Immáron harmadik éve készítjük el az ország futballtérképét, amely fehéren-feketén megmutatja az egyes megyék és régiók erejét a magyar labdarúgás felső három osztályában. Íme az első rész (2013/2014) , majd a történelmi hátteret bogozgató második. A tavalyi, meglehetősen izgalmasra sikeredett nyári holtszezon ihlette a harmadik részt.Hogy idén ne essünk bele a tavalyi csapdába, ezért nem csak a bajnokság kezdetét vártuk meg, hanem még pár fordulót.
Arról a három felső osztályról beszélünk, amely az átszervezések után jelentősen karcsúsodott a 2012-2013-as szezon óta (144 csapatról csökkent 79-re a teljes mezőny) és tavaly már a legfelső osztályt is érintette. Sőt, közvetve mind a hármat, így ez az írás remek felvezető lesz ősszel újrainduló NB III-as sorozatunkhoz. Ezúttal csavartunk egyet a dolgon és a torzítást kerülendő kivettük a csapatok közül az NB I-es alakulatok NBIII-ban indított tartalékcsapatait. Mivel tíz ilyen alakulat van az NB III-ban (a Haladás és a Vasas nem indított tartalékcsapatot), ezért 69 helyszínt kellett bejelölni a térképünkön.
Maradtak azok a csapatok, amelyek „önálló jogon” kaptak versenyengedélyt és vállalták az indulást azokban a bajnokságoban, ahol több az utazás, elviekben több az erős csapat, jelentősen megemelkedtek a költségek – viszont a két felső ligában jóval több a pénz. Ez nem feltétlenül mondható el a harmadosztályról, de ahogy említettük, ez majd egy külön írás témája lesz.
Tudta ön, hogy ebben a három osztályban három megye indítja a csapatok közel felét? – egészen pontosan a 69 csapat 43%-át. 2013 után újra van NB-s csapat nélküli megye. Ha pedig vizsgálataink tárgyát csak az NB I-re és NB II-re szűkítjük, akkor egészen ijesztő következtetésekre juthatunk. Különösképpen nem készültünk szöveges elemzéssel (na jó, csak egy kicsivel), a térképek és a táblázatok majd beszélnek helyettünk is.
Bizony alaposan megbolygatta az életet az NB I mezőnyének 12 csapatra szűkítése. Öt, tavaly még NB I-es csapatból kettő csupán az NB III-ban (Győr és Nyíregyháza), három csapat pedig csupán a megyei első osztályban tudott rajthoz állni. A Kecskeméti TE, a Pécsi MFC és a Pápa ezért el is tűnt a szemünk elől – legalábbis egyelőre. Ki tudja, hol állt volna meg az ETO zuhanása, ha nincsenek tavaly azon négy csapat között, amelyeknek volt az NB III-ban csapatuk? A Kaposvári Rákóczi 2013 őszén még NB I-es, de 2015-re már az NBIII-ig csúszna vissza, ha ott vállalta volna az indulást. De nem vállalta, így csak a somogy megyei pontvadászatban gyűjtögethetik a pontokat. Itt látható az aktuális futballtérkép (reméljük mindenkinek sikerül befejeznie a szezont).
Íme Magyarország futballtérképe 2015/2016-ra
Hogy a „megyéből” miként lesz a feltámadás, azt pont most nem mi fogjuk megmondani. Az elmúlt évek kellő óvatosságra intettek minket. A Pécs kapcsán sokan már előre tudni vélik, hogy az NB III-as bajnoki címet idén megszerző Kozármisleny jogán jövőre már az NB II-ben fognak indulni.Ehhez képest első bajnokijukon csupán döntetlenre voltak képesek Szászváron. A Pápai Perutz FC a nyitómeccsén ugyancsak egy pontot hozott el Balatonalmádiból – bár utána behúztak két meccset is, de negyedik fellépésükön már kikaptak Csetényben. A Kaposvári Rákóczi öt meccs után 11 ponttal áll a tabella második helyén, négy pontra a tavalyi bajnok Balatonlelle mögött – tehát már ők sem 100 százalékosak. A Kecskemét egyelőre háromból hármat húzott be, de két másik csapat már 4/4-nél tart. Például a tavalyi bajnok Kiskunfélegyháza és a Nyilas Elek edzette, merész terveket szövögető, 20-0-ás gólkülönbséggel álló Tiszakécske.
Az NB II-ben relatíve tiszta a kép az elmúlt években: két feljutó/két kieső az NB I-ből, három kieső/három feljutó az NB III-ból. Igaz, idén azért volt némi kavarodás a mezőny összeállítása körül a fentieknek köszönhetően, de még mindig itt a legkönnyebb nyomon követni a változásokat.
Az NB III-ban ellenben teljes a zűrzavar. Visszalépő feljutók, visszalépő bennmaradók, megszűnések, költözések, kizárások. Még a korábbi évekhez képest is kaotikusabb a kép, pedig egyik holtszezon sem volt éppen sétagalopp, a tavalyi pedig különösen nem volt az. Idén sikerült erre rátenni még egy lapáttal, gyakorlatilag komédiává zülleszteni a három NB III-as csoport feltöltését. No de erről majd később, ez bőven megér egy saját posztot. Annyit azért engedjenek meg nekünk, hogy „mi megmondtuk, hogy nem lesz ennek jó vége”.
Így tűntek fel és el a csapatok az elmúlt három évben
Leszakadók
Már a sorozat első részében is feltűnt nekünk, hogy a Nógrádtól Hevesen és Szolnokon át az akkor még NB I-es csapattal rendelkező Bács-Kiskun megyét és Baranyát is idevéve egészen Kelet-Zaláig milyen kevés a csapat már NB III-as szinten is. Azóta a helyzet csak fokozódott. Ehhez a meglehetősen terméktelen területhez csatlakozott a három csapatát is elveszítő Hajdú-Bihar – az Ebes és a Létavértes felemelkedése majd bukása tankönyvekbe illő. De legalább még ott van a Debrecen és a Balmazújváros. Ellenben Somogyban csak az NB II-ben vergődő, megszűnés határán táncoló Siófok a megye északi peremén. Hol van már a Rákóczi, a Nagyatád, vagy mondjuk a Barcs, Marcali, Csurgó, Balatonlelle és Nagybajom? – mindannyian az elmúlt nyolc évben estek ki, vagy szűntek meg.
Baranyában az NB III a legmagasabb szint, de ott legalább három csapat is képviseli a megyét. Tudták önök, hogy öt éve még a szintén baranyai Bogád, Ócsád, Mohács és Pogány is NB III-as volt? Plusz ott van az elmúlt nyolc évből Bóly, a Pécsváradi Spartacus, Beremend, PVSK. Megjegyzendő, hogy a csapattal amúgy ellátott Tolnából is eltűnt pár „hagyományosan NB-s csapat”, úgymint a Dombóvár, Tolna, Bonyhád, Bátaszék, Tamási.
Bács-Kiskunban még ez sincs. NINCS NB-s csapat. A Baja tükörsimán esett ki a megyébe (hétvégén kapott egy hatost az újraalakuló Tiszakécskétől), a Kiskunfélegyháza kínosan kerüli a feljutást, a KTE beadta az NB III-as nevezést, de végül inkább indult a megyei elsőosztályban.
Hevesnek úgy van két NB III-as csapata, hogy abból egyet a borsodi Mezőkövesd tart el, így lett a rosszemlékű Fortress-csapatból Felsőtárkány-Mezőkövesd. Nógrád nagy hagyományokkal rendelkező csapata, az SBTC mindössze egyetlen szezont bírt az NB III-ban (pedig nagy reményekkel vágtak neki). Így most a Somoskőújfalu a megye egyetlen „profi” csapata – és nem valószínű, hogy a Nagybátony, vagy a Balassagyarmat mostanában fog feltámadni.
És ha az NB III-at is kivesszük a kalapból, akkor kijelölhetjül sárgával az ország nagyjából-körülbelül felét – a terület közepén árválkodik az egy szem Szolnoki MÁV. Jövőre a Vác borítékolható kiesésével a sárgával kijelölt terület Észak-Pest megyén át összeér a szintén maximum NB III-as csapatokkal rendelkező Komárom-Esztergommal, fenyegető gyűrűbe fogva a fővárost.
Feltörekvők
Mert természetesen ilyenek is vannak. Örök közhely, hogy „sok a pesti csapat”. Ez a múltban sokszor tényleg így volt, a legutóbbi időkben már nem annyira. Bár a régi hagyományokhoz valószínűleg soha nem fog visszatérni a területi eloszlás, idén szembetűnő Budapest előretörése. Emellett Pest megyén belül is zajlik egy sajátos koncentráció a csapatok számának lassú csökkenése mellett. Budapest és a hozzá tartozó agglomeráció súlya évről-évre nő, a fővárostól távolabbi csapatok kezdenek eltünedezni (lásd Tura, Nagykőrös, Veresegyház, Tápiószecső, vagy most az NB II-ből kieső Cegléd). Ez jórészt annak tudható be, hogy Budapest és Pest megye bajnoka évről-évre tényleg fel akart jutni az NB III-ba. Bár a pest megyeiek közül azért voltak kihullók, de mindig volt, aki a helyükre akart és tudott lépni. Ez az előző részben taglalt megyéknél teljes mértékben hiányzott és hiányozni is fog. Például Hajdú-Biharban minden évben eltűnt az NB-s térképről egy csapat, de a megyei bajnok egyszer sem szándékozott felfelé osztályt váltani (Illetve egy igen. Az Ebes). De ez még inkább igaz Somogyra, ahol a Balatonlelle idén is visszakozott az NB III-ba való nevezéstől.
Budapest és Pest megye együttes részaránya immáron 33%, ami az ország három legfelső szintű labdarúgó-csapatainak egészen pontosan egyharmada.
Ami igaz volt a Hajdúságra és Somogyországra, az részben sokáig igaz volt Borsod-Abaúj-Zemplénre is – mármint ami BAZ bajnokának a feljutási hajlandúságát illeti. A különbség csupán az volt, hogy évek óta stabilan uralják az NB III keleti felét a BAZ megyeiek, így az összlétszám sem fogyatkozott. Sőt, idén Tállya is csatlakozott hozzájuk. A hét csapat pedig az egyébként nem kis megye teljes területét lefedi. Mi lenne itt, ha még az Ózd is a régi fényében csillogna?
A jövő igéretei
Hogy mit hoz a jövő? Tavaly ilyenkor egészen biztosan nem gondoltunk ilyen földcsuszamlás-szintű változásokra, ezért jóslásra óvatosan vállalkoznánk. Főleg úgy, hogy elviekben a 2016-2017-es bajnokságban 20 csapatos lesz az NB II mezőnye. Ennek a létszámnövelésnek egyelőre megjósolhatatlan a hatása. Szerintünk az NB I-ből 2015 tavaszán kiebrudalt csapatok nagy része osztályt vált jövőre. Merészebb jósaink Baranyára jövendölnek szebb időket – jövőre a mostani nulla helyett két NB II-es együttest és még egy NB III-ast. A másik nagy nyertes Győr-Moson-Sopron lehet, bár az SVSE jelenlegi formája, valamint a Gyirmót hagyományos kipukkanása a bajnoki hajrában plántál belénk némi óvatosságot. Másfelől a középső régiót leszámítva még mindig itt van a legnagyobb esély három NB II-es csapatra.
A délkeleti régióhoz annyi muszáj megjegyeznünk, hogy a 2011 Szeged visszaköltözése esetén (jelenleg Gyulán játsszák hazai mérkőzéseiket) Csongrád egészen pofás képet mutatna.
Nem valószínű, hogy a középső régió súlya csökkenne a jövőben. Borsod mellé felzárkózhat Szabolcs-Szatmár-Bereg is (feljut a Nyíregyháza az NB II-be + még egy NB III-as csapat). Az átszervezésig ugyanis kevés olyan szabolcsi város, vagy nagyközség létezett, amelynek nem volt NB III-as csapata. Már ha volt egyáltalán. 2011-2012-ben például tíz szabolcsi indult a Tisza-csoportban!
Tehát 2016/2017-ben 16 helyett húsz NB II-es, és a mostani 51 helyett megtippelhetetlen számú NB III-as csapat. A térkép változni fog. Méghozzá sokat.
Ajánljuk szíves figyelmükbe blogunk állandó szerzőjének regényét! Városok, stadionok, kocsmák. Magyar futballregény, labdarúgásunk legsötétebb évtizedéről. Kapható a Líra és Lant könyvesboltjaiban, a Fókusz könyváruházakban- bővebb információ a vásárlási lehetőségekről pedig itt. Látogasson el a könyv hivatalos Facebook oldalára is
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Ajánlott bejegyzések: