Ár 2999 Ft.Részletek itt
A kézilabda szabályai 2016. július 1-től változtak. A változásokat 5 pontban lehet összefoglalni, blogunk mind az 5 pontot körüljárta egy-egy cikkben. Néhány hónappal később röviden át is tekintettük, mit hoztak a változások.
Marcus Helbig és Lars Geipel játékvezetők kék lapokkal (Fotó: RP Online)
A Covid-19 járvány ideje alatt a magyar kézilabdacsapatok a sokszorosára növelték meccsközvetítési aktivitásukat: majdnem minden NB I-es mérkőzést közvetítettek valamilyen formában az interneten, de a másodosztályú és a korosztályos bajnokságokból is sok találkozó került legalábbis az internetezők képernyőjére.
Ez persze teljesen érthető: a járványügyi korlátozások miatt hónapokig egyáltalán nem lehetett meccsre menni, és a korlátozásokat jelen cikk írásáig sem oldották fel mindenki számára, így sok olyan érdeklődő is az online közvetítésekre kényszerült, akik egyébként békeidőben rendszeresen kilátogattak a mérkőzésekre.
Közvetítés egy bajnokiról (Alba Fehérvár, Youtube)
A hétvégén, az NB III 38. fordulójával befejeződnek a három legmagasabb osztály küzdelmei. A lényegi kérdések már a harmadosztályban is eldőltek, ideje hát mérleget vonnunk! Nyilván sok területet vizsgálhatnánk, de mi most két területre fogunk fókuszálni.
Ami legjobban szemet szúr, hogy nyolc évvel az átszervezés után még mindig rengeteg az elégedetlen hang a magyar labdarúgó bajnokságok rendszerével, az úgynevezett futball-piramissal kapcsolatban. Érdekes módon a húszcsapatos NB II örvend a legnagyobb népszerűségnek, de az NB I, illetve az NB III kapcsán se szeri, se száma a kritikáknak.
Ezen rengeteget elmélkedtünk, vagy éppen lamentáltunk mi is, bár a nyolc évvel korábbi létszámcsökkentést (az NB I-ben 16-ról 12-re, az NB II-ben 32-ről 20-ra, az NB III-ban 96-ról 48-ra) egyértelműen pártoltuk. Bár rengeteg "döccenővel" járt a jelenlegi futballpiramis megszilárdulása, voltaképpen elérte a célját: valódi verseny van a feljutásért és a kiesés elkerüléséért, aki belekényelmesedik a középmezőny jelentette biztonságérzetbe, az hamar a vonal alatt találhatja magát.
Nincs tehát probléma? Ó, bárcsak így lenne! Azonban ezekre az orvosság nem az újabb átszervezés és létszámemelés lenne. Illetve megfogalmazhatjuk úgy is, hogy a struktúra teljesen jó, csak a döntéshozók mintegy mellékesen egy olyan rendszert működtetnek, amelyben pont nem érvényesülnek a mostani szisztéma előnyei.
Ózd-Tállya 2019 augusztus - 0-0 (képen). Tállya-Ózd 2019 november: 29-0
1984. június 9., a hónap második hétvégéje
Baráti látogatásra hazánkba érkezett Kim Ir Szen, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának főtitkára, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elnöke
1984. június 6., a nyár első szerdája
A hét eleji viszonylagosan csendes belpolitikai események mellett van időnk a Duna korzón sétálni, vagy a Margitszigetre kimenni
Bár lassan két évtizede érlelődik a projekt, mégis bombaként robbant a Szuperliga terve. Erről szerkesztőségünk véleménye immáron nyolcadik éve változatlan. Viszont a hivatalos ellenreakciók hevessége, bevallom, még minket is meglepett. Felháborodott itt az UEFA, a FIFA, Gary Neville, Boris "Brexit" Johnson és még sokan mások. Akár egyet is érthetnénk velük, de bennem csak elmélyítette az ellenérzéseket mind a FIFA, mind az UEFA iránt. Kár a szép szavakért, ugyanis a szellemet egyértelműen ők engedték ki a palackból. Azt is nehezen tudom elképzelni, hogy senki sem röhögött fel, amikor leírták az alábbi szavakat:
"Az UEFA, az Angol Labdarúgó-szövetség (FA) és a Premier League, a Spanyol Királyi Labdarúgó-szövetség (RFEF) és a LaLiga, valamint az Olasz Labdarúgó-szövetség (FIGC) és a Serie A közös állásfoglalása...egységesek maradunk annak érdekében, hogy megakadályozzuk ezt a cinikus projektet, egy olyan projektet, amely néhány klub önös érdekén alapszik és éppen akkor, amikor a társadalomnak minden eddiginél nagyobb szüksége lenne a szolidaritásra.
Megfontolunk minden rendelkezésünkre álló eszközt, hogy minden szinten – a jog és a sport területén – ezt a projektet megakadályozzuk. A futballnak a nyílt versenyen és a sportszerűségen kell alapulnia, nincs másik út."
Az utolsó mondattal mélységesen egyet tudunk érteni, csakhogy a fenti szervezetek már réges-régen letértek erről az útról.
Bár már évek óta repedeztek az alapok, a Ferencváros női kézilabdacsapatánál sokáig, nagyon sokáig tartotta magát egy illúzió. Annál jobban fájt, amikor tavaly ősszel mindenki számára világossá vált, vagy legalábbis válhatott volna: ez az út nem járható. Sokan ezzel máig nem tudtak, vagy akartak szembenézni.
A fák mögött a Fradi-pálya. Kép: Google Streetview
1984. június 2-3., a nyár első hétvégéje
Megkezdődik a nyaralási szezon a balatoni SZOT-üdülőkben
A Covid-19-világjárvány második hullámának felfutásakor, 2020. novemberében, több más európai ország mellett Magyarországon is erősen korlátozták az amatőr sportot. Bár a vonatkozó jogszabály csak néhány órával a hatályba lépése előtt jelent meg, így sok egyesületnél még az esti órákban se tudták, másnap lesz-e edzés, alapvetően a korlátozások nem voltak túl szigorúak.
Képünk illusztráció. See page for author, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
1984. május 31., a tavasz utolsó napja
Hivatalos baráti látogatáson Mongóliában járt Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Itt vendéglátójával, Jumdzságín Cedenballal, a Mongol Népi Forradalmi Párt főtitkárával (Évtizedekkel később hogy mondta Hofi, mikor Göncz Árpád köztársasági elnök járt ott...? Árpi bácsi, remélem, nem az igazi címünket adtad meg!)
Ami ma egyenesen csodának számítana, száz évvel ezelőtt valóság volt: magyar focisták játszottak a brazil élvonalban, São Paulo állam labdarúgó-bajnokságában. A múlt század húszas, harmincas éveiben több magyar futballista és edző vándorolt ki szerencsét próbálni a szamba országába, néhányan közülük sikeres karriert futottak be.
