Válogatott okosságok

Élénk viták folytak az utóbbi időben a z FTC női kézilabdacsapatának költségvetéséről. A résztvevők nem tudtak megegyezni abban, hogy a Fradinak annyi pénze van, mint korábban sose, vagy éppen hogy nincs elég. 

A 2017/18-as keret. Forrás: FTC

„Magyar bajnoki meccsen akkor lesz söröd, ha ismersz valakit a sor elején...” – Gy., magyar szurkoló, Coelho nyomán.

Stadion épülhet-szépülhet, de a fenti mondás igaz volt ötven évvel ezelőtt és igaz lesz ötven év múlva is. Ennek ékes bizonyítéka, hogy az igazán jó büféket országszerte ismerik – lásd például a III. Kerületi TVE sporttelepén található kiszolgáló egységet, vagy a Pénzügyőr fényűző finánc búfelejtőjét.

Egyáltalán mi a baj a labdarúgó stadionjaink büféivel? Azon felül persze, hogy drága. Ám egy szórakozóhelyen, vagy egy kicsit is igényesebb kocsmában is nagyjából ennyi a sör, így ezt még lenyelnénk. Nem készültem elemzéssel és grafikonokkal, csupán pár évtized tapasztalatát szeretném egy rövid posztba belesűríteni. Nem feltétlenül az a vágyam, hogy mindenki végigzabálja, vagy vedelje a meccset, mint egy NFL-találkozón, de maradjunk annyiban, hogy bőven van hová fejlődni. És különös módon erről soha sehol sem olvastam MLSZ tanulmányokat, pedig hogy a vendéglátó-egységeknek komoly szerepe van az elégedettség növelésében, az alighanem vitán felül áll.

Ostrom alatt a mezőkövesdi vendégbüfé - kép

2017 nyarán a szokásos kettővel szemben három fontos megmérettetés állt női utánpótlás-válogatottjaink előtt. Ebből kettő esett a legfiatalabbakra, az U19 korosztály pedig, szokás szerint, Európa legjobbjaival mérhette össze magát. 

1981. december 12-13., a hónap második hétvégéje

Wojciech Jaruzelski bejelenti a lengyelországi szükségállapotot

Nagy érdeklődéssel várhattuk a 2017-es férfi U21 világbajnokságot. Az 1996-os korosztály utolsó fellépése volt ez, amelyen végképp megmérettethettek a fiúk. Többségüknek erre igazából már nem is volt szüksége. 

A férfi U21 válogatott a világbajnokságon. Fotó: MKSZ

A blogolás sok szempontból hasonlít a költészethez. Persze nagy különbségek is vannak, bele is őrülnék, ha rímekbe kellene szednem a kézilabda-válogatottról alkotott meglátásaimat (bár manapság ez már a verseknél sem feltétlenül elvárás, úgy mondják, vers az, ahol a sorok nem érnek ki a lap széléig). 

A Válogatott blog stábja Temesvárra és Aradra is ellátogatott, a városok értékeinek felfedezése mellett belekóstolni a két város sportéletébe is. Programunkat ez határozta meg, és szerencsére bővelkedtünk élvezetes futball,-és kézilabda-mérkőzésekben. A csapatok bemutatása, a meccsek összefoglalója mellett érdemes kitérni kicsit e két gyönyörű város történelmi, társadalmi vonásaira, és látnivalóira, ugyanis bármilyen fontos városai, közlekedési csomópontjai is voltak a Trianon előtti Magyarországnak, és magyar lakossága miatt ma is így tekintünk rájuk, azonban közelségük ellenére meglehetősen keveset tudunk róluk, kevésbé felfedezett kincsek! Így ez az írás nemcsak sport, hanem útikalauz is egyben.

Kezdjük Temesvárral. A Bánság fővárosa nemes egyszerűséggel fantasztikus város. Gazdag kulturális élete, épületei miatt kis Bécsnek is hívják. De a belvárosban sok helyen olyan érzésünk is van, mintha Budapesten járkálnánk az 5., 6., 7. kerületben vagy Zuglóban. 320000 lakójával Románia 3. legnagyobb városa Bukarest és Kolozsvár után. Magyar lakossága 20000 körül van, de laknak németek, szerbek, bolgárok, ukránok, szlovákok, és újabban olaszok is itt! Ők vállalkozásokat üzemeltetnek. A trianoni döntés idején még német többségű volt, utánuk következtek a magyarok, majd a románok - mára kevés német maradt. De van színházuk, konzulátusuk is. A város legemlékezetesebb eseménye az 1989-es forradalom volt, ahol halálos áldozatok is voltak, innen indult a Ceausescu-diktatúra megbuktatása. Az ország legfejlettebb térsége ez, és ez a városra is igaz. A sok egyetemista már készülődött a tanévre, ők is adják a város pörgősségét. A Béga partján hosszan parkok húzódnak, benne sok margitszigetihez hasonló szórakozóhellyel. Még egy operafesztiválba is belebotlottunk a folyóparton. Nagyon érdekes és furcsa kontrasztok jellemzik a város arculatát, ugyanis a belváros, a főterek nyugat-európai színvonalúak, mintha mondjuk Brüsszelben járnánk.

1981. december 5-6., a hónap első hétvégéje

Szerkesztőségünk tagjai közt teljes az egyetértés, hogy nem tudjuk, most Mikulás, vagy Télapó van-e...

Az UEFA vezetői sosem csináltak titkot abból, hogy az amerikai profi csapatsportágakat tekintik mintának az európai labdarúgás átformálására (értsd még jövedelmezőbbé tételére). A hétvégén közelről néztük meg, milyen lesz a Bajnokok Ligája vagy a hőn áhított európai Szuperliga, ha az NFL szolgál alapul. Már az elején eláruljuk a nagy titkot: kicsit steril, kicsit műanyag, viszont a családok ismét mehetnek meccsre, már ha ki tudják fizetni.

M&T Bank stadion - egy tényleg impozáns XXI. századi létesítmény

Ghislaine Roche és Tímár Árpád emlékének

Az 1901-ben alapított észak-francia labdarúgóklub, az Amiens SC óriási sikert ért el a 2016/17-es szezonban: több mint száz éves története során első ízben jutott a francia labdarúgó-bajnokság első osztályába, a Ligue 1-be. Az együttes augusztus elején Franciaország egyik legjelentősebb, legerősebb csapata, a Paris Saint-Germain ellen debütált az élvonalban. A Ligue 1 egyik legkisebb költségvetésével rendelkező klubja a leggazdagabb otthonába látogatott, amely éppen megvásárolta, majd látványos show keretében mutatta be a párizsi szurkolóknak új szerzeményét, Neymar Jr.-t.

A mostani erőviszonyokat nézve bizonyára meglepő lehet, hogy kilencven évvel ezelőtt az Amiens Athlétic Club (A.A.C.) a mai PSG-hez hasonló tekintélynek örvendett hazájában. Az aranykor alkonyán, a harmincas évek első felében magyar edzők és játékosok is szerencsét próbáltak a klubnál, többnyire rövid epizódszerep erejéig.

Az Amiens otthona, a Stade de la Licorne (a szerző felvétele)

1981. december 2., a hónap első szerdája

Megjelenik az ABBA együttes utolsó albuma