Immáron harmadik éve készítjük el az ország futballtérképét, amely fehéren-feketén megmutatja az egyes megyék és régiók erejét a magyar labdarúgás felső három osztályában. Íme az első rész (2013/2014) , majd a történelmi hátteret bogozgató második. A tavalyi, meglehetősen izgalmasra sikeredett nyári holtszezon ihlette a harmadik részt.Hogy idén ne essünk bele a tavalyi csapdába, ezért nem csak a bajnokság kezdetét vártuk meg, hanem még pár fordulót.
Arról a három felső osztályról beszélünk, amely az átszervezések után jelentősen karcsúsodott a 2012-2013-as szezon óta (144 csapatról csökkent 79-re a teljes mezőny) és tavaly már a legfelső osztályt is érintette. Sőt, közvetve mind a hármat, így ez az írás remek felvezető lesz ősszel újrainduló NB III-as sorozatunkhoz. Ezúttal csavartunk egyet a dolgon és a torzítást kerülendő kivettük a csapatok közül az NB I-es alakulatok NBIII-ban indított tartalékcsapatait. Mivel tíz ilyen alakulat van az NB III-ban (a Haladás és a Vasas nem indított tartalékcsapatot), ezért 69 helyszínt kellett bejelölni a térképünkön.
Maradtak azok a csapatok, amelyek „önálló jogon” kaptak versenyengedélyt és vállalták az indulást azokban a bajnokságoban, ahol több az utazás, elviekben több az erős csapat, jelentősen megemelkedtek a költségek – viszont a két felső ligában jóval több a pénz. Ez nem feltétlenül mondható el a harmadosztályról, de ahogy említettük, ez majd egy külön írás témája lesz.
Tudta ön, hogy ebben a három osztályban három megye indítja a csapatok közel felét? – egészen pontosan a 69 csapat 43%-át. 2013 után újra van NB-s csapat nélküli megye. Ha pedig vizsgálataink tárgyát csak az NB I-re és NB II-re szűkítjük, akkor egészen ijesztő következtetésekre juthatunk. Különösképpen nem készültünk szöveges elemzéssel (na jó, csak egy kicsivel), a térképek és a táblázatok majd beszélnek helyettünk is.