Válogatott okosságok

1948. február 1-én született Bálint László, a Báró, a Ferencváros és a magyar labdarúgó válogatott egykori középhátvédje.

Tizenegy évesen lett a Ferencváros igazolt labdarúgója.

Az egész családom fradista volt, édesapám sokszor vitt meccsekre gyerekkoromban. Egyszer olvastunk egy hirdetést, hogy a Fradi toborzót tart 9-10 éves gyerekeknek. Ott volt a helyem. A régi fatribünös stadionban volt a kiválasztó, 6-800 gyerek zsibongott ott. Óriási élmény volt, hogy felengedtek minket a füves pályára. A két térfélen zajlottak a meccsek, Agárdi Feri bácsi és Száger Misi bácsi vezették a meccseket, s az ifisták segítettek be, ők kérték el az ügyesebbektől a nevüket, címüket. Első körben 100 gyereket választottak ki, majd közülük a második körben 23-at. Így kerültem a Fradiba.

Még az ifi korosztályban volt, amikor alig tizennyolc évesen a felnőtt csapatban is bemutatkozhatott.

Pár meccsel a bemutatkozása után már Dunai II-t remekül semlegesítette az élete első Ferencváros-Újpesti Dózsa (2:2) meccsén

Akkori edzője, dr. Lakat Károly 1968 elején így vélekedett róla: Ebből a fiúból nagy játékos lesz még. Mert nagy tehetség! Méltó lesz arra a posztra, ahol olyan elődök futballoztak, mint Mátrai, Kispéter, Polgár, hogy a régebbiekről ne is beszéljek. Persze, lehet, hogy néhány potyagólt fogunk még kapni odáig miatta. De nem baj. Annak idején miattam is kaptunk. Sőt, Rudas miatt is...

Bajnoki cím rögtön az első évben. Az 1968-as bajnokcsapatban az álló közepén Juhász és Páncsics között

Fiatal kora ellenére már egy éve várt a lehetőségre, hiszen már 1967-ben, a legendás bajnokcsapat kerettagja volt. Idény végén pedig Győrben már bajnoki címet is ünnepelhetett.

A győri mérkőzésen, ahol bajnoki címet ünnepelhetett

Tizenkét szezon alatt 316 bajnoki találkozón 37 gólt rúgott.

Egyik gólja 1972-ből a VM Egyetértésnek...

...és egy tizenegyes gólja 1975-ben a Haladásnak már az új Üllői úti stadionban

A Fra­di egyik korábbi intézője szerint az edzéseket is ugyanolyan elán­nal hajtotta végig, mint a legnagyobb tétért zajló mérkőzéseket. Hátvéd létére remek meglódulá­sokkal, valamint távoli bombákkal vétette magát észre, ezekből nemegyszer a kapuba is talált. 1968-as bemutatkozását tulajdon­képpen Mátrainak köszönhette: miután a nagyszerű középhátvéd 1967 végén az Egyetértésbe igazolt, La­kat Tanár úr nyomban kipróbálta őt a februári mexikói portyán. Márciusban pedig már pályára is léphetett a Salgótarján ellen a Népstadionban.

1970-ben

Kétszeres magyar bajnok, ötször bajnoki ezüstérmes és háromszor bronzérmes volt.

1971-ben az álló sor balszélén...

...és 1977-ben a középső sorban jobbról a második Hajdú József és Mucha József között

Négyszer nyert Magyar Kupát (MNK), kétszer pedig kupaezüstöt.

Második kupagyőzelmekor 1974-ben a felső sorban balról a második Vépi Péter és Géczi István között

Negyedik kupájával 1978-ban

1974-ben tagja volt a KEK-döntőig jutott csapatnak, de volt Vásárvárosok Kupája-döntős, UEFA-kupa-elődöntős és BEK-nyolcaddöntős. A KEK-döntőben nem játszhatott, mert az elődöntő visszavágóján Belgrádban kiállították, helyén a döntőben Pataki Miklós játszott. Kit tudja, talán ha ő játszhatott volna…

1971 decemberében az UEFA Kupa sorozat 3. körében az Eintracht Braunschweig elleni (5:2) itthoni visszavágón a Fradi második gólját lövi Franke Berndnek

Kétszer kapta meg a Toldi-vándordíjat és a Ferencváros örökös bajnoka cím bírtokosa is.

Az első díját 1974-ben magától az alapító évadótól vehette át

1975-ben az Év Labdarúgója volt.

Az Év Labdarúgója

Élete utolsó NB I-es mérkőzése volt az a Csepel ellen (3:3) mikor bombagóljával pontot mentett csapatának Szép befejezés volt.

Utolsó bajnoki idényében

1979-ben ő volt az első magyar labdarúgó, aki a II. világháború után nyugatra szerződhetett.

Mára már kevésbé ismert és elfeledett tény, hogy eredetileg az Ajax akarta szerződtetni a Nápolyba igazoló Ruud Krol helyére. Már alá is írták a szerződést, de a munkavállalási engedély több, mint két hónapig nem készült el, később kiderült, Hollandia beszüntette az engedély kiadását kelet-európaiaknak. Nyár végén az FC Bruges Magyarországon járt a Fradi vendégeként Géczi István búcsúmeccsén, ahol már Bálint Ajax játékosként nem léphetett pályára. De 48 óra elég volt a belga klub vezetőinek, hogy szerződést ajánljanak és a háttérben elsimítsanak mindent az Ajax-szal. Sokat segíthetett az ügyön, hogy Krol is végül maradt az Ajaxban...

Az FC Bruges játékosa lett, ahol két szezon alatt 48 belga bajnokin léphetett pályára, gólt nem szerzett. Első idényében rögtön bajnoki címet és belga szuperkupát ünnepelhetett, a másodikban bajnoki bronzérmet és belga kupát.

1980-ban az FC Bruges játékosaként

1981-ben a francia másodosztályú Toulouse játékosa lett két évre (A Bruges még marasztalta volna, de csak egy évre, a Toulouse kettőt ajánlott, így esett a választása a franciákra). Első idényében feljutást ünnepelhettek, a következőben pedig sikerült stabilizálni helyüket az élvonalban. A nyolcadik (!!) helyen végeztek, úgy, hogy ebben a szezonban már csapatkapitány volt. Két idény alatt 73 mérkőzésen lépett pályára, és négy gólt szerzett (kettőt a másod-, kettőt pedig az első osztályban).

A Toulouse mezében

1983-ban a Grenoble játékosa lett, pályafutásához még hozzátett 23 elsőosztályú francia bajnoki találkozót. A Cannes elleni bajnoki találkozón olyan súlyosan megsérült, hogy a térdét azonnal műteni kellett. A műtét sikerült, ám a diagnózis könyörtelen: soha többet nem futballozhat…!

Többszörös ifjúsági-, utánpótlás- és olimpiai válogatott volt.

Az utánpótlás-válogatottban 1971-ben egy bolgárok elleni (2:0) találkozó előtt az álló sorban jobbról a második Kovács József és Czeczeli Károly között

A magyar labdarúgó-válogatottban 1972 és 1982 között 76 mérkőzésen szerepelt.

1976-ban a bécsi Práterban csapatkapitányként a sor jobbszélén

Négy gólt szerzett.

Négy góljából kettő: 1981 áprilisában Luzernban Svájc ellen a VB-selejtezőn egyenlít Törőcsik zseniális körömpasszából...

...és október végén a norvégoknak lőtt bődületes nagy gólja (rögtön ezzel kezdődik a mérkőzés gólösszefoglalója)

Az első mérkőzésén a Népstadionban a későbbi világbajnok NSZK-tól szenvedtünk 2:0-ás vereséget. Az akkori megítélés szerint a találkozó gyakorlatilag egyetlen pozitívuma az volt, hogy az újonc szinte teljesen ki tudta kapcsolni a játékból a németek legveszélyesebb csatárát, Gerd Müllert.

Első válogatott meccsén Kovács J. közelről látja, neki nincs dolga, Bálint egyedül is megbirkózik Müllerrel

A Népsport korabeli értékelése szerint Bálintnak Müller volt az embere, aki egyszerűen nem élt meg mellette. Első válogatottsága alkalmából gratulálunk kemény és tiszta játékáért. Szorosan őrizte a veszélyes német csatárt, és időnként Juhászt is kisegítette.

1972-ben, a müncheni olimpián tagja volt az ezüstérmet szerzett csapatunknak, a közép- és elődöntőkön, valamint a lengyelek elleni döntőn játszott.

Az olimpiai dobogó közepén Kozma Mihály és Kű Lajos között

Ugyanebben az évben EB negyedik helyezett is lett, a belgák elleni bronzmeccsen léphetett pályára.

A belgák ellen (6-os számmal) Géczivel és Juhász Péterrel próbálja Dockx lövését blokkolni

Két világbajnokságon is szerepelt, 1978-ban, Argentínában és 1982-ben, Spanyolországban.

Az Argentínára készülő keretben a középső sorban Fazekas és Mészáros között...

...és 1982-ben a tatai edzőtáborban a VB-re utazás előtt a felső sorban Garaba Imre és Pölöskei Gábor között

A hat csoportmeccsünkből hármon lépett pályára. Utolsó fellépése is a címeres mezben az utóbbi VB-n volt, az argentinok elleni csoportmérkőzésen.

Tehetetlenül nézi, ahogy Bertoni belövi az első gólt

Játékospályafutásának egyik érdekessége, hogy a Képes Sport Ön tizenegye szavazáson 1972-től 1982-ig (1979 kivételével) tízszer nem talált legyőzőt a posztján.

Az 1977-es képzeletbeli csapatban középen, Kovács László és Törőcsik András között

Közben tudatosan készült a civil életre is. 1978-ban lediplomázott a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, később elvégezte a Testnevelési Főiskola szakedzői karát is.

Lakat T. Károly, a neves sportújságíró, aki a Fradi korosztályos csapataiban játékostársa volt Bálintnak, így mesélt róla: Boldogult ifi játékos korunkban Bálint Laci minden áldott nap kipúposított zsebű nadrágban érkezett az edzésre. Hónapokon át azt hittük, alma, amikor aztán egyszer hazafelé menet (se szó, se beszéd) a zsebébe nyúlt, s egy ütött-kopott teniszlabdát húzott elő. Dekázgatott, fejelgetett vele néhányat, majd újra a zsebébe tette. „Mindig nálam van...” mondta, s ami zrlkát kapott ezért, ahhoz kőbányai lélek kellett, hogy elviselje. Aztán teltek az évek, Bálintból NB I-es játékos, az FTC csapatkapitánya, válogatott, majd a nemzeti 11 kapitánya lett, több tucatszor játszott a címeres mezben, később a profik között Is helytállt. Ha újra kezdhetném, ma már senkinek sem engedném meg, hogy nevessen Bálint Lacin. Azt mondanám mindenkinek: „Srácok, szerezzünk mi is egy ilyen teniszlabdát...”

1985 nyarán Novák Dezső segítőtársaként a Volánhoz szerződött pályaedzőnek. 

A Volán vezetői stábján Martos Győző szakosztályvezető és Novák Dezső vezetőedző társaságában

A Volán edzőjeként 1986-ban

1987 októberében a magyar labdarúgó-válogatott technikai igazgatójává (szövetsági kapitány) nevezi ki, 1988-ban hat mérkőzésen vezette a nemzeti tizenegyet, de utána lemondott.

Szövetségi kapitányként a magyar labdarúgó-válogatott kispadján

1991-ben a Volán SC szakmai igazgatója, 1992-ben a Kispest-Honvéd ügyvezető igazgatója lett.

Ismét a Volán kispadján, mellette segítőtársa, az egykori játékostárs, Szokolai László

Később volt az NB I-es Liga elnökhelyettese, és az MLSZ elnökségi tagja is.

Az MLSZ hivatalnokaként 

2017-ben átesett egy szívkoszorúér műtéten, nem sokkal később mindkét oldalon csípőprotézist kapott, de szerencsére azóta is teljesen jól van.

Hosszú-hosszú évek óta az FTC Baráti Kör elnöke.

Jóllehet nem csak civilként törekedett eleganciára, Bálint László pusztán elegáns öltözködésének köszönhette becenevét, a Bárót.

Még a válogatott téli edzésén is kifogástalan eleganciával

Bálint László 2023-ban a 75. születésnapi ünnepségén