Ár 2999 Ft.Részletek itt
Az elmúlt években sokszor hallhattuk, hogy a szurkolók tartják vissza a családokat, „békés polgárokat” a magyar bajnoki mérkőzések látogatásától. Sorozatunkban korabeli tudósításokra támaszkodva mutatjuk be, hogy az erőszak a kezdetektől fogva része volt a magyar futball mindennapjainak. Az embereket ez mégsem tartotta távol a stadionoktól, hisz még igazi futballt láthattak...
Tüske, ha vérzi, már nem is érzi [1].
Hamarosan itt a Halloween, és bár nagyon csábító, hogy híres sportolónak öltözzünk, könyörgünk, fogadjanak meg néhány tanácsot. Először azokat szedjük gatyába, akik külföldi partira készülnek, majd a hazai divat határait definiáljuk.
A Magyar Kézilabda Szövetség Talant Dujshebaevet nevezte ki a férfi válogatott élére. A kapitányi pozíció azután üresedett meg, hogy Mocsai Lajos (miután a kedvéért módosították a vonatkozó jogszabályt) úgy döntött, megpályázza az ismét önállóvá váló Testnevelési Egyetem rektori posztját.
Talant Dujshebaev (Fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet)
Mint korábban kifejtettem, eszem ágában sincs a Mennyei mérkőzésein fárasztani magam, helyette az amatőr labdarúgás szépségei felé fordulok. Még mindig meg tudom érteni, hogy valaki megszokásból még kijár egy jó kis Pécs-Pápára, vagy egy Kispest-Paksra, bár a tévében megnézve ezeket a meccseket kezdem érteni, hogy miért tartottak a régi meccsrejárók, majd a meccslátogatást abbahagyók hülyének. Mert ezt tényleg rossz nézni, még a bukaresti pontszerzés után is. Ám még mindig nem kell kizárólag a külföldi focira fanyalodnunk! Egyrészt jó esetben ott az NB III, vagy van mindenkinek jó kis lokális csapata – legyen az falu, vagy kerületi egylet. Az sem kizárt, hogy a helyi erő egykoron szebb napokat ért meg, mint például a BVSC-Zugló. A szebb napok alatt mindenféle mókás dolog is megesett.
A válogatott szünet után folytatódnak a csudálatos Nb1 küzdelme. Sikerült a legtöbb elmaradást bepótolni, megvannak a 9. és 10. forduló eredményei is és természetesen az összesítés. A 9. fordulóban botrányosan teljesítettek tippelőink, óriási bukták és bénázások jellemezték a tippeket. A legkevésbé béna bigacsiga volt, aki 48 ponttal elvitte a fordulót! Gratulálok magamnak! A 10. forduló már jobban sikerült, MrMundr tolta a legjobban, 56 ponttal nyert. Gratulálunk! Összesítés élén is nagy a tolongás, voltak változások is, jelenleg yidvags egy kicsit meglépett, a dobogóért nagy a tolakodás. Hajtás után táblázatok, minden jó! Tippeljenek jól!
Az elmúlt években sokszor hallhattuk, hogy a szurkolók tartják vissza a családokat, „békés polgárokat” a magyar bajnoki mérkőzések látogatásától. Sorozatunkban korabeli tudósításokra támaszkodva mutatjuk be, hogy az erőszak a kezdetektől fogva része volt a magyar futball mindennapjainak. Az embereket ez mégsem tartotta távol a stadionoktól, hisz még igazi futballt láthattak...
Összeállításunkban ezúttal híres sportolókat és nem kevésbé híres színésznő szerelmeiket mutatunk be, könnyed filmes sorozatunk folytatásaként.
Marilyn Monroe - Joe DiMaggio:
Először nézzünk egy halhatatlan színésznőt és egy az örökkévalóságnak szintén megmaradó baseball legendát: Monroe második, 9 hónapig tartó házassága volt a maga nemében nem kevésbé híres és közkedvelt sportolóval. A Yankees sztárjáról számtalan dal született, és az Öreg halász is a Yankeesnek szurkolt: "Szeretném egyszer a nagy DiMaggiot elvinni halászni..." - írta Hemingway (nem George, a másik). Nem túl hosszú házasságuk után jó barátságban maradtak. A gáláns sportoló a díva halála után 20 évvel is hetente háromszor küldetett virágot Monroe sírjára.
A kép csalóka, balra Marilyn
Valamiért anno nagyon bírtam a filmet, amiben Nicolas Cage elhatározta, majd sikerrel teljesítette a halálra ivás projektet. Jó régen láttam utoljára, lehet nem is jó film, sőt talán nem is emlékszem jól a cselekmény minden mozzanatára, de a folyamat most beugrott. Nem vagyunk még a végén, de közelítünk, és már túl vagyunk a "point of no return"-ön.
Felszállt a válogatott repülőgépe, kigördült a szurkolói vonat a Nyugati pályaudvarról, és több Facebook-poszt szerint magyar szurkolók tartanak Bukarest felé némi székelyföldi, kolozsvári kitérővel. Nyilván nem csak azért utaznak ki, hogy megmutassák magukat a bukaresti Nemzeti Stadion felspannolt közönségének, hanem mert győzelemben, vagy legalábbis pontszerzésben reménykednek. A szép szavakból és a fogadkozásból elég! A küzdeni akarás alapkövetelmény, nem jár érte piros pont és elismerés. Eredményt szeretnénk. Szeretnénk büszkék lenni a nemzeti tizenegyünkre és nem eshetik meg az a szégyen, hogy két forduló után keresztet vethetünk arra, hogy kijussunk a 24 csapatos Európa-bajnokságra. Csak az örök optimista szurkoló mondatja velünk, hogy van miben reménykednünk? Részben igen, mert a magyar győzelemre azért kicsi az esély, de a pontszerzés nem menne csodaszámba.
Az elmúlt években sokszor hallhattuk, hogy a szurkolók tartják vissza a családokat, „békés polgárokat” a magyar bajnoki mérkőzések látogatásától. Sorozatunkban korabeli tudósításokra támaszkodva mutatjuk be, hogy az erőszak a kezdetektől fogva része volt a magyar futball mindennapjainak. Az embereket ez mégsem tartotta távol a stadionoktól, hisz még igazi futballt láthattak...
Üdvözlet! Folyatódjon hát remek játékunk. Fiaink Bukarestbe és a Feröer-szigetekre utaznak sok pontot gyűjteni. Önöknek elég csak jól tippelni ugyanezért!
A beharangozó fotót majd átfotosoppoljuk Palira :D Az északírek elleni pontok természetesen még nem lettek kiszámolva. Mindesetre itt meg lehet tekinteni a tippeket és az addigi állást!
