Mi az: négyévente rendezik meg, 71 ország versenyez 261 éremért, és a németek soha nem győznek? Nem, nem a Monty Python-féle Hülye Olimpiáról van szó, hanem a Nemzetközösségi Játékokról, abból is a huszadikról, amelynek a nyitóünnepsége ma este esedékes Glasgow-ban.

A Nemzetközösségi Játékok 1930 óta létezik különböző nevek mögött megbújva. Először a Brit Birodalom országai és területei vettek részt rajta, majd ahogy a birodalom lassan, de biztosan szétesett, a helyébe lépő Nemzetközösség vitte tovább. És bár papíron (na jó, a wikipédia szerint) vannak nagyobb sportrendezvények, úgymint az Ázsia Játékok és a Makkabiád Játékok, az előbbi területileg, az utóbbi meg vallásilag erősen behatárolt. A Nemzetközösségi Játékok (innentől kezdve csak NJ, ha nem gond - a szerk.) viszont globális esemény, szervezői ráadásul magasról tesznek a NOB-ra, és ez – legalábbis számomra – végtelenül szimpatikus. Így aztán azt a sorsot is elkerülte, hogy diktátorok játékszerévé váljon, és a rendezők nem feltétlenül rokkannak bele gazdaságilag. (Bár a 2010-es, delhi játékokat mindenki szeretné inkább elfelejteni.)

A sportágak nagyjából a megszokottak: úszás, atlétika, súlyemelés, birkózás és a többi, ami furcsaság lehet, hogy egyrészt nincs futball (úgyse vennék komolyan és macerás lenne megrendezni), van viszont (hetes) rögbi, squash és gyepteke. Ez csak az idei kiírásra vonatkozik, mert vannak kötelező és opcionális sportágak is, ez utóbbiak közül a rendező választhat aszerint, hogy mit tud megrendezni (és miben érzi magát éremesélyesnek).

Résztvevő országok tekintetében is igazán nagy a választék, főleg, mert nem csak önálló államok indulhatnak, hanem ilyen-olyan függetlenségi státuszú területek is. Külön csapata van például a Falkland szigeteknek, a Norfolk-szigetnek (mottójuk: "Amennyiben."), Szent Ilona, Ascension és Tristan da Cunha viszont együtt vág neki, hátha úgy nagyobb sikert érnek el. 

Van itt minden, Kanadától Tuvaluig kedvünkre válogathatunk, kinek drukkoljunk (forrás: mapsofworld.com)

 A legsikeresebb ország persze Ausztrália, de ha a lakosság arányában nézzük, akkor a fasorban sincsenek Nauruhoz képest. Nauru ugyanis 28 érmével (10 arany, 9 ezüst, 9 bronz) tizenkilencedik az összesített éremtáblázaton. És mindezt egy olyan országtól, amely mind területre, mind lakosságra kisebb, mint Nyírbátor!

Ha azt is hozzávesszük, hogy Nauru hivatalosan a világ legelhízottabb országa, nem nehéz kitalálni, hogy minden egyes érmet súlyemelésben nyertek. A csúcstartó Marcus Stephen, aki egymaga 7 aranyat és 5 ezüstöt zsebelt be. Később megválasztották az ország miniszterelnökének is, ahol állítólag szintén nem szokott le a bezsebelésről, ezért 2011-ben kénytelen volt lemondani.

Szép-szép, de vajon van-e súlyemelő-aréna a kertje végében?