Válogatott okosságok

A futballban nem ritka, hogy egy szezon kemény munkája egy fatális véletlenen megy tönkre. Aki régóta szurkol egy csapatnak, biztosan emlékszik egy hosszabbításban elvesztett kupa továbbjutásra, a gólkirály jelölt középcsatár lábtörésére vagy az addig biztos pontnak számító kapus hatalmas bakijára a szezon kulcsmeccsén. Az Alessandria szurkolói egészen biztosan hosszú ideig nem felejtik el a hétvégén véget ért bajnokságot és kapusuk „április tréfáját”.

Történetünk színtere a három csoportos olasz harmadosztály a Lega Pro A csoportja. Az a bajnokság, ahol megkopott dicsőségű korábbi élvonalbeli és második vonalbeli csapatok feltörekvő kisvárosi egyletek ellenében igyekeznek visszakerülni az olasz labdarúgás felsőbb régióiba. A Pro Liga A csoportjában a csapatok közel fele szerepelt már a Serie A-ban, a Cremonese és az Alessandria mellett a totózók számára ismerősen csenghet a "vörös" Livorno, a Como, a színolasz Piacenza, a Lucchese, a Pistoiese, vagy akár a legszebb belvárosi arénával rendelkező Siena neve is. A három csoport győztes automatikusan egy osztállyal feljebb kerül, az ezüstérmesek azonban csak egy többlépcsős play-off sikeres abszolválása esetén juthatnak fel a Serie B-be.

Az 1912-ben alapított Alessandriát az olasz csapatok többségéhez hasonlóan magyar mesterek tanították futballozni a húszas, harmincas években. Révész Béla, Molnár Ferenc, a Chrappán Ottó is megfordult a szürkemezesek kispadján, a korábbi MTK védő Kovács Lajos pedig még a Serie A-ban is irányította az együttest.  A negyvenes-ötvenes évekre datálódik a klub fénykora, több évi élvonalbeli tagság után stabilan tartották a helyüket a második ligában. A 60-as évektől fokozatosan esett vissza a csapat, míg 2002-re elérte őket az olasz egyesületek gyakori végzete és csődbe ment a klub. Azonban a futball régi tétele, azaz hogy a futballklub nem szünik meg csak átalakul itt is igaznak bizonyult. Az Alessandria is újrakezdte a legalsó szintről és tizenöt év alatt sikeresen tornázta magát vissza a harmadik liga élcsoportjába.

Az egykori Fiorentina és Catanzaro középpályás Piero Braglia együttese, feljutásra esélyesként vágott neki az új szezonnak és kiegyensúlyozott teljesítménnyel magabiztosan – 6 pont előnnyel - vezette a tabellát egészen a 31. fordulóig a második Cremonese előtt. A Moccagatta stadion bevehetetlen erődnek bizonyult, senki sem tudta elvinni a három pontot a Tanaro partjáról. Április 1-én a sors (illetve a kapus) azonban kegyetlen tréfát űzött a szürkemezesekkel.

Stefano Scappini duplája feljutást ért (Forrás: Pontadera Calcio)

A 7 fordulóval a szezonzárás előtt, a sajtjáról híres Gorgonzola csapata a Giana Erminio látogatott a Moccagatta stadionba. A második félidő 9. percében 1:1-es állásnál, a hazaiak kapusa Gianmarco Vannucchi azt hitte, hogy a vendégek támadását a bíró lefújta les címén. Kényelmesen nekikészülődött a "szabadrúgásnak", de mivel a bíró nem jelzett lest az ellenfél csatára Bruno lecsapott a hevesen gesztikuláló kapus előtt álló labdára, átpasszolta játékostársának,  Okvere-nek, aki az üres kapuba gurított. A hazai csapat hiába protestált,a bíró megadta a gólt az Alessandria pedig összeomlott és 4:2-re elvesztette a meccset illetve a hazai veretlenségét. A Juventus akadémián nevelkedett Vannucchi egy csapásra az olasz internet sztárja lett, hibáját az országos napilapok hozták le, nevét egy életre megjegyezték mind az olasz tifozók mind a managerek.

Vannucchi óriási hibája (Forrás: La Stampa)

Az Alessandria a váratlan vereség hatására megtorpant, a győzelmek helyett jöttek a döntetlenek és a 35. forduló után a Chievoval egy évtizeddel korábban UEFA kvalifikációig menetelő Giuseppe Pillon vette át az irányitást a kispadon. Csodát azonban ő sem tudott tenni, mert a hétvégi utolsó fordulónak ugyanannyi ponttal feszült neki az Alessandria és a Cremonese. Az egymás elleni jobb eredményeknek köszönhetően a Cremonese jutott volna fel, igy a piemontiak csak abban reménykedhettek, hogy az otthon játszó Cremonese-től sikerül pontot rabolnia az utolsó helyen tanyázó, de élet-halál harcot folytató Racing Roma-nak,miközben ők simán verik a teljesen tét nélkül játszó vendég Pontedera-t.

A délután aztán mindkét szurkolótáborra ráhozta a szívrohamot. Az egykori Sampdoria tartalék és korábban Alessandriában is nagyon sikeres Stefano Scappini már a 3. percben megszerezte a vezetést a cremonaiaknak, Alessandriában viszont 1:1-et mutatott az eredményjelző igy a félidőben a Cremonese állt feljutásra.  A 60. percben Ravaglia öngóljával egyenlített a Racing, a másik meccsen az argentin Gonzalez góljával egy percen belül megszerezte a vezetést az Alessandria és már elérhető közelségbe került a feljutás. A Moccagatta akkor „robbant” igazán fel amikor Cremonában a Racing a 66. percben átvette a vezetést, igaz Scappini gyorsan egyenlitett. De még mindig az Alessandriának állt a feljutás. A cremonai közönség hajtotta kedvenceit a győztes gólért, miközben több ezer alessandriai aggódva leste az ólomlábakon múló időt és a cremonai eredményt. 70. perc az Alessandria feljutó, 80. perc az Alessandria még mindig feljutó, és a 85. percben még mindig 2:2 Cremonában. A 87. percben azonban becsapott a mennykő, az alessandriai stadionban több ezer torokból tört elő a keserű sóhaj amikor Fabio Scarsella megszerezte a vezető és egyben feljutást érő cremonai gólt. 2005 után ismét a másodosztályban fog szerepelni jövőre Vialli és Lombardo egykori csapata. Alessandriában még reménykedhetnek a pótvizsgában, hátha sikerül 42 év után ismét a feljutás a Serie B-be.

 Alessandria drukkerek átkozzák a feljutásról lemaradt csapatot (Forrás: La Stampa)