Válogatott okosságok

1959. március 15-én született Dékány Gábor, a Csepel, az Újpesti Dózsa és a magyar olimpiai válogatott egykori csatára.

A Budapesti Honvéd korosztályos csapataiban ismerkedett meg a labdarúgás alapjaival. Az ifjúsági csapatból kiöregedve sorkatonaként került Ceglédre, a Honvéd Bem József SE-be.

1980 őszén az NB II-es Honvéd Bem József SE játékosaként

Ceglédről igazolt 1981 tavaszán a Csepel SC-be.

A kép jobb szélén 1982-ben a videotonos Csuhay József és Disztl László őrizetében

Három és fél szezont töltött el piros-kékben, ezen időszak alatt 76 bajnoki találkozón 25 gólt szerzett. Ezzel a csepeli labdarúgás történelmének tizenhatodik legeredményesebb játékosa lett.

A Csepel 1982 őszi csapatképén az ülő sorban jobbról az utolsó játékos

Legeredményesebb szezonja az 1982/83-as volt, mikor 28 elsőosztályú bajnoki találkozón 13 gólt szerzett.

Az 1983/84-es bajnoki szezon közepén Temesvári Miklós vezetőedző külön kívánságára igazolt az Újpesti Dózsába.

Első hivatalos fotója lila-fehérben

Átigazolásának egyik érdekessége volt, hogy Dékány volt az első olyan labdarúgó, akinek nyilvánosságra hozták a felek az átigazolási díját. A két csapat akkor négyszázezer forintban állapodott meg (akkoriban ötezer forint a jobb havi keresetek közé tartozott).

Pályafutása jól indult a lila-fehéreknél, az NB I. 19. fordulójában az ő duplájával nyertek a lilák Zalaegerszegen.

Ennek ellenére nem futott be eredményes pályaívet a Megyeri úton. Egyrészt csatárposzton nagyon erős volt a felhozatal akkoriban, Fekete Lászlóval, Törőcsik Andrással és Kiss Sándorral kellett megküzdenie a csapatba kerülésért, másrészt túl gyakran hiányzott hosszabb-rövidebb ideig edzésekről. Egy bokaszalag-szakadás miatt a további pályafutása is komoly veszélybe került. Két és fél szezon alatt mindössze 42 bajnoki találkozóig jutott és csak 5 gólt szerzett.

1985 tavaszán

1986 nyarán a nagy feljutási tervekbe vágó NB II-es Salgótarjáni BTC-be igazolt. A várt siker elmaradt, nem épült a karancsalján aranycsapat, de ez nem Dékányon múlt.

A Salgótarján 1985/86-os csapatképén az álló sorban jobbról a harmadik játékos

1989-ben Finnországba igazolt, a Lovisa Tor együtteséhez, ahol egy szezont töltött el. További pályafutásáról nem maradt fent semmi az utókornak.

1983-ban többször is szerepet kapott dr. Mezey György olimpiai válogatottjában.

1983 őszén az olimpiai válogatott mezében

Dékány Gábor, sajnos, azon labdarúgók közé tartozik itt, az Osztálynaplóban, akik nem futottak be olyan karriert, mint tehetségük alapján predesztinálva lettek volna erre...

Később még utánpótlás edzőként szerepet vállalt a magyar labdarúgásban.

A III. kerület nevelőedzőjeként

2016 februárjában egy találkozót szerveztünk, hogy leüljünk beszélgetni a régi szép időkről. A kérdéses időpontban félúton voltam hozzá, mikor kaptam egy telefonhívást, ne menjek, mert a szívével kórházba került. Pár nap múlva Deka fia örömmel értesített, hogy már jobban van, kiengedték a kórházból. Úgy terveztük, nemsokára összehozzuk az elmaradt beszélgetést.
Dékány Gábor 2016. április 9-én, életének ötvennyolcadik évében váratlanul elhunyt.