1955. november 13-án született P. Nagy László, a Tatabánya egykori csatára.

1955. november 13-án született P. Nagy László, a Tatabánya egykori csatára.

1955. november 13-án született Jancsika Károly, a Ferencváros és a magyar labdarúgó válogatott egykori hátvédje.

Az Aszaló-Sajóvámos rangadó nem csak a pályán hozott izgalmakat. A megyei II középcsoportjának utolsó helyén tanyázó Aszalónak a bajnoki táblázat harmadik helyétől mindössze 3 pontra leszakadó Sajóvámos ellen kellett volna győznie, hogy elkerüljön a kiesőzónából. A két szomszéd találkozásából a vendégek jöttek ki jobban és szoros meccsen a Sajóvámos 40 néző előtt 1:0-ra győzött (Boon.hu, Kozma István felvétele).
Ez tilos, és ezért tilos. Én szófogadó vagyok és még sohasem csináltam.
Furcsa hírről számolt be a Nemzeti Sport. Olvassák el ha gondolják, de próbálják meg az eseményeket kicsit máshogy kommentálni, mint ahogy azt az NS teszi. Ami történt: egy olasz harmadosztályú bajnokit a 21. percben lefújtak, mert addigra a vendégcsapat már hármat cserélt, ezután mindenki megsérült, és hat fő alatt a bírónak le kell fújnia a meccset. Lefújta.
Szerintem amit az NS sugall - hogy mindez a vendég ultrák erőszaka - az egyszerűen ostoba leegyszerűsítés. Amiért érdekes lehet ez, mert nálunk is hasonló irányba mennek a dolgok, nálunk is vannak kísérletek arra, hogy a vendégszurkolókat kizárják. Nézzük meg a videót is mindenképp, eleve komikus, ahogy egyszerre hármat cserélnek, majd ahogy szépen mindenki megsérül és cserét kér :)
Megfigyelhetjük még, hogy egy olasz harmadosztályú meccsen több néző van, mint 7 magyar bajnokin, a körülmények meg jobbak, mint nálunk szinte bárhol.
Képes beszámoló, de ha jó képre kattint, új ablakban az olasz videó is elindulhat, kb. 5 perc hosszú.
Az első percekben hármas cserére szánja rá magát az edző. Rájött, hogy mást kell játszani, elrontotta a felállást :)
Szóval mi is történt? Az olasz BMLSZ - vagy valaki - megtiltotta egy csapat szurkolóinak, hogy idegenbe menjenek a meccsre, biztonsági okokra hivatkozva. A videóból látszik, hogy ez valami rangadó lehetett arrafelé. Ezen a szurkolók berágtak, és kérték a saját csapatot, hogy tiltakozásul a döntés ellen ne lépjenek pályára.
A csapat végül elutazott, azonban a szurkolók elbeszélgettek velük a busznál. Végül mégis pályára léptek, tehát valamiben megállapodhattak. Az NS itt dobja be a szokásos "fenyegetés" és hasonló szavakat, de ha olyan komoly lett volna, akkor nem léphettek volna egyáltalán pályára. Nagyon úgy tűnik, hogy a vendégszurkolók is bejutottak. A vendégcsapat aztán a pályán elintézte, és 21 perc múlva a bíró lefújta a meccset. Mindenki cserét kért vagy lesérült, túl kevesen maradtak :) A kecske is jól lakott, a káposzta is megmaradt, de a vendég csapatnak mindenképpen rossz napja volt.
"Súlyos" sérülések egymás után! Figyelik egyébként, elektromos kiskocsi, mentők, két orvos. Harmadosztály nyugaton...

Tippem szerint ők lehetnek a vendég ultrák, akik végül bejutottak. Nagyon fütyülik a csapatot, egymással is vitáznak már a lefújás után. Van róluk egy totál kép is videóban, legalább kétezren lehettek. A bal oldali lány volt a legveszélyesebb, különösen amikor a szíve felé mutogat.
Végül jól megdobálják a vendégcsapatot és kifütyülik, a meccs ekkor már rég lefújva, a 21. percben. Pályára szurkoló nem ment, nem is próbálkoztak. Ami furcsa, hogy úgy tűnik, a hazaiak és a vendégszurkolók is dobálják a fehéreket :) Rossz napjuk lehetett a fiúknak, de talán kiheverik, vesznek hazafelé chipset a kúton.
Végül is tehát volt meccs meg nem is, voltak vendégultrák meg nem is, ennél többet mi sem tudunk, de hogy ott Olaszországban is volt egy hülye valaki, aki a szurkolók kitiltásával próbálkozott, az biztos. Én egy kicsit örülök, hogy itt ellenálltak ezeknek. Ön mit gondol?
Elképzelhető, hogy rosszul értelmeztem az eseményeket, ha valakinek van bővebb infója, ossza meg nyugodtan!
Egyik állandó olvasónk ezúttal felcsapott szerző(nk)nek. Lantos Gábor, a A Magyar Rádió Zrt. sport-programszerkesztője, a saját, egykori emlékein alapulva, megpróbálja felidézni nekünk, illetve természetesen a T. Olvasóknak a rádió egyik legnépszerűbb műsorának, az idén ötvenéves Körkapcsolásnak a hangulatát.
Lantos Gábor manapság, nem a mikrofonállvány előtt állva
Az 1992/93-as bajnoki szezonban ezzel a nem túl hangzatos címmel jelentkezett a Petőfi rádió 5 (!) perces sportműsora, amelyben 4 kora délután (13 órakor) kezdődő NB I-es mérkőzés összefoglalója hangzott el. Nem kell hozzá hatalmas matematikai tudás, hogy kiszámoljuk: egy összecsapásra alig több mint 1 perc jutott. Már abban az esetben, ha fegyelmezettek voltak a kollégák, s mindenki betartotta a rá kiszabott időt. Ha nem, akkor az utolsó helyen (a negyedik helyszínen) üldögélő tudósítónak igencsak össze kellett kapnia magát. De erről majd később…
Szombaton a Hidegkuti stadionban 90. alkalommal mérkőzik egymással az MTK és a Honvéd. A 89 korábbi párharcban - ebben a felállásban - 47 hazai győzelem, 21 döntetlen mellett 21 vendég győzelem született.
Az első MTK - Kispest bajnoki meccsre 1917. júniús 24-én került sor a Hungária úton. A bajnoki cím birtokában az MTK eléggé motiválatlanul játszott és mindössze 2:0-ra győzte le az előző szezonban még harmadosztályú ellenfelét. A korabeli tudósítást idézve “az egész csapat bántó nemtörödömséggel, lélek és ambíció nélkül játszott”. A hazai csapat a Winkler - Kovács, Csüdör - Kertész II., Kertész III., Vágó - Szabó, Schaffer, Schlosser, Braun, Tauszig összeállításban igyekezett minél hamarabb letudni a meccset, a Kispest összeállítása egyenlőre nem ismert. A krónikák annyit jegyeztek fel hogy a Varga, Jurcsó, Tresánszky közvetlen védelem tudása legjavát nyújtotta és a csatársor is többször veszélyeztette Winkler kapuját. A meccs végére azért kijött a klasszis különbség Schlosser két góljával az MTK otthon tartotta a két pontot.
Schlosser Imre szerezte az MTK mindkét gólját az első MTK-Kispest-en (Forrás: vidámrikkancs)
1916 és 1931 között általában csak a gólkülönbség volt kérdéses a két csapat összecsapásán. Az első aranykorát élő MTK többször is komoly vereséggel küldte haza a Kispestet (Sokszor a párharc másik meccsét is a Hungária úton rendezte a Kispest a nagyobb bevétel reményében). Az MTK legnagyobb győzelme is erre az időszakra esik 1917 őszén 8:0-ra gázolták le a jobb sorsa érdemes vendégeket, de nem volt ritka a 6:0-ás győzelem sem. A 15 meccses nyeretlenségi szériát 1931 májusában törte meg a Kispest, hatalmas meglepetésre Rozgonyi és Serényi találataival elvitték a két pontot a Hungáriáról. A világháború kitöréséig az MTK dominált a vendégek mindössze kétszer tudtak nyerni.
A második világháború után alapvetően megváltozott a két egyesület összecsapásainak képe. Kispesten id. Puskás Ferenc keze alatt egy igen tehetséges csapat bontogatta szárnyait, míg az MTK 5 év szünet után igyekezett újjászervezni csapatát. Talán ennek tudható be, hogy a háború utáni első meccsen Egresi, Mészáros Dodó és a veterán Nemes Nehadoma dupláival 6:0-ra nyert a Kispest a szétbombázott Hungária út helyett az Üllői úton rendezett mérkőzésen és a 40-es évek végén felváltva nyert hol az egyik hol a másik csapat.
A háború elötti HUF (Hungária-Újpest-Ferencváros) versenyfutást az 50-es években az MTK és a Honvéd párharca váltotta fel. A Sándor és Hidegkuti fémjelezte MTK rendre nagy csatákat vívott a Puskás-Bozsik féle Honvéddal. 1951 és 1963 között a vendégek mindössze egyszer tudtak nyerni az MTK vendégeként, ez az összecsapás azonban a Nemzeti Bajnokságok történetének egyik legjobb meccse lett. Az 1954-es bajnokság záró akkordjaként a már bajnok Honvéd látogatott a szinte biztos ezüstérmes Vörös Lobogóhoz. Az 1955 januárra halasztott meccsre a dermesztő hideg ellenére 25000 néző volt kiváncsi az Üllői úton. Pósa játékvezető sípjelére az Aranycsapat több tagját is felvonultató ám némileg tartalékos két csapat Fecske - Kovács II., Börzsei, Lantos - Kovács I., Kovács III. - Sándor, Kárász, Hidegkuti, Arató, Molnár illetve Sántha - Rákóczi, Lóránt, Kovács - Bozsik, Bányai - Machos, Kocsis, Tichy, Puskás, Babocsay felállásban vetette magát a küzdelembe. A mérkőzést elsősorban a sok gól, a gyors támadójáték és a nagyszerű egyéni teljesítmények tették élvezetessé. Tichy nyitotta meg góláradatot 0:1, majd Hidegkuti és Sándor duplájával a Vörös Lobogó húzott el 3:1-re. A 24. percben beindult a Honvéd és Kocsis két góljával, Puskás mesterhármasával illetve Tichy újabb találatával 3:7-tel zárták a félidőt. A 48. percben Puskás már a negyedik gólját szerezte, ekkor azonban még hátravolt egy Hidegkuti mesterhármas illetve 1-1 Kárász és Kocsis gól amivel kialakult a 7-9-es végeredmény. Ma már nehéz megállapítani, hogy mennyire volt megbeszélt a meccs eredménye, de annak a tükrében hogy a szezon többi meccsén a Honvéd 1.44 gólt kapott meccsenként míg az Vörös Lobogó mindössze 1-et felettébb meglepő…
Az Aranycsapat tagjai közül Puskás és Hidegkuti is 4-4 gólt rúgott az 1955 januári meccsen
A hatvanas években az MTK már inkább a táblázat alsóbb régióiban tanyázott míg a Honvéd az élboly tagja volt és ez a két csapat egymás közti eredményein is meglátszott. 1965-ben Tichy Lajos egymaga 4 gólt szerzett, miközben a vendégek átgázoltak 7:1-re a kék-fehéreken. Bár hosszú szériákat egyik csapat sem produkált a rendszerváltásig a Honvéd igen sikeresen szerepelt a Hungária körúton. 1995 tavaszán például a két gólig jutó Illés Béla vezérletével 4:1-re nyertek a piros-feketék és egy évre rá is elvitték a három pontot. Illés közben átigazolt az MTK-hoz, “legnagyobb király” lett belőle és ez is közrejátszott abban hogy az utóbbi tizenhat meccsen a kispestiek mindössze egyszer tudtak pontokkal távozni a Hidegkuti stadionból (2007). A hazaik számára több találkozó is kedves emlék, 1998-ban Szekeres, Kenesei és egy korábbi kispesti Orosz Ferenc góljaival nyert az MTK 3:0-ra míg 1999 őszén három “Kenő-gól” mellett egy másik korábbi kispesti kedvenc Halmai is betalált korábbi klubjának.
Az elmúlt közel száz évben majdnem száz olyan játékos akad akik mindkét csapat mezét viselték. A kispesti profivád után Jeny Rudolf az elsők között öltözött kék-fehérbe, míg a legendás kispesti csatár Nehadoma II. profikarrierje elején játszott az MTK-ban. Biri János a 20-as évek válogatott kapusa is védett mindkét klubban, Titkos Pál és Cseh II. László pedig az MTK betiltása után öltötték magukra a piros-fekete mezt. A háború után Bicskei Bertalan, Egervári Sándor, Fodor Imre, Lukács Sándor vagy Morgós Gábor is viselték mindkét csapat mezét. A Várszegi érában az MTK szívesen igazolt a Kispestből, így lett hungária körúti kedvenc Illés Béla és Halmai Gábor, de Orosz Ferenc, Egressy Gábor, Hamar István is szerepelt korábban a piros-feketéknél.
Számos edző is akad akik mindkét kispadon ültek: Bicskei Bertalan, Bognár György, Both József, Lakat tanár úr, Mezei György, Pölöskei Gábor és Verebes József is irányította mindkét csapatot.
Legutóbb márciusban találkozott a két csapat. Bár a Kispest rendesen nyomott a találkozón Hegedűs szenzációs védésekkel tartotta a lelket a hazai csapatban. A 47. percben a fiatal Bese és Vadnai játszott össze a kispesti büntető területen belül majd Vadnai labdáját az éppen akkor beállt Pölöskey Zsolt bikázta Kemenes hóna alatt a kapu közepébe. A mérkőzés egy szomorú epizóddal ért véget Rafa és Vermes fejpárbaja után a fiatal kispestit hordágyon kellett levinni.
A tavalyi MTK-ból alig néhányan maradtak hírmondónak így nem lenne meglepetés ha a Kispest ponttal vagy akár pontokkal távozna a Hidegkutiból
Az MTK tavasszal is otthon tartotta a három pontot
Nemrég megemlékeztünk róla, 30-35 éve, ahogy véget ért az őszi idény, alig vártuk, hogy megkezdődjenek az Izvesztyija kupa küzdelmei. Nos, nem csak ezt vártuk.
1975 terembajnokai
Ritkán játszanak Vácott üres lelátók előtt kézilabdameccset. Zsúfolásig megtelt a sportcsarnok a Győr elleni mérkőzésre is - sajnos a sportcsarnok kicsi, így a teljes telt ház is, amikor a csillárról is nézők lógnak, alig 800 nézőt jelent (a témáról még majd elmélkedünk egy későbbi írásban).
A kép illusztráció, egy másik meccsen készült. (Fotó: Dream Team Ultras)
A zárt térben viszont kevés ember hangja is felerősödik. És a televíziós közvetítésben is jól hallható lesz, amint a váci kemény mag úgy érzi, hogy az ellenféltől ki kellett volna állítani egy játékost, ám ez ténylegesen nem történt meg: "Hol a két perc?" (értsd: hol marad a kétperces kiállítás?) skandálják a drukkerek, a tévénézők által is tisztán érthetően.
Ebben idáig semmi különös vagy szokatlan nincs. Abban már annál inkább, hogy a szünetben megjelenik a helyi rendezők vezetője, és felszólítja a szurkolókat, ne kiabálják, hogy "hol a két perc?", mert behallatszik a tévébe, és így a tévénézők azt hihetik, hogy a játékvezetők rosszul ítéltek - ez a játékvezetők kérése. Azt persze nem tudhatjuk, hogy a biztonságiak főnőkét tényleg Horváth Péter és Marton Balázs játékvezetők küldték-e a szurkolókhoz, vagy valaki más (esetleg ő maga) volt túlbuzgó. Viszont a legkevésbé sem megszokott, és, reméljük, ezután sem lesz az, hogy az amúgy nem trágár, nem durva, hanem alapvetően kulturált nézőtéri kritikát is el akarják hallgattatni, a tévéközvetítésre, és a játékvezetők jó hírnevének védelmére hivatkozva.
A szurkolók viselkedését a kézilabdapályákon is egyre szigorúbban szabályozzák, a játékvezetők kritizálása azonban még mindig nem tilos. Tévés meccsen sem.
Az előző fordulóban Betta remek pontszámot ért el, ennek egyenes következménye volt, hogy tippelőink gyengébbnél gyengébb pontokat szereztek. A rossz hír az, hogy Betta még rátett egy lapáttal! A jó, hogy ennek ellenére egy hajszállal bár, de tippelőink jobban teljesítettek, persze így is botrányosan. A fordulót az összesítésben is vezető Emi2 nyerte, gratulálunk, az időutazásban szerzett almanachot kérjük adja le a portán a tökünk tele van! Taps jár még eMTé kollégának is, aki elsőként elérte a 20 darab telitalálatot! Nagy a pörgés tehát minden fronton, mennyei aranylábú focistáink vagy már karácsonyra gyűjtenek, vagy ilyen erős és kiegyensúlyozott a bajnokság, hogy lehetetlen megmondani ki nyer egy adott meccsen. Döntsék el önök! Hajtás után tippek, táblázatok, Betta ésatöbbi!

(Gibsonpapa írása)
A hétvégén több, rendkívül sok nézőt vonzó mérkőzést is rendeztek a mennyei bajnokságban, példának okáért a Diósgyőr – Fradit, vagy éppen a Puskás – MTK-t.
Ezek közül előbbiben már szokás szerint kiosztottak összesen nyolcszázezer forint büntetést, amely már-már megszokottá válik, így említést sem érdemelne. De mégis.
Először is nézzük az ítéletet magát, Virág elvtárs.
"Az MLSZ ismételten hangsúlyozza: a futballpályán semmifajta burkolt vagy nyílt politikai állásfoglalásnak, mások méltóságát, nemzeti érzését sértő megnyilvánulásnak nincs helye. A klubokkal való közös felelősségünk, hogy a labdarúgás kizárólag a sportteljesítményről, két ellenfél tiszteleten alapuló küzdelméről szóljon. A stadionok lelátói nem lehetnek „felületei” a szurkolástól idegen megnyilatkozásoknak, a futballhoz nem kapcsolódó állásfoglalásoknak. A Ferencváros azért kapta a büntetést, mert szurkolói műanyag poharat, zacskót dobtak be a pálya szélére, valamint hosszabb ideig, jól hallhatóan gyűlöletkeltő, megbotránkoztató rigmusokkal szidták az ellenfél szurkolóit."
Az osztályharc egyre csak fokozódik! (Bacsó Péter: A Tanú)