Válogatott okosságok

Szurkolói gondolatok, elemzések, mélázások a válogatottainkról, válogatás nélkül.

Ajánlataink

Sztancsik Richárd: Városok, stadionok, kocsmák

Rendelje meg közvetlenül a szerzőtől!

varosok.stadionok@gmail.com

Ár 2999 Ft.Részletek itt


kupanap.jpg



hungarianultras.jpg

Friss topikok

Facebook oldalunk

Kis magyar futballtérkép II - történelemóra

2014.01.23. 18:21 Rich.mond

Az első részben azt boncolgattuk, hogy a 2013/2014-es szezon alapján az ország mely részei felül-, illetve alulreprezentáltak a magyar labdarúgó bajnokság három legfelsőbb osztályában. A második részben a jelenlegi helyzet kialakulására keressük a magyarázatot úgy, hogy mepróbáljuk az összehasonlítást a  10, 15 és 32 évvel korábbi bajnokságokkal. Az adatgyűjtésben óriási segítségünkre volt a www.magyarfutball.hu oldal, amiért ezúton is szeretnénk köszönetet mondani nekik!

Egy kis focitörténelem

A bajnokságokat többször átszervezték, ezért az összehasonlítás és a változások bemutatása nem ígérkezett könnyűnek, hiszen nem volt mindegy, hogy mennyi csapatot hasonlítunk össze mennyivel.

Elsőként lépjünk vissza tíz évet az időben! A 2003/2004-es szezonban például 12 csapatos volt az NB1, de az NB1/B már 18. A harmadosztály pedig az NB2 nevet viselte és két 16-os csoportba voltak szétosztva a csapatok. Csakhogy volt ám még 6 darab 16 csapatos NB3 is! Ezt a 96 csapatot kihagytam, mert a negyedosztály már akkor sem igazán profi kategória, ha NB-s elnevezést visel, másrészről ez volt a létező legrosszabb, legérdektelenebb és legkomolytalanabb negyedosztályú bajnokság a hon futballtörténetében. Pedig sűrű a mezőny. Miért mondom ezt? Például pont ebben a szezonban esett meg az a csúfság, hogy a hat csoportból háromban (Alföld, Mátra és Tisza csoportok) sem feljutó, sem kieső nem volt az év végén. Ez híven jelzi a megyei bajnokok igyekezetét is a feljutásra, illetve az öldöklő harcot egy osztállyal feljebb a kiesés elkerüléséért. Feljutó a Duna csoportból sem volt, a Drávából pedig senki sem esett ki. Magyarán ez az NB3 tökéletes gátja volt a „természetes” kiválasztódásnak az egyébként sem túl ambíciózus csapatok motivációját sikerrel lenullázta.

Koncentráljunk hát az annál izgalmasabb három legmagasabb osztályra! Ne feledjük, hogy most nem 80, hanem csak 62 csapat ad országos képet.

Első érdekesség: a szezon végén ebből a 62 csapatból nyolc megszűnt – bár sokukkal ma már újra találkozhatunk. Ez a nyolc csapat az akkor még Lombard FC Haladás, a Balassagyarmat, a Dabas FC, a BVSC, a Sátoraljaújhely, a Tatai HAC, a Sárvári FC és a Szigetszentmiklós volt. Van hát feltámadás a magyar futballban! Ebből a nyolcasból a elgkülönlegesebb eset kétségtelenül a Haladásé volt,a mely bár osztályozón kivívta a bennmaradást a Nyíregyháza ellenében, de ezzel Pápának szereztek első osztályú csapatot.

A Hali még Lombard néven, a Kispesten oly' népszerű, jelenleg pókerező Saskőy még szabadlábon (2004 ápr.)

2003-2004
Megye NB1 NB1/B NB2 Össz %
Budapest 3 4 5 12 19%
Pest 2 4 6 10%
Somogy 1 1 3 5 8%
Fejér 1 2 1 4 6%
Borsod-Abaúj-Zemplén 1 3 4 6%
Győr-Moson-Sopron 2 1 3 5%
Békés 1 2 3 5%
Vas 1 2 3 5%
Csongrád 1 2 3 5%
Szabolcs-Szatmár-Bereg 1 2 3 5%
Zala 1 1 2 3%
Baranya 1 1 2 3%
Bács-Kiskun 1 1 2 3%
Jász-Nagykun-Szolnok 1 1 2 3%
Komárom-Esztergom 1 1 2 3%
Nógrád 1 1 2 3%
Veszprém 1 1 2 3%
Hajdú-Bihar 1 1 2%
Tolna     1 1 2%
Összesen 12 18 32 62

 

Még öt évet visszalépve megnézhetjük az 1998/99-es bajnokságok csapatait. Nagyjából ez az utolsó év, amikor a budapestiek uralják a legmagasabb osztályt. A csúcspont az 1996/97-es bajnokság volt, amikor az első hétben hat budapesti volt – a bajnoki sorrend ekkor: MTK, Újpest, Fradi, Vasas, DVSC, BVSC, Kispest. Kiesett a Kerület és a Csepel.    

Ekkortájt éli  legújabbkori fénykorát az MTK és a BVSC (MK-döntő, 1997) - www.magyarfutball.hu

A Csepel 98-ra tehát már eltűnt és most esik ki a BVSC-Zugló karöltve az utoljára visszajutó III. Kerületi TVE-vel. Mint fentebb láthattuk, a BVSC innen már nem tudott talpraállni, az ország második legrégebb klubja, a III. Kerület pedig már két év múlva eltűnik és évekig nem indít felnőtt csapatot.

Hosszú idő után felbukkannak az első osztályban olyan vidéki fellegvárak, mint a Nagykanizsa és a Szeged - róluk itt olvasható egy kedves régi történet. Sajnos nem sokáig élvezhették a magaslati levegőt és 15 év múlva is nagyon távol vannak az NB1-től.

18 csapatos az első osztály, amit némileg nagyképűen Professzionális Nemzeti Bajnokságnak (PNB) neveznek el. A másodosztály egy csoportos, húsz együttes alkotja. A harmadosztály az NB2, elviekben kétszer 16 csapatos, de se vége, se hossza a visszalépéseknek – sőt, a Hévíz és a Zalaapáti bajnokság közben egyesül. Érdekesség, hogy a 96 csapatos NB3 ekkor szintén létezett, de ekkor még estek ki és jutottak föl csapatok. Itt 68 csapatot tettünk fel a térképre. Elviekben hetvenet kellett volna, de a menet közbeni változtatások miatt kénytelenek voltunk mi is lentebb vinni a számot.

1998-1999
Megye  PNB NB1 NB2 Össz %
Budapest 7 1 4 12 18%
Pest 1 1 4 6 9%
Bács-Kiskun 2 3 5 7%
Győr-Moson-Sopron 1 2 1 4 6%
Szabolcs-Szatmár-Bereg 1 2 1 4 6%
Borsod-Abaúj-Zemplén 1 1 2 4 6%
Zala 1 1 2 4 6%
Vas 1 3 4 6%
Baranya 2 2 4 6%
Fejér 3 3 4%
Komárom-Esztergom 2 1 3 4%
Hajdú-Bihar 1 1 2 3%
Somogy 1 1 2 3%
Békés 1 1 2 3%
Nógrád 1 1 2 3%
Heves 2 2 3%
Tolna 2 2 3%
Csongrád 1 1 1%
Jász-Nagykun-Szolnok 1 1 1%
Veszprém     1 1 1%
Grand Total 18 20 30 68

 

Látható-e bármilyen trend, vagy állandóság ezalatt a másfél évtized alatt? Nagyon is, de a biztonság kedvéért még időutazzunk egy kicsit az átkosba!

Fent már említettük, hogy a bajnoki rendszer nem mindig kedvezett az összehasonlításnak, hiszen már a bajnokságokban résztvevő csapatok száma is állandóan változott. Előfordult, hogy a harmadik vonalat a megyei bajnokságok jelentették. Volt egy, két és három csoportra osztott másodosztály az aktuális reformiránytól függően és sajnos sokáig következetesen ragaszkodtak a közel száz csapatos NB3-hoz is. Egy dolog biztos volt: csapatból, pénzből és játékosból nem volt hiány. Sokan vitatkoznak azon, hogy a jelenlegi állapotok a szocializmusban, vagy már a két világháború közötti időszakban gyökereznek-e. Nézzük hát meg az 1981/82-es szezont, hátha okosabbak leszünk! Ekkor volt utoljára az a bajnoki rendszer, ami valamelyst hasonlít a jelenlegi állapotokra. Azzal a különbséggel, hogy az NB2-t három részre szedték – alattuk a már megszokott 6*18-as felállásban küzdöttek a pontokért az NB3-ban. Mi a 18 csapatos NB1 mellett a 48 csapatos NB2-t vettük nagyító alá – 66 csapat. Hogy itt is meglegyen a 3 osztályunk, a másodosztályt kettészedtük. A statisztikánkban NB3-asként jelentek meg azok az együttesek, akik a bajnokság végén kiestek az újászervezett harmadosztályba.

1981-1982
Megye NB1 NB2 NB3 Grand Total %
Budapest 6 3 5 14 21%
Borsod-Abaúj-Zemplén 2 1 2 5 8%
Baranya 1 3 4 6%
Veszprém 1 3 4 6%
Zala 1 2 3 5%
Csongrád 1 1 1 3 5%
Győr-Moson-Sopron 1 1 1 3 5%
Hajdú-Bihar 1 1 1 3 5%
Komárom-Esztergom 1 1 1 3 5%
Békés 1 2 3 5%
Fejér 1 2 3 5%
Jász-Nagykun-Szolnok 3 3 5%
Pest 3 3 5%
Szabolcs-Szatmár-Bereg 1 1 2 3%
Vas 1 1 2 3%
Heves 1 1 2 3%
Nógrád 1 1 2 3%
Tolna 1 1 2 3%
Bács-Kiskun 1 1 2%
Somogy     1 1 2%
Grand Total 18 15 33 66

 

Akik jobban élnek, mint 32 éve

Mi változott 32 év alatt? Egyrészt nagyon sok minden, másrészről vannak állandóságok.

Budapest összességében kirobbanthatatlanul áll a táblázatok élén. Azt mindenki tudja, hogy az NB1-ben jelentősen csökkent a főváros súlya, de a harmadosztályból még mostanában is jókora szeletet hasítanak ki.

Pest megye korábban teljesen jelentéktelen volt foci szempontjából. 1981-ben mindössze három alacsonyabb osztályú csapatukat találhattuk meg a tabellákat böngészve – ebből ráadásul a szentendrei Kossuth KFSE és a Vác eltűnt azóta.   Az elmúlt 32 év nyertese egyértelműen Budapest agglomerációja. Idén a három legmagasabb osztályban induló csapatok közül csaknem minden harmadik vagy budapesti, vagy a főváros környéki – pedig az NB3 nyári szűkítése jócskán kibabrált velük. Közép-Magyarország súlya nem hogy csökkent volna, hanem még növekedett is. Itt jegyezzük meg, hogy a nagy és népes megyének a Budapesttől északra eső része nem igazán prosperál az utóbbi egy évtizedben, inkább a Biatorbágy-Budapest-Maglód-Cegléd-Szigetszentmiklós ötszögön belül dúskálnak profi együttesekben.

Mellettük Fejérben pezsdült még fel a fociélet – valamint meglepő módon Somogyban és Tolnában. Bár Székesfehérváron rendeztek már városi rangadót a Videoton és a MÁV Előre között 1979/80-ban, de 19 év múlva már három NB1-es csapata is volt a megyének – a fehérvári házirangadót pedig az albérlő Gázszer játszotta a Vidivel.

A kilencvenes éveki végi fejér megyei derbi előzménye - forrás

A Siófok, Kaposvár és Paks ha nem is meghatározó csapatai a bajnokságnak, hosszú ideje legalább a második vonalban szerepelnek és mellettük mindig van pár vitézkedő kiscsapat egy szintel lentebb. Ez jobb helyeken így megy.Főleg az NB3-as alakulatok tudnak mazsolázni az NB1-ből kiöregedő, vagy oda nem beférő (ifiből kiöregedő) játékosokból.  (Pest megye felülreprezentáltsága ennek tükrében nem meglepő, hiszen Budapestről még nagyobb a merítési lehetőség). Ez a három város lefedi a két megyét, mellettük Szekszárd törekszik bekerülni ebbe a hármasba előbb-utóbb. Bölcske, Nagyatád és Barcs pedig megkapaszkodott az NB3-ban – utóbbi kettő összeállítása nem független a három (általában) NB1-es regionális csapattól.

Veszprém megyében ragyogóan süt a nap a Bakony fölött – megcsillantva sugarait a Balatonon. A kilencvenes években úgy tűnt, hogy jön az örök sötétség, de lett egy pápaivá avanzsált Szombathely és Ajka is feléledt hamvaiból a megyeszékhely mellett. A Balaton északi partján pedig mindig felbukkant a habokból egy csapat – Balatonfűzfő, Balatonfüred, Tihany, Balatonalmádi. Úgy tűnik, Füred gyökerezett meg legjobban és több jel utal arra, hogy nem is tűnnek el egyhamar nyomtalanul. Az új Rugovicsék tündöklésére még várni kell, de messze nem reménytelen a helyzet.

Tartják a szintet, és ez jó

Meglepő, de a nehézipar jelentette biztos háttér teljes összeomlása után a népessége jelentős részét is elveszítő Borsodban a futball tartja azt a szintet, mint ahol a nyolcvanas években állt. Ez a körülmények ismeretében mindenképpen pozitívum. Ráadásul olyan kisebb megyei csapatok, mint a Kazincbarcika, a Tiszaújváros és a Bodrogköz északkeleti szegletében lévő kicsiny Cigánd már évek óta meghatározó tagjai a másod-harmadosztályú küzdelmeknek. A barcikaiaknál az „évek óta” egy nagyjából negyven éves időtávot jelent. Ez nem jelenti azt, hogy minden szép és jó lenne (ugye a DVTK kálváriája...), de máshol sokkal nagyobb a leépülés a nagyobb lehetőségek ellenére is.

A hetedosztályba száműzött Diósgyőr szurkolói Boldván 2000-ben - borsodblog.hu

Ugyanez mondható el Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéről is. A Szpari hol NB1-es, hol nem. De legrosszabb esetben is másodosztályú. A megyei városok pedig legalább két-három NB2-es, vagy NB3-as csapatot ki tudnak állítani – Baktalórántháza, Nyírbátor, Kisvárda, Kemecse, Tuzsér de volt már ugyanitt Vásárosnamény, Mátészalka, Nagykálló, Demecser, Rakamaz sőt, Sényő is. A gazdasági-népmozgalmi háttér megegyezik Borsodéval, tehát ez a megye is erőn felül teljesít – szóról-szóra ugyanezt tudnánk írni Békés kapcsán.

Összességében elmondható, hogy a legtöbb megyében egy kiadós lejtmenet (főleg a kilencvenes évek végén) után „helyreállt a világ rendje”. Hogy ez meddig lesz így, azt nem tudni, mert baljós előjelekből is van jócskán .

Ha volt, ahol jobb lett, volt, ahol nem lett rosszabb, akkor kik a vesztesek?

A hanyatló tengely

Vannak szegletei az országnak, ahol a szintentartás nagyjából a semmi konzerválását jelentette. Látható, hogy Nógrád, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok mindig is lefelé lógott ki a sorból és egy-két rövid fellángolást tekintve ez a helyzet állandósult. Sőt, ha Nógrádtól dél felé indulunk, akkor meg is találjuk azt a tengelyt, akik kimaradtak a jóból. Ez nem is tengely, hanem egy holdsarló, amely Pest megye északi részéről (mondjuk Pilisvörösvárról) indul, bekebelezi egész Nógrádot, Hevest, Jász-Nagykun-Szolnokot, Csongrádot, csaknem egész Bács-Kiskunt és a sarló másik vége valahol Baranyában, Szigetvárnál van. Ennek a területnek a nyugati határa a Vác-Gödöllő-Abony-Tiszakécske-Kiskunhalas vonal, a keleti Salgótarján, Eger, Karcag, Szarvas-Hódmezővásáhely-Szeged mentén halad tovább nyugat felé, az ország déli határa mentén. Magyarán A Duna-Tisza köze túlnyomó többsége, kiharapva egy szeletet a Tiszántúl déli részéből.

Az összes táblázatot egybevetve kiderül, hogy mindig itt volt a legkevesebb csapat. Régen ide tartozott még Tolna és Somogy is, de róluk már beszéltünk a nyertesek között. Bács-Kiskunban alapvetően NB1-es csapatra is nagyon sokáig kellett várni, ám a kilencvenes években ketten is lettek. Manapság egy enyészet szagát árasztó akasztói stadion és a régmúlt dicsőségéről regélő tiszakécskei sportpálya emlékeztet ezekre az évekre. Lásd Tiszakécskei emlékezőnket ebben a bejegyzésben, a 15-ös ponton. A megye Veszprémmel pont ellentétes utat járt be. 81-ben csak a Kecskeméti SC képviselte a megyét, míg 1998-ban már öt csapat. Ebből mára kettő maradt.

Fotó: Origo

Nincs már a legjobb nyolcvanban a Pilisvörösvár, Szentendre, Dunakeszi, SBTC, Balassagyarmat, Vác, Gödöllő, Gyöngyös, Mezőtúr, Szarvas,  Karcag, Kaba, Törökszentmiklós, Jászberény, Füzesabony, Kalocsa, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Szegedről a SZEAC és az SZVSE, Kiskőrös mindenestől, Baranyából Mohács, Beremend, PVSK, Pécsi Postás. Ezek a csapatok mind-mind voltak több évig másod, vagy harmadosztályúak. Ez nem azt jelenti, hogy Budapesten/Borsodban, stb. ne szűnt volna meg számtalan, főleg gyárakhoz, üzemekhez kapcsolható csapat, de ott másfél évtized alatt sikeresebben álltak talpra, míg a fent említett régiókban jobbára csak az emlékek maradtak. Nem győzzük elégszer emlegetni a Diósgyőr, Békéscsaba vagy a Nyíregyháza vérzivataros esztendőit. De ezekben a városokban valaki mindig akart NB2-t (néha nem igazán átgondolt koncepció alapján), Szegeden és Salgótarjánban pedig csak a szurkolók. Máshol még szurkolók sem nagyon akadtak. A felsoroltak közül rövidtávon csak Salgótarjánban és Vácott van esély arra, hogy legalább az NB3-ig visszaküzdjék magukat.

22 ezer néző Akasztón a Ferencváros ellen

Heves és Jász-Nagykun-Szolnok az  elmúlt közel fél évszázadban egyetlen NB1-es szezont tud felmutatni - igaz, a Szolnoki MÁV legalább a másodosztályú szintet stabilan tudja tartani. Szolnokon a tulajdonosi hátteret ismerve papíron lenne lehetőség a jelenleginél sikeresebb csapatra, de a mind a tulajdonos, mind a szurkolók a kosárlabda mellé tették le a voksukat. Csongrád is megér egy misét, talán a Hódmezővásárhely és az új stadionba visszaköltöző Szeged 2011 tudni fogja kozmetikázni a számokat.

Konklúzió?

Van-e tanulsága ennek a kis tanulmánynak? Minden sarkos megállapítás ellen lehet tényekkel alátámasztott érveket felhozni, ezért csínján kell bánni a nagy szavakkal. A biztonság kedvéért azért elsütünk néhány közhelyet: a magyar futballban gyorsan fordulhat a szerencse. Nevethetsz egy szerencsétlen sorsú csapaton, de ma nekem, holnap neked! A nyolcvanas években és napjainkban az adott település/csapat/régió sikeres szereplése nagyban függött attól, hogy ki tud sikeresebben lobbizni a politikusoknál és ki van jobb pozícióban. A köztes időszakban a nyolcvanas évek öröksége vegyült a kilencvenes évek szerencselovagjainak és gyanús külföldi "pénzembereinek" ügyeskedésével. Ne legyünk igazságtalanok, mert invesztáltak a fociba valódi üzletemberek is. De elég volt egy rosszabb üzleti év és az összevásárolt játékosokkal magasra jutó csapatnak már nyoma sem maradt a tabellán. A közhiedelemmel elelntétben az önkormányzatok még vidéken is jó esetben tüzet olthattak ekkortájt, de önmagukban, magánbefektető nélkül nem tudtak focit csinálni sehol. Az jó esetben is csak az NB3-ig volt elég - főleg a 96 csapatos mezőnyben. Ahol volt hagyomány és kellően hangos társadalmi háttér, ott a megszűnést NB2/NB3 alsóházzá szelidíthették, ahol a csapat afféle hibernációs állapotban várhatta a megmentőt. Még mindig jobb, mint hobbifocistákkal a megyei harmadosztályból megcélozni az NB1-et. Ahol az önkormányzat nem volt hajlandó a zsebébe nyúlni, ott bekövetkezett a teljes csőd, megszűnés. A választók akár méltányolhatnák is a képviselői testület józan gazdasági megfontolásait, de a csapattal együtt pusztult el a teljes sportra használt infrastruktúra nagy része is.

Nem tudom, mennyire beszédes adat az alábbi számsor - ne aggódjanak, nem csupán számokkal akarjuk bombázni Önöket.

Tehát a négy vizsgált bajnokságban ha összeadjuk az első három osztály létszámát, akkor 276 csapat jön ki (2013/2014 -80 , 2003/2004-62, 1998/1999 - 68, 1981-1982 - 66). Megpróbáltuk kiszámolni, hogy mekkora volt a fluktuáció ezalatt a 32 év alatt. Nem szeretnénk keseregni a dolgunkat megnehezítő tényezők miatt, de pl. volt olyan patinás budapesti csapat, aki a négy bajnokságban négy néven szerepelt, vidéken sem adják nagyon három alá. Tehát sorról-sorra kellett átböngészni táblázatainkat.

Ebből a 276-ból négyen tartalékcsapatok (Honvéd-MFA, FTC/Videoton,Győri ETO FC II), tehát a szám inkább 272. Ez egészen pontosan 152 csapat szerepelt legalább egyszer az első három osztály valamelyikében a négy vizsgált pontvadászat idején. Igyekeztünk nyomon követni a megszűnéseket, átalakulásokat, így jött ki ez az eredmény. Sopron például három különböző csapattal szerepel a listán (Soproni FC-SFAC, Matáv-Sopron és az SVSE), de Szeged és Debrecen városa is hárommal.

Nos, ebből a 152 csapatból csupán 23 volt megtalálható mind a négy alkalommal a legjobb 62-80 csapat között. 14 csapat neve háromszor került számításba, 20 kétszer, és 102 csapat egyetlen-egyszer! Ez óriási fluktuációt mutat. Íme az összesített táblázat:

2013-2014 2003-2004 1998-1999 1981-1982
Megye Össz % Megye Össz % Megye Össz % Megye Össz %
Budapest 14 18% Budapest 12 19% Budapest 12 18% Budapest 14 21%
Pest 10 13% Pest 6 10% Pest 6 9% Borsod-A-Z 5 8%
Borsod-A-Z 6 8% Somogy 5 8% Bács-Kiskun 5 7% Baranya 4 6%
Hajdú-Bihar 6 8% Fejér 4 6% Győr-M-S 4 6% Veszprém 4 6%
Fejér 5 6% Borsod-A-Z 4 6% Szabolcs-Sz-B 4 6% Zala 3 5%
Győr-M-S 5 6% Győr-M-S 3 5% Borsod-A-Z 4 6% Csongrád 3 5%
Veszprém 4 5% Békés 3 5% Zala 4 6% Győr-M-S 3 5%
Baranya 3 4% Vas 3 5% Vas 4 6% Hajdú-Bihar 3 5%
Somogy 3 4% Csongrád 3 5% Baranya 4 6% Komárom-E 3 5%
Tolna 3 4% Szabolcs-Sz-B 3 5% Fejér 3 4% Békés 3 5%
Vas 3 4% Zala 2 3% Komárom-E 3 4% Fejér 3 5%
Szabolcs-Sz-B 3 4% Baranya 2 3% Hajdú-Bihar 2 3% Jász-N-Sz 3 5%
Békés 3 4% Bács-Kiskun 2 3% Somogy 2 3% Pest 3 5%
Heves 3 4% Jász-N-Sz 2 3% Békés 2 3% Szabolcs-Sz-B 2 3%
Bács-Kiskun 2 3% Komárom-E 2 3% Nógrád 2 3% Vas 2 3%
Jász-N-Sz 2 3% Nógrád 2 3% Heves 2 3% Heves 2 3%
Komárom-E 2 3% Veszprém 2 3% Tolna 2 3% Nógrád 2 3%
Zala 2 3% Hajdú-Bihar 1 2% Csongrád 1 1% Tolna 2 3%
Csongrád? 1 1% Tolna 1 2% Jász-N-Sz 1 1% Bács-Kiskun 1 2%
Összesen 80 Összesen 62 Veszprém 1 1% Somogy 1 2%
Grand Total 68 Grand Total 66

Nagy négyes

Blogunk különdíjal jutalmazza Komlót, Gyulát, Kazincbarcikát, és a BKV Előrét. Ugyanis ez a négy csapat úgy szerepelt mind a négy bajnokságban, hogy egyszer sem voltak NB1-esek.

A vonat ment, a Komló maradt - de most kiesnek az NB3-ból

BKV szurkolók Barcson anno - http://viking95.gportal.hu/

 Barcikán is van szurkolói élet

A Szolnoki MÁV és a Veszprém nevével is mind a négy esetben találkoztunk, de nekik hosszabb-rövidebb ideig volt NB1-es tagságuk is - bár nem a vizsgált szezonokban.

Annyiban nyilván torzít a mintavétel, hogy nem az összes bajnokságot néztük az elmúlt 32 évben, csupán négyet és annak is a három legfelső osztályát. Veszprémben például ebben a 32 évben nem mindig volt labdarúgás - de a négyes szám mégis jelez valamit. Azt se feledjük el, hogy igen komoly utánpótlásnevelő műhelyek nem feltétlenül indítanak felnőtt csapatot a legjobbak között. A BVSC például a kilencvenes évekig erről volt híres, Törőcsik, Fekete, Mátyus, Bükszegi is Zuglóban kezdte pályafutását.

A bejegyzés harmadik részében mindenféle kommentár nélkül be is fogjuk mutatni ezeket az együtteseket név szerint.

Ajánljuk szíves figyelmükbe blogunk két állandó szerzőjének regényét. Lepje meg szórakoztató magyar könyvekkel szeretteit, barátait Újévre, születésnapra, vagy névnapra! Városok,stadionok kocsmák. Igazi magyar futballregény, a magyar labdarúgás egy igen sötét évtizedéről - számtalan olyan örömről, bánatról, amit csak egy magyar szurkoló ismerhet és élhet át. A linkre kattintva minden további információ megtalálható a könyvről (ajánló, részlet, hol kapható?). Ezen felül ajánljuk blogunk másik állandó szerzőjének e-könyvét is, melynek címe, a Nagy titok.

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://valogatott.blog.hu/api/trackback/id/tr875762551

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

fortune hai 2014.01.23. 22:21:08

forrás: Somos Zoltán :)

Rich.mond 2014.01.23. 22:33:48

Nem véletlenül hívtam fel rá a figyelmet a blogban :)

Thargoff 2014.01.24. 11:52:49

Az lenne az ütős, ha ez térképre is fel lenne dobva. :)

Rich.mond 2014.01.24. 19:13:18

@Thargoff: A harmadik részben, a csapatfelsorolásnál így lesz - itt áttekinthetetlen lett volna.

Thargoff 2014.01.25. 13:39:51

@Rich.mond: oké, várjuk, eddig király.
süti beállítások módosítása