Itt nem a Southampton ikonjáról, Marians Paharsról, vagy mondjuk a minket is keserítő Māris Verpakovskisról lesz szó.

Szeretnénk feleleveníteni egy régi szép hagyományt. Korábban a Válogatott Blog körbeutazta a Földet, ám nem szeretnénk megállni a virtuális kilométerek fogyasztásában. Mivel hétfőn Lettországban játszunk - így utólag különösen tanulságos lesz elolvasni csütörtöki írásunkat róluk - ezért innen szemeltünk ki egy különleges kis szegletet, ahol a futball otthonra lelt.

Az FK Alūksne Lettország egyik legrosszabb csapata. Ezt nem mi mondjuk, hanem a száraz tények. Ugyanis ott a legalsóbb szintet (harmadik vonal) jelentő másodosztály északkeleti-csoportjában (Ziemeļaustrumi) foglalja el az utolsó helyezést, tíz bajnokin szerzett négy pontjával. Legutóbb a Balvu Sporta Centrs mért rájuk egy négy-nullás verést hazai pályán. Mentségükre szóljon, hogy a Balvu 10 meccsből tízet húzott be. A bajnokságról sok mindent elmond, hogy május és szeptember között lezavarják. 

Mivel mind az öt hazai mérkőzésüket elveszítették az aluksneiek, sok hazai sikert nem látott az utóbbi időben oroszlánbarlangjuk, de feltehetőleg nem csak Lettország, hanem Európa egyik legszebb pályája ennek a kilencezres kisvárosnak a sporttelepe. Igaz, itt a labdaszedőknek elkél egy jó csónak.

A lett futball-piramis a következőképpen épül fel: van egy tíz csapatos extra-liga, a Virsliga. Ezt követi egy 16 csapatos első osztály, ami így természetesen a másodosztályt jelenti. A harmadik, legalsó szint a másodosztály, hét regionális alapon beosztott csoporttal, körülbelül ötven csapattal.

(Foto: Viktors Rožkalns)