Válogatott okosságok

Sorozatunk negyedik részében három olyan házaspárt mutatunk be, akiknél a feleség és a férj is olimpiai érmet szerzett Magyarországnak. Az összeállításunk természetesen ezúttal sem teljes, a most kimaradókkal a későbbiek során más cikkekben foglalkozni fogunk.

Császár Mónika 1954. november 17-én született Budapesten. A Vasasban kezdte a pályafutását, de már a Postás SE versenyzőjeként volt tagja az 1972-es müncheni olimpián az összetettben harmadik helyen végzett női tornászcsapatnak. Egyéniben gerendán a negyedik helyet szerezte meg. Egy évvel később az Év ifjúsági sportolójává választották. 1974-ben csapatban világbajnoki bronzérmet szerzett. Gerendán és felemás korláton Európa-bajnoki 4. helyezésekkel is rendelkezik. A legszebb mozgású tornásznőnek tartották. 1975-ben kötött házasságot minden idők egyik legnagyobb magyar sportolójával, akitől tizenkét gyermeke született.

Balczó Andrásról van szó, aki 1938. augusztus 16-án Kondoroson született. Nyíregyházán kezdett öttusázni, ahol egy ifjúsági versenyen a kiemelkedően sikeres edző, Benedek Ferenc (Benedek Gábor olimpiai bajnok öttusázó bátyja) fedezte fel. Balczó az érettségi után Benedek kérésére a fővárosba került, ahol a Csepel SC versenyzője lett. A fiatalember hamar beváltotta a hozzá fűzött reményeket, hiszen 20 évesen az országos bajnokságon már egyéniben és csapatban is harmadik helyezést ért el, a világbajnokságon pedig az ezüstérmet szerzett csapat tagja volt. 1960-ban Rómában, 1968-ban Mexikóvárosban is olimpiai bajnoki címet nyert a csapattal, 1972-ben pedig az egyéni versenyek során diadalmaskodott. Mexikóvárosban egyéniben, négy évvel később Münchenben pedig csapatban szerzett olimpiai ezüstérmet. Az 1964-es olimpián nem vehetett részt, mivel előzőleg csempészés vádjával letartóztatták, és Móna Istvánnal együtt eltiltották az ötkarikás játékokon való szerepléstől. A világbajnokságokról tíz aranyéremmel (öt egyéni, öt csapat), hét ezüsttel (2+5) és két egyéniben szerzett bronzéremmel rendelkezik. A magyar bajnokságokon összesen tizenkét első, tíz második és négy harmadik helyezést ért el. Kivételes vívótudására jellemző, hogy 1963-ban párbajtőrvívásban is magyar bajnok lett. Rendszerellenes megnyilvánulásai miatt sportvezetői karrierje nem bontakozhatott ki, a háromszoros olimpiai bajnok Balczó András az Országos Lótenyésztési Felügyelőségnél dolgozott belovaglóként... Pályafutása alatt háromszor választották meg az Év Sportolójának. 1996-ban Magyar Örökség díjjal tüntették ki. 2004 óta a Nemzet Sportolója, 2011-től pedig Budapest díszpolgára.

A következő házaspár mindkét tagja a vívósport kiemelkedő alakjává vált.

Dömölky Lídia (Budapest, 1936. március 9. - ) a BEAC, a Budapesti Haladás, a Vasas SC és a Budapesti Vörös Meteor tőrvívója volt. 1956 és 1968 között négy olimpián vett részt. Legnagyobb sikerét 1964-ben Tokióban aratta, ekkor a női tőrcsapat tagjaként olimpiai bajnoki címet szerzett. Négy évvel korábban, valamint négy évvel később pedig az ezüstérmes magyar válogatott egyik erőssége volt. Négyszeres világbajnok, 1955-ben Rómában egyéniben és csapatban is a dobogó legtetejére állhatott, ezt 1959-ben Budapesten és 1967-ben Montrealban még egy-egy csapatarany követte. Négyszer szerzett világbajnoki ezüstérmet (egyszer egyéniben), és a csapat tagjaként van egy bronzérme is. 1963-ban Universiadét nyert. Tőr egyéniben hétszeres magyar bajnok. 1996-ban a magyar válogatottal veterán EB-t nyert, de még 2013-ban, 77 évesen is elindult a korosztályos világbajnokságon.

Férje, Sákovics József (Budapest, 1927. július 26. - Budapest, 2009. január 2.) tőrben és párbajtőrben is kiemelkedő eredményeket ért el. A Csepel, a Budapesti Lokomotív és a Budapesti Honvéd után a Budapesti Vörös Meteorban már évekig egy szakosztályban vívhatott - akkor már - feleségével. 1952-ben Helsinkiben olimpiai bronzérmet szerzett a tőrcsapat tagjaként. Négy évvel később Melbourne-ben a párbajtőrözőkkel a második, a tőrözőkkel pedig ismét a harmadik helyen végzett. 1953-ban Brüsszelben a párbajtőrvívás első magyar világbajnoki címét szerezte, hat évvel később Budapesten pedig a csapat tagjaként nyert aranyérmet. A tőrözőkkel két világbajnoki bronzérme van. 1963-tól 1968-ig, majd 1979-től egy éven keresztül a magyar vívóválogatott szövetségi kapitánya volt. Az ő nevéhez fűződik többek között a fizikai felkészítés bevezetése is a technikai edzések mellett. Az 1964-es tokiói olimpián négy magyar aranyérem igazolta reformjának helyességét. Rövid ideig a spanyol szövetség edzője is volt, valamint feleségével együtt a Harvard Egyetemen is tanított.

Több mint 50 évig éltek boldog házasságban

A harmadik házaspár szintén közös sportágban érte el kiemelkedő eredményeit.

Balázs Erzsébet (Budapest, 1920. október 15 - ) a BSE csapatában kezdett tornázni, sikereit azonban már a Postás színeiben érte el. 1948-ban a későbbi ötszörös olimpiai bajnok Keleti Ágnes egy szalagszakadás miatt nem vehetett részt az olimpián, így a tartalékként a csapatba került Balázs Erzsébet is tagja lehetett az összetettben ezüstérmes magyar válogatottnak. Egy évvel később a főiskolai világbajnokságon is második helyezést értek el. 1943 és 1953 között hét csapatbajnoki aranyérmet szerzett. Visszavonulása után versenybíróként és edzőként is tevékenykedett. A Budapesti Honvéd szakosztályában két évtizedig dolgozott, később Debrecenben és a magyar válogatott mellett is edzősködött.

                                   A 93 éves Balázs Erzsébet Borkai Zsolt MOB elnök társaságában

Férje, Baranyai László (Budapest, 1920. január 13. - Budapest, 1984. december 14.) szintén a Postás versenyzőjeként vett részt a londoni olimpián. Az összetett csapatversenyben bronzérmet szerzett. Tízszeres magyar bajnok, 1954-ben az egyéni összetettben sem talált legyőzőre. Ezen kívül ötször nyert csapatban, kétszer korláton és egyszer-egyszer gyűrűn, illetve nyújtón. 1949-ben Budapesten a főiskolai világbajnokságon feleségéhez hasonlóan ő is ezüstérmet szerzett a tornászcsapattal.

Ajánljuk szíves figyelmükbe blogunk két állandó szerzőjének regényét. Lepje meg szórakoztató magyar könyvekkel szeretteit, barátait Újévre, Húsvétra, születésnapra, vagy névnapra! Városok,stadionok kocsmák. Igazi magyar futballregény, a magyar labdarúgás egy igen sötét évtizedéről - számtalan olyan örömről, bánatról, amit csak egy magyar szurkoló ismerhet és élhet át. A linkre kattintva minden további információ megtalálható a könyvről (ajánló, részlet, hol kapható?). Ezen felül ajánljuk blogunk másik állandó szerzőjének e-könyvét is, melynek címe, a Nagy titok.