Sorozatunk második részében azt a családot mutatjuk be, amelynek egyik tagja az aranyérmek tekintetében minden idők legeredményesebb magyar sportolója az olimpiai játékokon (Első részünket itt olvashatják). Világviszonylatban is egyedülálló teljesítményén túl (a téli és nyári olimpiákat is beleértve a mai napig mindössze 11 sportoló szerzett nála több aranyérmet) az is az ötkarikás játékok legendás alakjai közé emeli, hogy apósa, felesége és egyik fiuk neve is az olimpiai érmesek listáján szerepel.

Albert Bogen (1882. április 8., Kikinda, a mai Szerbia - 1961. július 14., Budapest) az 1912-es stockholmi olimpián még Ausztria színeiben szerzett ezüstérmet a férfi kardcsapat tagjaként, tizenhat évvel később azonban már a magyar párbajtőr válogatottban szerepelt Amszterdamban.

Lánya, Bogen-Bogáti Erna a mai Lengyelország területén lévő Jaroslawban született az 1906-os év utolsó napján. A Honvéd Tiszt Vívó Klub és BEAC versenyzőjeként 1928-tól kezdve kilenc éven át volt a magyar vívóválogatott tagja. 1932-ben a Los Angelesben megrendezett ötkarikás játékokon a női tőrözők egyéni versenyében bronzérmet szerzett. A csapat tagjaként 1937-ben világbajnoknak mondhatta magát, valamint 1933 és 1935 között mindhárom alkalommal az Európa-bajnoki dobogó legmagasabb fokára állhattak. A kontinensviadalokról három ezüstérme is van, ezek közül kettőt szerzett egyéniben. Tizenhatszoros magyar bajnok, ebből tizenkétszer egyéniben diadalmaskodott, 1929 és 1935 között zsinórban hét alkalommal. Csapatban még 1952-ben, azaz 46 éves korában is országos bajnoki címet szerzett, ekkor már a Budapesti Vörös Meteor tőrvívójaként. Hosszú és boldog élet adatott meg neki, öt héttel 96. születésnapja előtt, 2002. november 23-án Budapesten hunyt el.

Bogen Erna a visszaemlékezések szerint Los Angeles felé tartva, a hosszú hajóút során kötött ismeretséget azzal a fiatalemberrel, akivel az olimpia után hamarosan összeházasodtak. Olimpiai arany-, illetve bronzéremmel kezdhették közös életüket, amely aztán majdnem hatvan éven át, egészen "Ali bácsi" haláláig tartott. Gerevich Aladár (1910. március 16., Jászberény - 1991. május 14., Budapest) a világtörténelem egyetlen sportolója, aki úgy vett részt hat olimpián, hogy mind a hatról aranyéremmel térhetett haza. (Mindenképpen meg kell említeni, hogy pályafutása csúcsán a II. második világháború miatt kétszer is elmaradtak a játékok.) Némi kárpótlásként Londonban duplázott, miután 1948-ban az egyéni versenyek során sem talált legyőzőre. Ez volt az egyetlen "szólóban" elért olimpiai bajnoki címe, a felszabadult víváshoz talán az is hozzájárult, hogy a versenynap reggelén táviratot kapott Budapestről: "Palkó megérkezett". Hetedik olimpiai bajnoki címét 1960-ban Rómában szerezte a csapattal, ekkor már betöltötte 50. életévét. Addigi páratlan eredménysora ellenére ezt a szereplését  előzőleg többen megkérdőjelezték az életkora miatt, Gerevich azonban csattanós választ adott nekik: az ötkarikás játékok előtt a magyar csapat valamennyi tagját kihívta egy asszóra, és senki sem tudta legyőzni őt...

Páratlanul hosszú és sikeres pályafutása alatt még egy olimpiai ezüst- és két bronzérem, kilenc világbajnoki (hét csapat, két egyéni), öt Európa-bajnoki (négy csapat, egy egyéni) és két főiskolai világbajnoki cím (mindkettőt Budapesten, 1935-ben szerezte a kardcsapat és a tőrcsapat tagjaként) is a nevéhez fűződik. Világbajnokságokról még két-két ezüst- és bronzérme, Európa-bajnokságról pedig egy harmadik helyezése is van. Mindezek mellett azért még arra is "maradt ideje", hogy 1928 és 1960 között a magyar bajnokságok során harmincegy aranyat, négy ezüstöt és öt bronzot szerezzen...

Ahogyan néhány sorral feljebb már írtuk, Gerevich Pál (Budapest, 1948. augusztus 10. - ) éppen a londoni olimpia idején született. Ilyen családi háttér mellett semmiképpen sem nevezhető meglepőnek, hogy ő is a vívóteremben találta meg a második otthonát. A BVSC sportolójaként 1972-ben és 1980-ban is olimpiai bronzérmet szerzett a kardcsapat tagjaként. Csapatban négyszeres világbajnok és kétszeres ezüstérmes, 1977-ben Buenos Airesben egyéniben is a világ tetejére állhatott. Ebben az évben az Év Sportolója választáson sem talált legyőzőre. Egyéniben négyszer nyert magyar bajnokságot, 1981-ben pedig a Vasas színeiben BEK-győzelmet ünnepelhetett. Hosszú ideje az ausztriai Mödlingben tevékenykedik edzőként.

A családfa úgy teljes, ha megemlítjük, hogy Gerevich Pál felesége volt Bardi Gyöngyi (Hosszúpályi, 1958. február 2. - ), háromszoros Európa-bajnoki bronzérmes, kétszeres olimpiai 4. helyezett, kétszeres BEK-ezüstérmes, tízszeres magyar és kétszeres török bajnok, több mint 300-szoros válogatott röplabdázó, akit a sportágában ötször választottak Magyarországon az év játékosának. Bardi Gyöngyi jelenlegi férje pedig Mészöly Kálmán (Budapest, 1941. július 16. - ), Európa-bajnoki bronzérmes, négyszeres magyar bajnok és háromszoros Közép-európai Kupa győztes labdarúgó, aki játékosként és szövetségi kapitányként is egyaránt 61 válogatott mérkőzésen vett részt. Az 1962-ben itthon az év labdarúgójának választott, kétszeres világválogatott Mészöly 1985-ben Törökország szövetségi kapitányaként is tevékenykedett. Egyik fia Mészöly Géza (Budapest, 1967. február 25. - ) kupagyőztes, tizennyolcszoros válogatott labdarúgó, aki pályafutása befejezése óta edzőként dolgozik.

Gerevich Pál testvére, Gerevich György két évvel volt idősebb öccsénél, ő nem annyira a páston, hanem az edzői pályán alkotott kiemelkedőt. A Vasas szakembereként többek között a világbajnok és olimpiai ezüstérmes Nemcsik Zsolt mestere volt, valamint a későbbi olimpiai bajnok Szilágyi Áron is a tanítványai közé tartozott. Közös munkájuk azonban sajnálatos módon nem teljesedhetett ki, miután Gerevich György 2008. augusztus 2-án, néhány nappal a pekingi olimpia nyitóünnepsége előtt elhunyt.

Blogunk szerkesztői az írói műfajban is kipróbálták magukat. Lepje meg magyar könyvekkel szeretteit, barátait Újévre, születésnapra, vagy névnapra! Városok,stadionok kocsmák. Igazi magyar futballregény, a magyar labdarúgás egy igen sötét évtizedéről - szerencselovagokról, a labdarúgásunk tudatos leépítkezésről és számtalan olyan örömről, bánatról, amit csak egy magyar szurkoló ismerhet és élhet át. A linkre kattintva minden további információ megtalálható a könyvről (ajánló, részlet, hol kapható?). Ezen felül ajánljuk blogunk másik állandó szerzőjének e-könyvben megjelent szatíráját is, melynek címe, a Nagy titok.