1960. március 22-én született Kardos József, az Újpesti Dózsa és a magyar labdarúgó-válogatott egykori hátvédje, középpályása.

Tizennégy évesen kezdte a labdarúgást szülőhelyén, a Nógrád megyei Nagybátonyban. Még tizennyolc éves kora előtt a Salgótarjáni BTC-hez került, ahol fiatal kora ellenére egy szezont végigjátszott az NB II-ben.

A Stécében, az álló sorban balról a második

Egy esztendő múlva már az akkori bajnok, az Újpesti Dózsa hívja magához.

Egy nem mindennapi hármas csere „végtermékeként” került végül Újpestre. Az újpestiek minden követ megmozgattak egy tarjáni középhátvéd, nevezetesen Kovács II. József (közismertebb nevén a Vörös Kovács, az egykoron Norvégiában játszó válogatott csatár, Kovács Péter édesapja) megszerzéséért. A karancsaljai csapat tizenkilencre lapot kért és bejött. A védőt csak három játékosért cserébe adták, megnevezve egy kapus, egy védő és egy csatár. Így ment Kovács „Kuvik” László Bíró Antallal és Ádám Lászlóval együtt a Stécébe. Hogy megérte-e a csere, sosem tudjuk meg. A védő Kovács II. József kétszeres bajnok lett az Újpesttel, mindössze 6 mérkőzésen játszott. A tarjáni bajnokcsapatban Kovács II. László csak 6 meccsen védett. Ádám és Bíró mind a 32 meccsen játszottak, előbbi 5, utóbbi 22 (!!) gólig jutott. Kovács László a következő idényben visszakerült az NB I-be a Volán játékosaként, Bíró és Ádám még játszottak a Stécé NB I-es csapatában. Miután egy szezon után a salgótarjániak kiestek, Bíró Kaposvárra került, ahol hosszú ideig meghatározó játékos volt, Ádám Lászlót pedig a Fradi igazolta le, az 1979/80-as szezonban 11 bajnoki mérkőzésen játszott a balhátvéd posztján az addigra már szakállt növesztett labdarúgó.

A történet úgy teljesen kerek, hogy Bíró Antal hármójuk közül csak kölcsönbe érkezett Salgótarjánba. Mikor feljutottak az NB I-be, mindenképp szerették volna megtartani a rendkívül gólerős csatárt. Az újpestiek annyit mondtak, ám legyen. Egy nevet mondtak cserébe és Salgótarjánban rábólintottak. A név úgy hangzott: Kardos József...

A szépreményű ifjú védőtehetség

Máig tartó legenda, nem volt az a pénz, amiért Kardos el akart volna jönni Salgótarjánból. De mivel dr. Lakat tanár úrnak mindenképp kellett a gólerős csatár, és a sok szépszó nem használt, személyesen kellett kellett „elzavarnia” őt Újpestre…

Bajnokként a leghátsó sorban balról a negyedik

Első évében már magyar bajnoknak mondhatta magát. Nyolc szezont töltött el Újpesten, 229 bajnoki találkozón lépett pályára és 39 gólt szerzett.

A helyzet magaslatán

A bajnoki címen felül két bajnoki ezüstöt és három Magyar Kupát (MNK) nyert, tagja volt a KEK negyeddöntős csapatnak. 1983-ban az Év Labdarúgója volt.

Az Év Labdarúgójaként

Kardos pályafutásáról egyszer ezt írták: Elméletileg középpályás volt, de játszott mindent, ami csak belefért. Ha kellett, hátul rombolt, fejelt, ütközött, máskor ötven métereken hozta fel nagy energiával a labdát, s ha úgy adta a helyzet, elöl veszélyeztetett. Nagyon hasznos és nagy munkát végzett.

Harmadik kupáját csapatkapitányként saját maga vehette át

Kardos életében volt még egy emlékezetes pillanat, 1984 nyarán majdnem Győrbe igazolt. A válogatott védő (immár házasként és leendő apaként) már kinőtte a garzonját, és hát a lakáskérdést nem volt egyszerű megoldani akkoriban sem. Az újpesti vezetők Bene Ferenc gellérthegyi szolgálati lakását kínálgatták, ami igen ízléstelen volt (számára is) részükről. A szerződése lejárt, a Dózsa eszköztelen volt. Szabadon igazolhatott volna, ahova akart. A Rába ETO tárt karokkal várta. Nagyon elkelt egy nagytudású játékos a védelembe Preszeller mellé. A nyári felkészülés alatt, amikor mérkőzés nem volt, Kardos leköltözött Győrbe és edzeni kezdett a csapattal. Ezzel nagy hibát követett el. Szerződése ugyanis még néhány napig az Újpesthez kötötte, ahol nem jelent meg az edzéseken és ezzel megszegte a kötelezettségét, az MLSZ pedig kétéves eltiltást helyezett kilátásba. Az alternatíva: visszamegy a Megyeri útra és aláír. Mit tehetett volna így?! Újpesten folytatta.

1987-ben egy szezonra a Vasashoz igazolt.

Első bajnoki mérkőzésén Tatabányán

21 NB I-es találkozón lépett pályára, gólt nem szerzett.

1988 tavaszán épp az Újpest ellen a Megyeri úton

Innen egy év idegenlégióskodás következett, a görög Apollon Kalamarias csapatában.

Az Apollon egyik edzésén 1989-ben

Idény közben hazatért Görögországból és a Dunakeszi VSE játékosa lett, majd a következő évben Vácra igazolt. Itt 13 mérkőzést játszott, majd az 1990/91-es bajnokság után befejezte aktív pályafutását.

Sokszoros ifjúsági és utánpótlás válogatott volt.

Még nagybátonyiként az ifjúsági válogatottban 1977-ben az álló sorban balról a második...

...és egy évvel később már salgótarjániként a lengyelországi UEFA-tornára (Ifi EB) készülve, ahol végül a csapat remek szerepléssel kvalifikálta magát az 1979-es ifjúsági Világ Kupára (VB), Japánba

1980 és 1987 között 33 válogatott találkozón 3 gólt szerzett.

Legemlékezetesebb gólja a válogatottban 1984. április 4-én Törökország ellen Isztambulban

Az olimpiai válogatott mezét 6 alkalommal húzhatta magára. Szerepelt az 1986-os mexikói labdarúgó világbajnokságon.

Címeres mezben a mexikói VB-n a franciák elleni csoportmeccsen

Pályafutása befejeztével edzői pályára lépett. Volt edző többek közt az újpesti utánpótlásnál, Dabason, Komáromban, Ózdon, Budakalászon. 2011-ben legutóbb a Szent Pál Akadémia FC edzője volt. Utána MLSZ-ellenőrként is tevékenykedett.

Kardos József 2014-ben

Kardos József életének 63. évében, 2022. július 27-én hunyt el váratlanul.