük Ireen Wüst, aki afféle Papp Lászlóként már sorozatban a harmadik olimpián nyer aranyat (Szocsiban még emellett három ezüstöt is). Ezeket a sztárokat egyébként 2012-ben a budapesti Európa-, 2013-ban pedig a  debreceni világbajnokságon a magyar közönség is megcsodálhatta.

A hollandok joggal büszkék és a fanyalgó veszteseknek sem szégyellnek tanácsokat adni. Amikor az amerikaiak, akik csak egy érmet szereztek gyorskorcsolyában,  Jillert Anema-nak, a holland edzőnek a véleményét kérdezték a gyenge szereplés okáról, akkor a szókimondó mester a következőket válaszolta:

Nem kellene olyan sok pénzt és tehetségek egész sorát elpazarolni olyan hülye sportokra, mint az amerikai futball. Fel kellene fogni, hogy ha a világ ellen akarnak versenyezni, akkor az amerikai futball egy idióta sport, amire felesleges időt és tehetségeket pazarolni. Négyévente jönnek egy páran, és azt hiszik elég tehetségesek ahhoz, hogy minket megverjenek. Nem fognak. Nem fognak 4 év múlva, nem fognak 8 év múlva sem. Egy gyorskorcsolyában megszerzett aranyérem egyébként pontosan annyit ér, mint egy kosárlabda elsőség.

A gyorskorcsolya az első olimpia óta versenyszám, a holland érmekre azonban az ötvenes évekig kellett várni. A teljes dominanciát az utóbbi 15 évben érték el. Hogyan? Azt mondják, egy olyan sportot akartak kiválasztani és egy olyan sportba akartak befektetni, ami a génjeikben van és amiben ők nyernek.

Holland hadgyakorlat a jégen. A genfi konvenció nem tiltotta.



Mi a titkuk?

1. Történelem. Az első versenyeket a 17. század elején tartották.

2. Testalkat. A hollandok között sok a magas ember, 180-185 centi magasság ideális ehhez a sporthoz.

3. Tudomány. A versenyzők felszereléseit és a gyors pályákat a legjobb (és világszínvonalú) holland egyetemek kutatói fejlesztik.

4. Csarnokok. Az USA-ban (régen nagyhatalomnak számítottak ebben a sportban) 2 gyorskorcsolya-edzőközpont van. Hollandiában 17.

5. Népszerű. Az atletikus testalkatú, sportban tehetséges fiatalok szívesen választják ezt a sportot.

6. Utánpótlás. Fiatalon kezdik, legtöbbször kisgyermekkorban és olimpiai bajnok edzők keze alatt csiszolódnak

7. Profizmus. Hollandiában a legjobbak "csak" a korcsolyából meg tudnak élni. 7 profi csapat van, körülbelül 60 profi korcsolyázóval.

8. Tömegsport. Ha befagynak a csatornák, akkor indulhat az Elfstedentocht nevű verseny, amelynek története egészen a 19. századig nyúlik vissza. Ennek keretében a 11 várost érintő 200 km hosszú pályán több mint  tízezren versenyeznek.