Válogatott okosságok

1963. szeptember 10-én született Balogh Attila, a Maláj, az Újpesti Dózsa, és a DVTK egykori csatára.

Pályafutását egy dél-budai kiscsapatban, a BHG-ban kezdte, majd jelentkezett a Bp. Honvéd és a Fradi toborzójára is, végül az Újpesti Dózsa serdülőcsapatában kötött ki.

1979-ben az Újpesti Dózsa serdülőcsapatában a Cérna-pályán az ülő sor közepén. A csapat edzője Dunai II. Antal volt...

... és már az ifik egyik edzésén (balról) 1981 tavaszán csapattársával, Rotyissal

Az ifiből kiöregedve tapasztalatszerzésre kölcsönadták az akkor az NB II. keleti csoportjában szereplő Jászberényi Lehelnek. Rögtön az elején összeszedett egy súlyos sérülést, mindössze kétszer tudott szerepelni a csapatban.

A "tanuló év" letelte után 1982 nyarán került vissza Újpestre.

Az Újpesti Dózsa 1982/83-as játkoskeretében az alsó sorban jobbról a második Törőcsik András és Brockhauser István között

Újpesten akkor kicserélődött a fél csapat. Olyan újhullámot képviselt, mint Szebegyinszky András és Szabó András a Vasasból, Polonyi László a BVSC-ből, Árky Lajos a Volánból, Freppán György a Pécsi VSK-ból, vagy a saját nevelésű (a serdülőben és az ifiben is csapattársak voltak) kapus, Brockhauser István.

A szépreményű csatárígéret

A szurkolók hamar a szívükbe zárták, közönségkedvencnek számított, ennek ellenére a sérülései miatt nem tudott gyökeret verni a csapatban. Az egész bajnokságban mindössze 11 bajnoki találkozóig jutott, gólt nem tudott szerezni.

1982 őszén a Népstadionban a Vasas ellen Farkasban akad emberére...

..és az utolsó őszi fordulóban legyőzték a bajnok Rába ETO-t, Póczikkal csatázik

A KEK-sorozatban a kinti első mérkőzésen Törőcsik cseréjeként pályára az IFK Göteborg ellen, a következő körben a Real ellen végigjátszotta a madridi meccset, a Megyeri úti visszavágón Árky váltotta őt a 76. percben.

Az Újpesttel kupagyőztesnek mondhatta magát. A sorozatban szinte végig játszott, az elődöntőn és a kupadöntőben nem szerepelhetett sérülés miatt.

1983 nyarán Diósgyőrbe igazolt, újabb sérülések miatt az NB I-ben csak hat találkozón léphetett pályára.

A DTVK 1983/84-es csapatképén az alsó sorban balról az első Görgei János mellett

Idény végén a diósgyőriek kiestek, három szezont maradt a csapatnál. A menetrendszerinti sérülések itt már elkerülték

Az 1984/85-ös csapatképen az alsó sor jobbszélén

78 találkozón játszott, tizennégy gólig jutott.

Öröm Diósgyőrött, 1985 tavaszán a Rába ETO-t verték ki a legjobb négy közé jutásban a Magyar Népköztársasági Kupában. A pályáról lefelé bandukolók: Balogh, Dzurják, Szemere, Kiss és Piel (balról jobbra)

1987-ben az akkor NB III-as Budafokra igazolt, év végén feljutottak a másodosztályba.

A budafokiak egyik csapatképén a jobbalsó sarokban

1991-ben az NB III-as ESMTK-ba igazolt, itt is az első szezon végén feljutást ünnepelhetett. Ezután két évet töltött el Soroksáron a másodosztályban.

1992-ben a feljutást ünnepli a csapat a szurkolókkal. Ő az alsó sor jobbszélén

Három év alatt 77 találkozón 43 gólt szerzett, úgy, hogy 20 góllal a harmadosztály Duna csoportjában gólkirály lett.

Soroksárról Ausztriába igazolt alacsonyabb osztályba, majd közel négy év után hazatért a harmadosztályú Taksonyba, ahol egy bronzérmet ünnepelhetett. Egy év múlva a megyei első osztályban Bugyiba igazolt, de ismét közbejött egy sérülés és 36 évesen végleg szögre akasztotta a futballcsukát. Kispályás amatőr bajnokságban azonban még sokáig játszott.

A pénzügyi szektorban helyezkedett el, sőt évtizedek óta ugyanazon a munkahelyen dolgozik.

Sajnos a folyamatos sérülések miatt nem tudta azt a pályát kifutni, amire a tehetsége predesztinálta volna. Ha „csak” a komolyabb sérüléseket vesszük, a pályafutás alatt volt neki négy bokaszalag szakadása, volt térdszalag szakadása, kettős lábszártörése, combizom szakadása és térdkalács törése.

Balogh Attila 2023-ban