Válogatott okosságok

1946. március 1-én született Pusztai László, a Budapesti Honvéd, a Ferencváros és a magyar labdarúgó-válogatott egykori csatára.

Szentesen kezdte a labdarúgást, a helyi Kinizsi csapatában. Felnőtt, és NB I-es pályafutása húsz éves korában indult a Szegedi EAC (Ismertebb nevén a későbbi SZEOL AK) csapatában, ahol két szezont töltött. Ezalatt 45 bajnoki mérkőzésen 11 gólt szerzett.

Téli alapozás az utolsó szegedi szezonjában

Innen került a Budapesti Honvédhoz, ahol öt bajnoki idényen át volt a csapat erőssége a jobbszélső.

Gólöröm már Honvéd mezben 1969-ben

Kispesten 137 bajnoki találkozón 50 gólt szerzett.

A Bp. Honvéd 1972-es csapatképén az alsó sorban balról a második Kozma Mihály és Egervári Sándor között

Huszonnyolc éves volt, amikor a Bp. Honvéd lemondott a válogatott jobbszélsőről. A Ferencváros csikócsapatába került, ahol rövid idő alatt maga is megfiatalodott. A rohanó, sokmozgásos stílust, mintha egyenesen neki találták volna ki. A kispestiektől eltanácsolt jobbszélső kivirágzott, nem lehetett kihagyni a válogatott csapatból sem.

„Legtöbbet Komorának köszönhetek, aki a Bp. Honvéd szakosztályvezetőjeként javasolta, hogy küldjenek el. Ha akkor nem kerülök a Fradiba, nem is tudom, mi lett volna a sorsom. Később a Honvédnak jó pár gólt rúgtam, amely ugye mondanom sem kell, hogy mennyire édes bosszú volt számomra..."

Páncsics Miklósért cserébe került a Fradihoz, ahol bajnoki címet nyert és KEK-döntőt játszhatott.

Hat idényt játszott végig zöld-fehérben, szinte kihagyhatatlanul. 160 bajnoki találkozón 36 gólig jutott a villámgyors elfutásairól és hatalmas bedobásairól közismert csatár.

1977-ben a diósgyőri védőkkel és Nyilasival

A Fradival kétszeres magyar bajnok és Magyar Kupa (MNK) győztes lett, szerepelt a már említett KEK-döntős csapatban.

Az ezüstérmes csapatban 1979-ben az alsó sorban balról az első

A Ferencváros Örökös Bajnoka címet is megkapta.

1978-ban MNK győztesként Vépivel és Bálinttal

1981-ben az osztrák Eisenstadtba igazolt, ahol két szezont játszott. Ezután harminchét évesen fejezte be aktív pályafutását.

Az Eisenstadt mezében Kű Lajossal

Többszörös B-, és U-válogatottság volt.

Az utánpótlás-válogatottban 1969-ben előkészületi mérkőzésen (3:0) a bolgár B-válogatott ellen Szombathelyen lő gólt Ivalovnak

1970 és 1979 között 25 válogatott találkozón 5 gólt szerzett.

Első válogatottsága Belgrádban a jugoszlávok ellen, Halmosival küzd az ellenféllel

1970 áprilisában Belgrádban a jugoszlávok ellen, húzhatta fel először a címeres mezt. A folytatás azonban elmaradt. Pusztait úgy elfelejtették a szövetségi kapitányok, mint rossz tanulók a leckét. Öt évnek kellett eltelnie, hogy újra a pálya közepén hallgathassa a himnuszt.

„A jugoszlávok ellen játszottam először címeres mezben. Könnyűnek találtattam, átestem a szitán. Egy ideig fájt, aztán lezártam magamban az ügyet: nem vagyok rá alkalmas. Aztán az álmodozások kora elszállt. Amikor 1975-ben Baróti Lajos bácsinak rám esett a választása, hát az...”

Tagja volt az 1978-ban az argentínai labdarúgó VB-n szerepelt csapatnak.

Argentinára készülve 1978-ban Tatán, felülről a második sorban Kereki Zoltán és Pintér Sándor között

Álljon itt emlékül az egyik gólja, melyet 1977-ben a görögöknek fejelt a 3:0-ás VB-selejtezőn.

Játéka sohasem volt talány sem az ellenfelek, sem a szurkolók előtt. Mindenki tudta, hogy mi várható tőle, s azt korrektül teljesítette is. Amikor a jobbszélsőt hosszú indítással útjára bocsájtották, senki előtt nem volt vitás, hogy a rakétasebességű hetes valamennyi hátvédnél előbb éri el a labdát.

1969-ben egy kapuralövése az Egyetértés ellen

Trükkös megoldásokat, improvizatív, meghökkentő dolgokat sohasem produkált. Volt önkritikája, tudta, hogy a cseles, váratlan megoldások nem tartoznak a munkakörébe.

1970 telén a Honvédban a felső sorban balról az ötödik Bicskei és Marosi között

Becsületes mesterember volt, aki egy rém egyszerű elméletet követett. Lefutni, beadni vagy lefutni és lőni. Mindezt „semmi cicoma” jeligével.

Fejese centikkel ment fölé 1977-ben Alicantéban a spanyolok ellen (1:1)

Ha a szurkolók a régi jobbszélsőkről beszéltek, elsősorban Budait, Sándort, Egresit, Fazekast emlegették.

A Képes Sport Ön tizenegye csapatában Pintér és Kereki között 1977-ben

Pusztai nevénél egy kicsit fintorogtak, majd legyintettek egyet: „Futóbolond volt, semmi más” - intézték el a témát.

A Honvédban annak idején már lemondtak róla, a Ferencvárosban szeretettel fogadták. Játékosok, szurkolók, vezetők

Tényleg csak ennyi lett volna?

Közös öröm Ebedlivel 1979-ben

Akárhogy is nézzük, Pusztai László huszonöt válogatottságával beírta magát a magyar labdarúgás történelemkönyvébe.

Egy gól a Haladásnak

Olyan játékosokkal volt „társbérletben” a negyedszázadosok között, mint Károly Jenő, Kohut Vilmos, Szűcs György, Vincze Jenő, Sárosi III, Bundzsák Dezső. Ez azért tagadhatatlanul rangot jelentett.

Ez a labda ezúttal a pécsi Bodnáré lett

Aztán az is mond valamit, hogy 37 éves korában még kellett az osztrák első ligás SC Eisenstadt csapatának. Még öreg fejjel is úgy hagyta ott az ifjú védőket, ahogy akarta.

A búcsúmeccsén 1985 nyarán az Austria Wien ellen

Tudatosan készült a „másik" életre is. Eredeti végzettségét tekintve épitésztechnikus volt, elvégezte a kétéves vendéglátóipari-vezetői tanfolyamot, és a marxista-leninista egyetem hároméves általános szakát is.

Bár elvégezte az edzői tanfolyamot is, mégsem ült soha a kispadon. 

„Játékosként volt alkalmam látni, hogy mit csinálnak az edzővel a futballisták, ha nem tetszett nekik annak a személye. Nem akartam, hogy velem is megtegyék. Az edzőket sajnos, nemcsak a munkájuk alapján ítélik meg. Hiába szakad meg, ha nem tud ötről-hatra jutni. Így hát inkább a sportvezetés kevésbé rögös útját választottam.”

1987. július 6-án a családjával balatoni nyaralásból tért haza, mikor az M7-es autópályán Polgárdi térségében a szemközti sávban egy autó defektet kapott és emiatt átrepült a másik oldalra, éppen Pusztaiék Lada 1200-asával ütközve frontálisan. A balesetben Pusztai és felesége azonnal meghalt, a hátsó ülésen utazó két gyermekük és unokatestvérük súlyosan megsérült. A balesetet okozó autó sofőrje és a vele utazó három lengyel autóstopos is szörnyethalt.

Ezt nehéz kommentálni...

Pusztai László és felesége temetésén a felravatalozott koporsók körül a játékosok diszőrsége

Haláláig a Ferencváros labdarúgó-szakosztályának vezetője volt.

Szakosztályvezetőként 1986 telén

A Ferencváros 1986/87-es csapatképén

2005 óta a szentesi stadion az ő nevét viseli.