Második részéhez érkezett sorozatunk, melyben magyar futballdinasztiákat szeretnék bemutatni, megismertetni a Kedves Olvasókkal. Előző részünket itt olvashatják. Az eredetileg három részesnek szánt sorozat több részből fog állni. Menet közben az általunk eredetileg bemutatni tervezett futballdinasztiák száma közel a duplájára nőtt egy hét alatt. Egyrészt forráskutatás közben bukkantak fel újabb nevek, másrészt olvasóinktól is kaptunk újabb ötletek. Jöjjenek, tehát, a futballcsaládok, ezúttal H-tól K-ig.

Hajdúék

Hajdú József és Hajdú Attila

Hajdú József, a tízszeres ifjúsági válogatott kapus közel két évtizeden keresztül védett az NB1-ben, összesen 230 mérkőzésig jutott az MTK, a VM Egyetértés és az FTC csapataival. Sikerlistája impozáns, három Magyar Kupa (MNK) győzelem, két bajnoki cím, egy-egy bajnoki ezüst és bronzérem. A Fradi Örökös Bajnoka. Fia, Hajdú Attila, 204 elsőosztályú mérkőzéssel büszkélkedhet. Játszott a Vác, a Csepel, a Szeged, a Fradi, a Vasas, a Sopron és az MTK csapataiban. Kétszeres magyar bajnok, BL résztvevő, továbbá tízszeres magyar válogatott.

Halmosiék

Halmosi Zoltán és Halmosi Péter

Halmosi Zoltán a Haladás középpályásaként 1967 és 1981 között 306 NB1-s találkozón szerepelt és 19 gólt szerzett. Legjobb eredménye egy Magyar Kupa (MNK) ezüst és egy bajnoki negyedik hely. Tizenegyszeres magyar válogatott volt, 1 gólt szerzett. 

Halmosi Zoltán egyetlen gólja a válogatottban 0:26-tól

Fia, Halmosi Péter, jelenleg is a Haladás játékosa. A szombathelyi gárdán kívül még a Debrecenben szerepelt Magyarországon, összesen  254 bajnoki mérkőzésen lépett eddig pályára és 51 gólt szerzett. Külföldön játszott Ausztriában a Grazer AK, Angliában a Plymouth és Hull City csapataiban. Két-két magyar bajnoki címe és Szuperkupa győzelme van a vitrinben, harmincötszörös magyar válogatott, gólt nem szerzett.

Halmosi apja fia

Híresék

Híres (Hirth) Alajos és Híres Gábor

Híresék eredeti családneve Hirth volt, de apuka, Híres Alajos magyarosította ezt. A hátvéd a Gammában mutatkozott be 1941 és 1944 között az NB1-ben, de játszott az elsőosztályban még 1945-ben az Újpesti MTE-ben, 1947/48-ban a Csepelben és 1952-ben az Izzóban is. Alacsonyabb osztályban még a Magyar Pamut játékosa volt. A Csepellel ráadásul magyar bajnok lett. Fia, Híres Gábor, méghíresebb lett. A Vasasban kereken 200, az MTK-VM-ben 188 bajnoki meccsen lépett pályára, összesen 5 gólt szerzett középhátvédként. Pályája csúcsán, 1987-ben, négyszer a címeres mezt is felhúzhatta. Egyszeres magyar bajnok, kupadöntős, bajnoki ezüstérmes és Közép-európai kupa (KK) győztes, kétszeres Magyar Kupa (MNK) győztes és háromszoros bajnoki bronzérmes. (A fiatalabb generációnak mondom, Híres egy érdekes jelenség volt a pályán. Hihetetlen robusztus és betonkeménységű játékáról volt emlékezetes. Ha odalépett, repült mindenki körülötte. Remekül keresztezett, a helyezkedése egészen káprázatos volt. Mégis a mozgása, hogy finoman fogalmazzak, rettenetesen darabos volt. csapatainak szurkolói imádták, az ellenfél drukkerei cikizték, megmosolyogták. A mozgása miatt, a sok jó tulajdonsága mellett, mégis, nincs rá jobb szó, -nem volt az!!- ügyetlennek tűnt. Akkori edzője, Verebes Mágus, egyszer kijelentette róla, ő Európa legjobb középhátvédje. Neki ez hihetetlen önbizalmat adott, az ellenfél szurkolói méginkább megmosolyogták. Nem ő tehetett a kinyilatkozásról, mégis, valahogy, belőle lett "áldozat" a magyar futballpályákon - a szerkesztő megjegyzése.)

Horváth "Perásék"

Idősebb Horváth "Perás" Gábor és ifjabb Horváth "Kispera" Gábor

Az apuka, idősebb Horváth Gábor, Székesfehérvár szerte csak a "Perás" becenéven ismert. A Videoton történelmében a balhátvéd játszotta a harmadik legtöbb bajnoki mérkőzést. 1979 és 1991 között 317 NB1-s mérkőzésen 6 gólt szerzett a hatszor ifjúsági-, és kétszeres utánpótlás válogatott labdarúgó. Egyszeres Magyar Kupa (MNK) döntős és bajnoki bronzérmes, UEFA Kupa döntős. Az 1984/85-s nemzetközi kupasorozatban is magáénak mondhat egy elképesztő rekordot, harmadmagával csak 45 percet hiányzott a mérkőzésekről... Fia, ifjabb Horváth Gábor, (matematikai és biológiai számítások szerint akkor fogant, mikor a Videoton Párizsban játszott UEFA Kupa mérkőzést, és édesanyja egy kedvezményes IBUSZ út keretében megtekinthette az édesapa Paris St. Germain-Videoton 2:4-s mérkőzését), az egykori tizenötszörös utánpótlás válogatott hátvéd a Videotonban közel 150 bajnoki mérkőzést játszott és 4 gólt szerzett. Három év hollandiai kitérő után 2013-ban tért haza, ezúttal a Paks csapatába. Négy alkalommal a címeres mezt is felhúzhatta. Egyszeres Magyar Kupa győztes, bajnoki ezüst-, és bronzérmes. 2010-ben az Év Labdarúgója címet kapta meg. 

Jagodicsék

Jagodics Zoltán, Jagodics Márk és Jagodics Bence

Egy fiatalabb futballdinasztiáról beszélünk ezúttal, hisz az alapító, Jagodics Zoltán pályafutása csak a közelmúltban ért véget. A Haladás, az ETO, a Fradi és a Paks egykori védőjátékosa 230 elsőosztályú mérkőzésen 35 gólt szerzett. A hétszeres válogatott játékos címeres mezben 1 gólt lőtt. Címei közt szerepel egy-egy bajnoki arany-, és bronzérem, illetve Magyar Kupa győzelem, továbbá két bajnoki ezüstérem. Az Üllői úton az Újpest ellen 1996-ban szerzett gólját a szurkolók beválasztották a Fradi legszebb góljai közé (bevallom, nekem is tátva maradt a szám a helyszínen, az akkori A-B-C kanyarban).

Fiai közül az idősebbik, az utánpótlás válogatott Márk, édesapjához hasonlóan, a Haladás színeiben mutatkozott be az élvonalban. A tehetséges belső védő 12 NB1-s mérkőzésen játszott eddig, jelenleg kölcsönben játszik Ajkán. A kisebbik Jagodics, Bence, még nem esett át a tűzkeresztségen, jelenleg a Haladás II. keretének védőjátékosa. 

Jagodics apja fia (Márk és Zoltán)

Józsiék

idősebb Józsi György és ifjabb Józsi György

Idősebb Józsi György Nagykanizsáról került a Zetéhez. A középpályás 1970 és 1979 között 145 NB1-s mérkőzésen 20 gólt szerzett. Fia, ifjabb Józsi György, szintén a középpályán játszik, csakúgy, mint édesapja. Eddig a Zete, a Győr és Fradi csapataiban 246 bajnoki mérkőzésen 36 gólt szerzett. A jelenleg is aktív játékosnak eddig egy-egy bajnoki elsősége és Ligakupa győzelme, továbbá három bajnoki broznzérme van.

Kardosék

idősebb Kardos Ernő és ifjabb Kardos Ernő

Idősebb Kardos Ernő a PMSC színeiben 1971 és 1982 között 173 bajnoki mérkőzésen 27 gólt szerzett. Az egyszeres válogatott csatárnak van egy Magyar Kupa (MNK) ezüstérme. Arról is volt híres, pályára lépésekor ő volt a magyar labdarúgó válogatott 600. játékosa. Fia, ifjabb Kardos Ernő a nevelőegyesületében, a PMSC-ben már számtalan bajnokin pályára lépett, mikor leigazolta a Ferencváros. Az igazi ismertséget ez hozta meg neki. A Fradiban, szerencsétlenségére, mindössze 8 bajnoki mérkőzésen léphetett pályára a fiatal középpályás. Még odaigazolásának őszén, Fehérváron egy  ütközés során bokatörést szenvedett. Utólag ez olyan súlyosnak bizonyult, hogy abba kellett hagynia a labadarúgást, legalábbis az élvonalban. Egyszeres magyar bajnoknak mondhatja magát.

Királyék

Király Ferenc és Király Gábor

Az édesapa, Király Ferenc, a Haladás játékosa volt több, mint egy évtizeden keresztül. A középpályás 1970 és 1984 között 260 bajnoki mérkőzésen 30 gólt szerzett. Legjobb eredményei egy bajnoki 5. helyezés, egy Magyar Kupa (MNK) ezüst és egy Nehru Kupa győzelem. Fia, Király Gábor, a magyar pályákon ennyit nem tudott felmutatni. 1993 és 1997 között 96 bajnoki (NB1 és NB2) mérkőzésen lépett pályára, szintén a Haladás csapatában. Legnagyobb magyarországon elért sikere egy másodosztályú aranyérem 1995-ben. 1997 óta (immáron több, mint tizenhat éve!!) külföldön jeleskedik. Csak a legemlékezetesebb állomásai: Hertha BSC 198, Chrystal Palace 111, TSV München 146 bajnoki mérkőzés. És akkor még a sallangot nem is említettük... Bundesliga bronzérem, BL szereplés, Bundesliga legjobb kapusa, Magyarországon négy alkalommal az Év Labdarúgója. Mindezek mellett 90 válogatott mérkőzés, már közel a negyvenhez, de pályafutásának koránt sincs még vége...

Kisznyérék

Kisznyér Sándor és Kisznyér Ádám

Kisznyér Sándor, az édesapa, 1981 és 1984 között 90 NB1-s mérkőzésen szerepelt az Újpesti Dózsában és 17 gólt szerzett. Kétszeres Magyar Kupa (MNK) győztes, KEK negyeddöntős, Négy-négy mérkőzés az olimpiai válogatottban és az utánpótlás válogatottban, egy hivatalos magyar válogatott mérkőzés. Ki tudja, mi és mennyi maradt benne. 1984 őszén, mikor a negyedik szezonját kezdte a Megyeri úton, októberben kiderült, súlyos szívkoszorúér rendellenessége volt, orvosai azonnal eltiltották az aktív pályafutástól. Alig múlt huszonöt éves. Fia, Kisznyér Ádám, igazolhatja, nem csak a tehetséget lehet örökölni, hanem a sorsot is. A tehetséges csatár alig múlt tizennyolc éves, amikor bemutatkozhatott az NB1-ben, ráadásul ugyanabban a klubban, mint édesapja. 6 bajnoki mérkőzésig jutott, mikor egy edzésen összefejelt egy csapattársával - szilánkos homlokcsont törés lett a vége. A teljes gyógyulása után az orvosok csak fejvédőben és csak saját felelősségére engedték volna játszani, de ezt már nem vállalta. Talán, Ádám fia majd, egyszer, valamikor...

Koltaiék

Koltai István és Koltai Tamás

Koltai István a hetvenes években játszott a Rába ETO-ban. Egyszeres Magyar Kupa (MNK) győztes és magyar bajnok (az előző részünkben említett Füzi Gézához hasonlóan úgy lett bajnok, hogy már gyakorlatilag befejezte pályafutását, mikor Verebes az 1981/82-s, első bajnokcsapatában egy alkalommal, csereként, pályára küldte). Fia, Koltai Tamás, eddig 136 NB1-s mérkőzésen lépett pályára és 23 gólt lőtt. Egyszeres magyar bajnok és kétszeres bronzérmes. Címeres mezben, 2008 óta, tizenkétszer lépett pályára, jelenleg is a Győri ETO játékosa.

Korsósék

Korsós István és Korsós Attila

Az édesapa, Kosrsós István, a Rába ETO és a Vasas egykori kiváló balszélsője 1963 és 1972 között közel 200 NB1-s bajnoki mérkőzést játszott és szinte minden harmadik mérkőzésén rúgott gólt. Az egyszeres válogatott csatár címe közt szerepel egy-egy Magyar Kupa győzelem és ezüstérem, bajnoki bronzérem, két bajnoki arany mindkét csapatával, BEK negyed-, és elődöntős. Ezek mellett többszörös ifjúsági-, utánpótlás-, és B-válogatott volt. Fia, Korsós Attila, 189 NB1-s mérkőzéssel rendelkezett, 46 gólig jutott, nem rég még alacsonyabb osztályban, a Ménfőcsanak csapatában játszott, de profiskodott két alkalommal Ausztriában a Salzburg csapatában is. Egyszeres magyar bajnok és bronzérmes, kétszeres magyar kupa ezüstérmes és bajnoki bronzérmes. A válogatottban 17 mérkőzésen 3 gólt szerzett.

Kovácsék

Kovács II József és Kovács Péter

Az apuka, Kovács II. József, a Vöröskovács, a SBTC csapatában közel 30 NB1-s mérkőzést játszott, mikor Újpestre került. Ott 1977 és 1979 között 6 bajnokin lépett pályára a középhátvéd kétszeres magyar bajnok. Fia, Kovács Péter, az Újpest és a Vác csapataiban összesen 21 NB1-s mérkőzést játszott és 3 gólt szerzett. Magyar bajnoki ezüstérmes. 1998 óta játszik finn, norvég és belga klubokban. Tizenöt év alatt 385 bajnoki mérkőzést az említett bajnokságokban és közel 200 gólt rúgott. A tízszeres válogaott játékosnak külföldön számtal díja és címe van. Többek között Finnországban kupagyőztes, bajnok, bajnoki bronzérmes, Norvégiában kétszeres gólkirály. Jelenleg is játszik a  Strømsgodset IF csapatában.

Kőhalmiék

Kőhalmi Gábor és Kőhalmi András

Az édesapa, Kőhalmi Gábor, a Csepel középhátvédje volt. 1980 és 1984 között 123 bajnoki mérkőzésen 3 gólt szerzett. A kétszeres válogatott labdarúgó legjobb eredménye egy őszi elsőség és egy bajnoki 4. helyezés. Az 1984-ben kirobban bundaügyben örökre eltiltották. Fia, Kőhalmi András, az Újpestben és a REAC-ban 101 NB1-s mérkőzésen 3 gólt szerzett. Az ifjabbik Kőhalmi is gyanúba keveredett többedmagával a rákospalotaiak bundabotrányában...

Reméljük, sorozatunk második része is tartalmazott újdonságot és érdekességet. Egy hét múlva jövünk a harmadik résszel, ezúttal csak annyi biztos, hogy az M betűtől indlunk...