Válogatott okosságok

Szerkesztőtársunk immáron hatodszor jelentkezik, és minden bizonnyal jelentős tapasztalatokkal gazdagodott az újrakezdés első hónapjában. Az elmúlt héten belenézett néhány megrendítő pofonba, elkezdte az ún. "felkeményítést", és állóképességét egy bécsi koncerten is kamatoztathatta. Megjelentek az első lyukak az eddig pedáns edzésnaplóban. Netalántán feladta volna? Erről szó sincs, bár kétségtelenül felmerült pár nehézség.

Az utolsó januári edzés pont az általam régóta várt bécsi Flogging Molly- Dropkick Murphys (róluk már írtunk korábban) dupla koncert elé esett. Biztos voltam benne, hogy nem fogom ülve, vagy akár ácsorogva kibírni, amikor az írek a húrok közé csapnak, és jó néhány lila és zöld folttal leszek gazdagabb a kétszer másfél órát követően. No de még mindig jobb a koncert előtt edzeni egyet, mint utána, így zsinórban a negyedik héten is edzésre jelentkeztem.

Vannak edzések, amikre nem fülig érő szájjal megyünk (munkahely, fáradtság...), de pont ezek miatt is leszünk majd erősebbek, ügyesebbek azoknál, akik végül otthon maradnak - tapasztalatból mondom, hogy a "ma nem érzem" típusú kihagyások előbb-utóbb elkezdenek megszaporodni, ezért jobb szerettem volna minél későbbre tolni az első hiányzást.

"Ricsikém, ma elmarad a duplázás?" - vonta fel szemöldökét Nagy "Kalács" Balázs, amikor betoppantam az esti edzésre. A fél hatos ugyanis már javában tartott. Ezek szerint a múlt héten legenda lettem, A holnapi koncertet meg sem említem, de a munkanap az arcomra van írva - "Ma mindenki így esik be..." - csóválja fejét. A kezdő csoport mindenesetre vitézül küzd egymással, épp a küzdelemre érkeztem meg. Az erősítést már Olivér vezényli le.

Lightosabb edzésben reménykedek, de nincs szerencsém. 

"Párosozni fogunk!" - újságolja Vajk lelkesen, én pedig igyekszem ugyanilyen lelkesen beöltözni. Józsi zsákolni, árnyékolni, úgy általában "technikázni" fog Vajkkal, míg én Szabival páros gyakorlatokba kezdek. 

Azért őszintén megvallva, már ennek is eljött az ideje. Az ütéskombinációkat ugye zsákon is lehet gyakorolni, de a védekezést és a visszazárást nemigen - ez ki is derült hamarosan. 

Bal-jobb-bal, avagy jobb-bal-jobb. Az elmúlt hetekben eleget gyakoroltuk. Csakhogy Szabi merőben más, mint a párom a múlt heti dupla óra első felében. Egyfelől nagyobb, másfelől nagyobbat üt, imád bunyózni, és kíméletlenül megbünteti a bambulásaimat. Egy idő után inkább visszafogja magát és szól, hogy a fejrúgásnál próbáljak már nem a rúgásba fejjel előre belefordulni és szíveskedjek feltenni a kezemet. Vajk számára is ijesztő lehet a blokkolási technikám, mert egy idő után Szabival párban mutogatják a helyes módszert.

Ez egy szép blokk

Roppant kellemetlen, mert ezzel régen pont, hogy nem volt semmiféle gondom. Mindegy, régen volt, újból belejövök, semmi gond, többek között ezért is párosozunk. A vége felé már kezd izgalmas lenni, ahogy egyre kevesebb a megkötés. Vajon hogyan fog támadni és mire számít a legkevésbé?

Egyenes-comb, horog-borda, felütés (testre-fejre) - fejrúgás van a terítéken, persze jobbról-balról. Miénk a ring, lehet bőven mozogni - az edzőteremben a többi teret Olivér és a bokszolók töltik ki. Invitálnak minket is egy barátságos kesztyűzésre az edzés vége felé, de nemet intünk. Nekem most pont elég volt ennyi. Vagy mégsem?

"Ricsi, egy lightosat?" - érdeklődik Szabi nem minden mögöttes gondolat nélkül. Végül is miért ne? A vége felé már egész jól ment, úgysem vérre megy. 

Tudtam, hogy Szabival azért érdemes vigyázni, mert mint fentebb említettem, ha talál, az nem kellemes. Azt is mondhatnám, hogy nem volt benne a meccsben az első pofon. Pont kiléptem volna a hármas kombinációból...hát mit ad Isten, egy négyes kombót eresztett el. Bumm!  "Minden oké?"

Nem minden oké, de pár másodperc múlva intek, hogy menjünk tovább, addigra kitisztulok. Ez nem feltétlenül helyes, mert ilyenkor jobb leülni egy pár percre. Egy hivatalos meccs nyilván más, de ez messze nem az. De hát a büszkeség nem engedi, hogy kiütéssel érjen véget a lightos menet. Vajk pont a harmadik edzőtársunkra figyel, Olivér a bokszolókat trenírozza. Ha rajtuk múlik, egészen biztosan pihenőt kapok.

Én a kép bal oldalán, hülye fejet vágva

Jó egy perc múlva megint eljátszom ugyanazt. Lábon kihordom ezt is. Ez a menet egyhangú pontozással az övé volt, erről kár is lenne vitát nyitni. De még mindig jobb, mint a TKO, volt pár találatom is, jelen helyzetből kihoztuk a maximumot. Lehet keményíteni!

- Ügyes voltál, apa! - integet lelkesen leányom, aki edzőpartnerem kisfiával rötyögte és csacsogta végig az edzést. A gyerekmegőrző rendszer tökéletesen működik a klubnál. Mindketten karatéznak, nem sokkolja őket, hogy apáék egymást csépelik.

Szóval a keményítés: ez egy nagyon közkedvelt időtöltést thai boxos körökben. A lényeg, hogy a szervezetet szépen lassan hozzászoktatjuk a fájdalomhoz, vagy inkább a traumákhoz. Egymásnak rúgjuk a külső-belső combját, ütjük ököllel a hasfalát, vagy a tenyér alsó felével a másik bordáit. Még mielőtt azt hinné valaki, hogy szanaszét verjük egymást, szeretném árnyalni a képet. Értelemszerűen nem a gyengédségről szól a dolog, de ez nem küzdelem, szolid, kimért ütésekről beszélünk. Arra is külön ügyelni kell, hogy ne egyetlen pontot cirógassunk. A sokadik után azért már kezdjük érezni, de mára ebből is elég volt ennyi - szépen, fokozatosan, Róma sem egy nap alatt épült fel ugyebár.

Azért megúsztam mindenféle látható sérülés nélkül, ez is valami. Amikor öltözködöm, még elnézem az ökölvívók lenyújtását. Olivér jóga és meditációs elemeket is alkalmazva lazítja el a bunyósokat. Nem tudom megmagyarázni, hogy miért, de tetszik. Ha nem lennék már felöltözve, én is csatlakoznék.

Thaiok keményítenek

Persze ha nincs társ, így is lehet keményebb lábszárt varázsolni

A koncert amúgy hatalmas buli volt, az utolsó számokra még a színpadra is felengedtek húsz másik szerencséssel egyetemben - ezt persze ki kellett harcolni. Hogy maradjak a témánál, a Dropkick Murphysnek van egy kifejezetten bokszolónak szóló száma, a Warrior's code - ugyan nem játszották, de én nagyon szeretem. A massachusettsi boksz-legendának, Micky Wardnak írták. És mi lenne a "harcos kódja?".

You're the fighter you've got the fire
The spirit of a warrior, the champion's heart
You fight for your life because the fighter never quits
You make the most of the hand you're dealt
Because the quitter never wins
No!

Szabad, nem szó szerinti fordításban - bocs, nem vagyok műfordító, főleg a negyedik sort nehéz magyarra implementálni.

"Te vagy a harcos, a tűz lángol benned,

 Tiéd a bajnok szíve, lelked  harcos szellem

 Harcos küzdelem a léted,

 A harcosok soha nem henyélnek

Mindent kiadsz magadból*, meg nem törsz,

Mert aki lóg az soha, de soha nem győz!" 

*sikereidet magadnak köszönheted

Hát a koncert másnapja pedig lógással telt, mert esély sem volt arra, hogy erősítésbe kezdjek. Konkrétan örültem neki, hogy a hosszúra nyúlt más-munkanapot túléltem. Ez máris két nap edzés nélkül! Végül pénteken nyomtam félszáz fekvőtámaszt, de szombat rokonlátogatás, újabb hézag a rendszerben!

De hamar megbékéltem magammal, leküzdve a lelkiismeret-furdalást. Nem létezik, hogy a jó öreg Mickey nem csavart le egy Guinnest a dalban is megénekelt Gaelic Pub-ban. 

Teljes muay thai sorozatunk:

1.Tong-pot akarom! - én és a muay thai

2.Harcosok útján I - Miért a thai box? - 13 érv

3. Harcosok útján II - Edzeni, edzeni, edzeni! (avagy hogyan erősítsünk otthon)

4. Harcosok útján III - Cél nélkül nem megy (az újrakezdés tudománya)

5. Harcosok útján IV. - A pusztító térd (térd- és tolórúgás)

6. Harcosok útján V. - A dupla óra - egy háromórás edzés