Válogatott okosságok

Azt szoktam mondani, hogy a magyar edző két helyre nem kell: Magyarországra és külföldre... Csak akkor nem tudom, miért csináltuk meg a pro licencet?!"
(Mészáros Ferenc)

A valogatott.blog.hu alapító atyái így kommentálják a fenti nyilatkozatot, de természetesen a kommentekben Olvasóink véleményeit is szívesen fogadjuk:

Ezek a férfi kézilabdázás kulcsszavai, és ezeket vitte ma tökélyre a magyar válogatott - ha nem is hatvan percen át, de elég hosszú ideig ahhoz, hogy teljesen simán verje meg Lengyelországot, és jusson a legjobb nyolc közé.

Van ám nekem egy sanda gyanúm, hogy nem én világosodtam meg először, miszerint a különböző sportágak támogatása között megfigyelhetőek "bizonyos" eltérések. Vannak olyan szakágak, amelyekbe irdatlan összegeket szokás belapátolni, és bizony olyan területek is akadnak, ahol már a meleg víznek és a fűtésnek is úgy örülnének, mint bolond a sapkájának. És itt nem a labdarúgás és a kirakós römi közötti érthető különbségekre gondolok, hanem akár két olimpiai sportág között is hatalmas lehet a szakadék.

Nehéz lenne tagadni, hogy a jelenlegi kormányzat a hóna alá nyúlt a szétesés határán álló FTC-nek. Az is igaz, hogy egyáltalán nem az FTC az egyetlen „támogatott” klub széles e hazában. Százmilliós tőkeinjekciók mellett még egy új stadion is kinéz a zöld-fehéreknek. Bár állami segítséggel maradnak talpon, mégsem kizárt, hogy Kubatov Gábor FTC elnök hosszú távon egy működő, „kapitalista” egyesületet hagy a hálás utókorra. Vagy még vele sem tudja a Fradi a csődöt elkerülni? Ártalmas-e az állami szerepvállalás a fociban, vagy az egyetlen járható út a felemelkedéshez?

Valljuk meg őszintén, ez a túra tényleg csak eszelősöknek volt kitalálva. Miután szombaton Király „nemtehetekagólokról” Gábor négyszer szedte ki a hálójából a norvégok által odaküldött játékszert, bizony, senki sem reménykedhetett győzelemben bosnyák földön. Ráadásul mindenféle háborús bűnös által lakott országba vándoroltunk, istenigazából csak bulizni.

A Barcelonában rendezendő döntőig minimum a dánokat, majd a horvát/francia meccs győztesét kellene legyőznünk. Irigyeljük a szlovénokat, akiknek Egyiptomot és a brazilokat kínkeservesen (27-26) verő oroszokat kell legyőzniük az elődöntőért. De ilyen a sorsolás. Amit egyszer elvesz, azt később visszaadja - és ez nem csupán egy közhely.

Az oroszok mellett már a németek is a legjobb nyolc között, miután 28-23-ra verték Macedóniát. Érdekesség, hogy a németeknél 11 játékos szerzett gólt.Hiába mutattak be a kapusok pontosan ugyanannyi védést (13-13) és hiába lőtt Kiril Lazarov nyolc gólt, a németek egy pillanatig sem hagytak kétséget a győztes kiléte felől. Már a kilencedik percben négy góllal vezettek, amit a szünetig meg is őriztek. Bár a 45. percben Macedónia felzárkózhatott volna egy gólra, tíz percre rá már hét gól volt a különbség így nem is lehetett más a továbbjutó, mint a németek.

Igen sokszor elsütöttük mi és mások is az alábbi közhelyt: a VB mától kezdődik. Véget értek a csoportküzdelmek, kialakult a nyolcaddöntők párosítása. Lehet töprengeni aktuális ellenfelünk erején, vagy már tovább gondolkodva elkezdhetünk reménykedni abban, hogy csodát téve meglehet az elődöntő is. Mert az eddigiek alapján ez csoda lenne.

Az akadémiák nagy családjának tagjai értelemszerűen azt hangoztatják, hogy az akadémia jó dolog.  A leginkább érdekeltek ehhez gyakran még azt is hozzáteszik, hogy ezt a rendszert leginkább csak azoknak van joga kritizálni, akik már bizonyítottak ezen a területen.

Az első felvetéssel alapvetően egyetértek, a másodikkal kapcsolatosan azonban van némi fenntartásom. Abban ugyanis nem vagyok teljesen biztos, hogyha nem ízlik egy étel, akkor azt csak kizárólag akkor kritizálhatom, ha mesterszakács vagyok. Valamint azt sem hinném, hogy egy rettenetesen csúnya nőről is csak akkor alkothatok véleményt, ha én egyébként leginkább egy görög szoborra hasonlítok.

A házigazda Dél-Afrika Zöld-foki Köztársaság elleni nyitómeccsével megkezdődött a 29. Afrikai Nemzetek Kupája. Egy olyan labdarúgó világverseny, amelyet a legritkább esetben vagyok képes nézni, pedig annak idején igen ígéretes fejlődést jövendöltünk a fekete földrész csapatainak. Valahogy akkor még az ANK is nézhetőbb volt. A múlt heti események után nem mernék semmilyen kijelentést leírni, amire esetleg a rasszizmus árnyéka vetülhet, így csak ezt szeretném leszögezni: a kontinens labdarúgásának a fejlődése érezhetően megtorpant és ez leginkább az ANK-n mérhető le. Azt hittem, hogy a 2012-es Gabonban és Egyenlítői-Guineában megrendezett ANK volt a mélypont, de a mostani nyitómeccs alapján még mindig lehet lentebb.

A kézilabda-világbajnokság csoportkörének zárómérkőzésén válogatottunk Algéria csapatával csap össze. Az már korábban eldőlt, hogy csapatunk a csoportban a harmadik vagy a negyedik helyezést éri el, azaz biztosan továbbjutunk. Amint már korábban utaltunk rá, ill. Rich.mond kolléga is számolgatta, számunkra túl nagy különbség a harmadik és a negyedik hely között nincsen (továbbvitt pontok a mostani lebonyolítási rendszerben nincsenek), sőt, ha két lépésnyit tekintünk előre, úgy tűnik, talán még jobb is lenne a negyedik hely. 

Ma már tényleg azt hittem, mindent megcsócsáltunk a zártkapuval kapcsolatban, de úgy tűnik, valaki talált egy újabb nézőpontot.

A felvetés érdekes és megfontolásra méltó, ámde van benne egy fontos, bár a végkövetkeztetést még inkább alátámasztó tévedés. A FIFA szabályzatában ez áll:

This code applies to every match and competition organised by FIFA. Beyond this scope, it also applies if a match official is harmed and, more generally, if the statutory objectives of FIFA are breached, especially with regard to forgery, corruption and doping. It also applies to any breach of FIFA regulations that does not fall under the jurisdiction of any other body.

A szerző azonban tévesen fordította le a kiemelt passzust, hiszen annak semmi köze nincs a meccs hivatalos státuszához; a "match official" kifejezés ugyanis szimplán annyit jelent, hogy játékvezető. Vagyis a kiemelt rész helyes fordítása így hangzik:

...akkor is érvényes, ha egy játékvezetőt bántalmazás ér...

Ilyesmi pedig nyilvánvalóan nem történt, tehát a cikk konklúziója szilárd lábakon állni látszik: a FIFA-nak alighanem nem volt joga fegyelmi eljárást indítania.