A hétvégén, az NB III 38. fordulójával befejeződnek a három legmagasabb osztály küzdelmei. A lényegi kérdések már a harmadosztályban is eldőltek, ideje hát mérleget vonnunk! Nyilván sok területet vizsgálhatnánk, de mi most két területre fogunk fókuszálni.
Ami legjobban szemet szúr, hogy nyolc évvel az átszervezés után még mindig rengeteg az elégedetlen hang a magyar labdarúgó bajnokságok rendszerével, az úgynevezett futball-piramissal kapcsolatban. Érdekes módon a húszcsapatos NB II örvend a legnagyobb népszerűségnek, de az NB I, illetve az NB III kapcsán se szeri, se száma a kritikáknak.
Ezen rengeteget elmélkedtünk, vagy éppen lamentáltunk mi is, bár a nyolc évvel korábbi létszámcsökkentést (az NB I-ben 16-ról 12-re, az NB II-ben 32-ről 20-ra, az NB III-ban 96-ról 48-ra) egyértelműen pártoltuk. Bár rengeteg "döccenővel" járt a jelenlegi futballpiramis megszilárdulása, voltaképpen elérte a célját: valódi verseny van a feljutásért és a kiesés elkerüléséért, aki belekényelmesedik a középmezőny jelentette biztonságérzetbe, az hamar a vonal alatt találhatja magát.
Nincs tehát probléma? Ó, bárcsak így lenne! Azonban ezekre az orvosság nem az újabb átszervezés és létszámemelés lenne. Illetve megfogalmazhatjuk úgy is, hogy a struktúra teljesen jó, csak a döntéshozók mintegy mellékesen egy olyan rendszert működtetnek, amelyben pont nem érvényesülnek a mostani szisztéma előnyei.
Ózd-Tállya 2019 augusztus - 0-0 (képen). Tállya-Ózd 2019 november: 29-0